A Földművelésügyi Minisztérium megkülönböztetett figyelemmel kíséri a méhészeti ágazatot. Alapvető célkitűzésünk, hogy az ország kedvező természeti adottságaira alapozva, intézkedéseinkkel minél inkább növeljük az ágazat versenyképességét, hatékonyabbá tegyük működését, biztosítsuk előremutató fejlődését- mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Ravazdi Erdészet méhészeti gyűjteményének átadásán.

Az európai uniós támogatásoknak, a kormányzati intézkedéseknek és a méhészek, méztermelők kemény munkájának köszönhetően a magyar méhészeti ágazat sokat lépett előre az elmúlt években- hangsúlyozta Nagy István. Aláhúzta, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program által nyújtott támogatások nagy biztonsággal elérik céljukat, s a méhészeti ágazat lendületesen fejlődik, amelynek következményeként növekszik az élelmiszer-biztonság is.

Örvendetesnek nevezte, hogy a hazai mézfogyasztás emelkedő ágba került. Nagy István elmondta, míg néhány évvel ezelőtt az egy főre eső hazai mézfogyasztás alig érte el a 30 dekagrammot, addig napjainkra már meghaladta a 70 dekagrammot. Ez komoly előrelépést jelent, bár az egy főre jutó éves 1,7 kg/fő/éves uniós átlagától még nagyon messze vagyunk- tette hozzá.

Nagy István arról is szólt, hogy a magyar méhészeti ágazat több ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. Sokéves átlagban a méhészetek száma Magyarországon 15 és 20 ezer között alakul, a méhcsaládok száma napjainkban meghaladja az 1 milliót. Az Európai Unió 27 tagállama között hazánk rendelkezik a 6. legtöbb méhcsaláddal. A méhészek számát tekintve középmezőnybe tartozunk, de a méhsűrűséget figyelembe véve a 2. helyen állunk. A méztermelés az elmúlt 10 évben 15 és 30 ezer tonna között változott, melynek nagyobb hányada exportra kerül. A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja. Ez forintban kifejezve mintegy 22-25 milliárd forintot jelent. A méhészkedés jelentősége azonban – a milliárdokban mérhető közvetlen s közvetett gazdasági hasznon túl – a megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is megkérdőjelezhetetlen.

Magyarország természeti adottságai kedvezőek a méhészkedés számára. Viszonylag hosszú az a virágzási időszak, jó években március elejétől október közepéig tart, amely alatt a méhek nektárhoz és virágporhoz jutnak. A méhészek szempontjából kifejezetten előnyös, hogy nagy kiterjedésű akác erdőterülettel rendelkezünk, az összes erdő közel negyede ebből a fajból áll. A magyar méztermelés zömét a kiváló és egyedi minőségi mutatókkal rendelkező akácméz adja.

(FM Sajtóiroda)