Aktuálisnak nevezte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, hogy az állampolgárok a nemzeti konzultáció keretében véleményt nyilvánítsanak a kormány migrációs politikájáról és a jövőbeni fenyegetések elleni fellépésről, hiszen ez ügyben nincs összhang Brüsszel és Budapest között.

Bakondi György pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján felidézte: az Európai Parlament április 5-én elfogadott és közzétett egy állásfoglalást a menekültek és a migránsáramlatok kezeléséről. A 90 pontos állásfoglalás némelyike véleménye szerint olyan, "mintha semmi nem történt volna 2015 óta". Példaként említette, hogy az állásfoglalás szerint a szolidaritás elvén kell, hogy alapuljon a közös válasz, és nem csak a biztonságra épülő megközelítésekre van szükség. Ismertetése szerint a dokumentum kiemelt szerepet szán a migránsok integrációjának, oktatásának és foglalkoztatásának, és rögzíti, hogy a társadalomnak rugalmasabbnak és befogadónak kell lennie a migránsokkal. Emellett szorgalmazza az áttelepítési programot is.

Ezek nincsenek összhangban a magyar kormány által követett migrációs politikával, ezért aktuális, hogy

- jelentette ki.

Mint mondta, hat pontban lehet összefoglalni a jövőbeni, migrációval összefüggő fenyegetéseket, ezek a határzár folyamatos támadása, a beáramlás bővítése, a belső határellenőrzések tartóssá válása a schengeni vívmányok sérülésével, az Európai Unióban lévők kvóta szerinti elosztása, 40 ezer menekült visszaküldése Magyarországra, és "a migránsbiznisz részét képező perek".

A főtanácsadó felidézte: március 28-án életbe lépett a jogi határzár megerősítésével kapcsolatos szabályozás, amelynek célja a magyar és ezáltal a schengeni zöldhatár lezárása, az európai belső biztonság erősítése, felkészülés egy esetleg romló migrációs helyzet kezelésére a balkáni útvonalon, valamint a menekültkérelmekkel kapcsolatos kiskapuk bezárása.

Vissza kell állítani a törvények uralmát a határon, hogy

- szögezte le.

Mint mondta, idén eddig 371 illegális határátlépő volt - tavaly több mint 18 ezer -, ebből 250-et az ország belsejében fogtak el. A déli határszakaszon tavaly 19 ezer belépési kísérlet volt, idén 6333, ebből 3863-at megakadályoztak, 2470 embert pedig visszakísértek a kerítés túlsó oldalára. Március 28-a óta 83 belépési kísérlet történt a déli határszakaszon, ebből 29-et megakadályoztak és 54 visszakísérés volt a kerítésen túlra.

Hozzátette: idén 1337 menekültkérelmet nyújtottak be, március 28-a óta 86-ot. Idén összesen 84-en részesültek nemzetközi védelemben, tavaly 438-an. Idén eddig 38 embercsempész ellen indult büntetőeljárás.

A főtanácsadó szólt arról is, hogy a tranzitzónákban Röszkén és Tompán növekvő számban, már 99-en tartózkodnak, a fóti gyermekotthonban pedig 21 kísérő nélküli kiskorú van.

Bakondi György kitért arra: többen kifogásolták, hogy a menekültügyi hatóság nem vizsgálja egyedileg a kérelmeket, ez azonban nem felel meg a valóságnak, minden esetben egyedileg vizsgálják a tranzitzónában is, hogy a kérelmező ki van-e téve üldöztetésnek a kiinduló- illetve a tranzitországokban.

A főtanácsadó jelezte: péntektől lépett életbe az az EU-rendelet, amely szisztematikus határellenőrzést vezet be a schengeni külső határokon.

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.

(MTI, kormany.hu)