Elrendelte kedden az Országgyűlés a kötelező betelepítési kvótáról szóló országos népszavazást, amelyet a kormány kezdeményezett.
A parlament 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében döntött a referendum elrendeléséről.
A népszavazási kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"
A most elfogadott országgyűlési határozat arról is rendelkezik, hogy - az előreláthatólag ősz első felében megtartandó - népszavazás lebonyolítására legfeljebb mintegy 4,9 milliárd forint fordítható. Az indoklás szerint ebből 500 millió forint a korábban a Nemzeti Választási Iroda rendelkezésére bocsátott forrásból biztosítható.
A Kúria egy héttel ezelőtt utasította el a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat, ezzel lehetővé téve a népszavazást.
Az Országgyűlés most hozott határozatával szemben 15 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, a testületnek 30 napja van a panasz elbírálására.
A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az országos népszavazást a köztársasági elnök tűzi ki 15 napon belül, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé, és vasárnapra essen.
Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én jelentette be, hogy a kormány országos népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvótáról.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter múlt héten azt mondta, előreláthatólag szeptemberben vagy október első napjaiban lehet megtartani a referendumot.
A népszavazás szükségességét a kormány azzal indokolta: Brüsszel helyett csak a magyarok dönthetik el, hogy kivel akarnak egy országban élni.
A kormány szerint sürgető a népszavazás, mert a kényszerbetelepítés valódi és fenyegető veszély, elindult az azzal kapcsolatos uniós egyeztetés és várhatóan felgyorsulnak a folyamatok. Nyilvánosságra került az Európai Bizottság javaslata, amelyben kényszerbetelepítést terveznek és pénzbüntetéssel akarják sújtani azokat az országokat, amelyek nemet mondanak a bevándorlók betelepítésére.
Brüsszel terve a bevándorlók kényszerbetelepítéséről és a pénzbüntetésről elfogadhatatlan és ellentétes az EU jogszabályaival és alapszerződésével is. A brüsszeli politikusok egyszerűen elveszítették a kapcsolatot a valósággal és a választóikkal, annyi pénzt kérnek egy migránsért, amennyiért egy magyar ember 40 évet dolgozik. Egy bevándorlóért Brüsszel 80 millió forintot számolna fel, miközben egy magyar állampolgára 1 millió forintot fordít.
A kormány álláspontja szerint a magyar emberek a népszavazással megállíthatják Brüsszelt és nemet mondhatnak a Brüsszel által tervezett kényszerbetelepítésre.
A kényszerbetelepítés ügye tehát nemzeti szuverenitási kérdés is. A kormány arra fogja kérni az embereket, hogy szavazzanak nemmel a kényszerbetelepítésre, tegyék világossá: csak a magyarok dönthetnek arról, kiket fogadunk be az országba és kiket nem. Aki nemmel szavaz, az megvédi Brüsszeltől Magyarország függetlenségét és nemet mond a kényszerbetelepítésre.
(MTI, kormany.hu)