A magyar kormány veszélyesnek tartja, hogy nincs érdemi változás az Európai Unió migrációs politikájában - mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója sajtótájékoztatóján.
A főtanácsadó hangsúlyozta: a magyar kormány migrációs politikájának középpontjában a védekezés, a határok megerősítése, az állampolgárok és a belbiztonság garantálása áll.
Erőfeszítéseink ellenére
- mondta.
Hozzátette: mindezek alapján a kormány komoly vitákra készül a decemberben aktuális miniszterelnöki tanácsülésén, ahol várhatóan döntenek az uniós migrációs politikáról.
A főtanácsadó emlékeztetett: az eredeti tervekkel ellentétben november 15-én mégsem állítják vissza a schengeni határőrizeti rendszert, hanem további három hónappal meghosszabbítják az Ausztria, Dánia, Németország és Svédország által ideiglenes jelleggel visszaállított belső határellenőrzéseket. Mint mondta, ez rossz hír, ami ellentétes a magyar érdekekkel és azokkal a kezdeményezésekkel, amelyeket a magyar kormány az elmúlt másfél évben tett a schengeni vívmányok visszaállítása, a külső határőrizet erősítése érdekében.
Megjegyezte: bár a közös uniós határ- és parti őrséget október 6-án létrehozták, Magyarország nem szavazta meg a szervezet profilját, amelyben meghatározták volna az 1500 fős szervezet személyi összetételét, technikai felszereltségét és feladatkörét. Mint mondta, nem érte el az 500-at azok száma, akik ténylegesen határőrizeti feladatot tudnának ellátni, a többség vízumszakértő, vagyis a jelek szerint nem a külső határok védelme lett volna a szervezet fő célja, hanem az érkezők gyorsabb bejuttatása az unióba.
Utalt arra is, hogy
Megjegyezte: ez azért érdekes, mert ellenzéki körök Magyarországon és Európában is felvetették, hogy nincs is kvótadöntés, nem is kell fellépni ellene.
A menekültek áttelepítéséről szólva elmondta: az EB 2015. júliusában döntött arról, hogy önkéntes alapon 22 504 menekültet szétosztanak a tagországok között, végül 21 tagállamban 11 852-t tudtak áttelepíteni. Az EU-Törökország megállapodás alapján április 4. óta 2217 szír állampolgárt telepítettek át Törökországból uniós tagállamba, ez jóval több, mint amennyit a megállapodás alapján ténylegesen visszaküldtek Görögországból Törökországba.
Hozzátette: 2015. szeptemberében született döntés 160 ezer ember áthelyezéséről, ezt a döntést támadta meg Magyarország az Európai Unió Bíróságán. Mint mondta, a 160 ezerből 1212 áthelyezés történt meg, ugyanakkor Görögországban 24 ezer, Olaszországban 20 400 olyan ember van, akinek elvileg befejeződött az ellenőrzése, és most arra vár, hogy a relokációs döntés alapján a vállalást tett országok valamelyike befogadja őket.
Bakondi György hangsúlyozta: fontos időpont december 16., amikor az Európai Tanács ülésén ismételten naprendre tűzik a kvóta hosszú távú, új megoldását, amely jogszabályi szinten, felső korlát nélkül vezetné be - mint a hivatalos migrációs politika alapelemét - a migránsok automatikus szétosztását.
Miközben
- szögezte le a főtanácsadó.
Felidézte: Magyarország számos döntést hozott a migrációs nyomás kezelésére. Példálózó jelleggel megemlítette a határzárat, a tranzitzónákat, a Büntető törvénykönyv módosítását, a jogi határzárat, a rendőri és katonai erők átcsoportosítását, a menekültügyi törvény módosítását, a magyarországi rendőri erők külföldi szerepvállalását és a szomszédos államok rendőri erőinek részvételét a magyar határ védelmében.
Bakondi György kiemelte: 2015-ben 177 135 menekültkérelmet nyújtottak be, ebből 508 esetben adták meg a menekültstátuszt, idén november 13-ig pedig 28 407 menekültkérelmet nyújtottak be, ebből 396 kérelmező kapott menekültstátuszt.
Vagyis - mint mondta - a magyar jogalkalmazó hatóságok mindazok számára, akik valóban menekültstátuszra, oltalmazotti státuszra jogosultak, kedvező döntést hoztak.
Bakondi György a Jobbik alkotmánymódosítási javaslatáról szólva egy kérdésre válaszolva azt mondta, ő maga még nem látta a javaslatot, nem ismeri a részleteit, azonban "furcsa játéknak" gondolja, hogy a párt előbb nem szavaz meg valamit, aztán meg igen. Mint mondta, ha a Jobbik benyújtja a javaslatát, azt a kormány és a frakció megvizsgálja, ugyanakkor - mint fogalmazott - ő maga nem hiszi, hogy a kormány "belemenne egy ilyen furcsa játékba".
(MTI)