Míg az szocialista kormányok idején az uniós források alig 35-40 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre, a jelenlegi kabinet megfordította az arányt és immár a támogatások 55-60 százaléka szolgálja a gazdaságfejlesztést – mondta el Nagy István a Világgazdaság „Versenyképesség – Belföldi kereslet és/vagy export?” című konferenciáján.
A Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese szerint ennek rövidesen érezhető hatásai lesznek a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, ahol még jócskán van mit javítani a versenyképességen. Mindenesetre – tette hozzá – az elmúlt évek munkájának sikerességét támasztja alá az, hogy az agrárexport 2010. és 2017. január-augusztusi időszaka között kétharmadával növekedett, pontosan 64 százalékkal, ami 2 299,2 millió eurós többletet jelent. Az agrárimport közben 60,4 százalékkal, 1390,8 millió euróval haladta meg a 2010. január-augusztusi szintet, ennek köszönhetően a külkereskedelmi többlet 70,4 százalékkal, 908,4 millió euróval volt magasabb. Mint mondta az agrárexport jövőbeli továbbfejlődésének alapját elsősorban a termelés hatékonyságának növelése és a termékválaszték korszerűsítése jelenti. Ehhez – tette hozzá – nélkülözhetetlen a technológiai fejlesztés, a digitalizáció növekvő mértékű használata, a tudásátadás és az innováció ösztönzése, a termékpályák szervezettségének fejlesztése, és a termelés hozzáadott értékének növelése.
Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a birtokpolitikai intézkedések is sikeresek voltak. 2010 óta kedvező változások történtek, jelentősen nőtt az életképes méretű kis- és közepes gazdaságok száma és az általuk művelt mezőgazdasági terület. A tíz és háromszáz hektár közötti gazdaságok száma 49 ezer volt, 2010 és 2016 között 7 százalékkal, az általuk használt mezőgazdasági terület 13 százalékkal növekedett. A 300 és 500 hektár közötti területet használó gazdaságok száma 2010 és 2016 között 39 százalékkal, az általuk használt mezőgazdasági terület 40 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben az 1000 hektárnál nagyobb területet használó gazdaságok száma 15 százalékkal, az általuk használt mezőgazdasági terület 29 százalékkal csökkent. A birtokméret optimuma a mezőgazdasági tevékenység típusától függ – más egy szántóföldi növénytermelés és más egy ültetvényes kultúra, vagy éppen a hajtatott zöldségtermesztés esetében – világított rá.
(FM Sajtóiroda)
