Magyarország célja, hogy a gazdasági feltételek javítása révén is hozzájáruljon a külhoni magyarság nemzeti identitásának megőrzéséhez - jelentette ki Fazekas Sándor a kárpát-medencei élelmiszer-előállítók konferenciájának megnyitóján hétfőn, Budapesten.
A földművelésügyi miniszter szorgalmazta, hogy a térségen belül szorosabb kapcsolat épüljön ki az agrárvállalkozások, a termelők, a feldolgozók és az értékesítők között azért, hogy a kialakuló együttműködésben résztvevők egymás beszerzési és felvevő piacai lehessenek. Felhívta a konferencia résztvevőit, éljenek ezzel a lehetőséggel. Az agrártárca vezetője emlékeztetett: Magyarország olyan szerencsés helyzetben van, hogy kiválóak az adottságok az egészséges élelmiszer megtermelésére. Az ország rendelkezik a két - nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt jelentőségű - stratégiai feltétellel, a termőfölddel és a vízzel, ami nélkül nincs élet. Az Európai Unió gazdasági teljesítményét tekintve jelenleg Közép-Európa a húzóerő. Adott a történelmi lehetőség, a térség esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innováció-vezérelt északnyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja - fejtette ki a miniszter.
A magyar tannyelvű agrár oktatási intézményben tanulók számának növelését, egységes gazdasági tér kialakítását, a magyar agrárvállalkozások regionális erősödését nevezte a legfontosabb célkitűzéseknek Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Azt is hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencei térség magyar agrárvállalkozásainak erősítése hozzájárul a magyar gazdasági felemelkedéshez.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kiemelte: a mostani rendezvény ismét lehetőséget kínál a magyar-magyar együtt gondolkodásra, a tapasztalatcserére, kapcsolatok szorosabbra fűzésére a külhoni és az anyaországi nemzettársak között, egy speciális, az élelmiszer-előállítás területén. A gasztronómia fontos szerepet játszik a magyar-magyar kapcsolatok szorosabbra fűzésében, mert az étel összeköt, de meg is különböztet. Így a nemzetrészek ételei, élelmiszerei a nemzet közös kincsét képezik, amit meg kell őrizni és nemzeti örökségként tovább kell adni. A nemzetpolitikai államtitkárság számos eszközzel segíti a határon túli magyar közösségek megmaradását, boldogulását - hangsúlyozta Potápi Árpád János. Míg az elmúlt hat év nemzetpolitikájának első szakasza a szimbolikus lépések megtételéről és a nemzeti közjogi egyesítésről szólt, addig a második szakasz a középpontjába - az utóbbi két évben - a gazdaságfejlesztés, a határon túli magyarság gazdasági megerősítése állt. Ennek jegyében hirdette meg tavaly az államtitkárság a külhoni magyar szakképzés évét, az idén pedig a külhoni magyar fiatal vállalkozók évét. Még ebben a hónapban pályázatot írnak ki a fiatal vállalkozóknak. Egy-egy pályázó 3-6 millió forint összegre pályázhat.
Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külgazdaságért felelős helyettes államtitkára többek között arról szólt: a magyar élelmiszeripar a nemzetgazdaság egyik legjelentősebb, és a magyar kormány által stratégiai fontosságúnak minősített ágazata. A helyettes államtitkár rámutatott: az élelmiszeripar stratégiai jelentőségét az élelmiszerbiztonság garantálása és az adja, hogy a magyar élelmiszeripar a magyar mezőgazdasági alapanyag-termelés legnagyobb felvevő piaca és 130-140 ezer családnak nyújt megélhetést. A magyar mezőgazdaság és az erre épülő ipar a számítások szerint mintegy 30 millió ember ellátására képes - mondta Pana Petra.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) elnöke a külhoni és az anyaországi gazdák, élelmiszeripari vállalkozások összefogásának fontosságát emelte ki. Hozzátette: nem alapanyagot, hanem minőségi, nagy hozzáadott értéket tartalmazó árukat kell előállítani és értékesíteni, mert a vevők ezeket keresik a piacon.
(MTI/FM Sajtóiroda)
