A vörösiszap-katasztrófa idején jelesre vizsgázott minden, a mentésben részt vevő állomány, így a honvédség is - mondta a honvédelmi miniszter az iszapömlés ötödik évfordulója alkalmából tartott konferencián.
Simicskó István a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja által rendezett konferencián kiemelte: emberi mulasztásból tragédia történt, a mentés során felhalmozódott tapasztalat összegzése különös jelentőségű.
Közölte, mindez rávilágít arra, hogy fel kell készülni a hasonló események megelőzésére, kezelésére. A jogállami keretek kellő felhatalmazást adnak az eddig ismert, lehetséges bajok orvoslására, de lehetnek olyan helyzetek, mint a migrációs válság, amelyre törvényi felhatalmazást kellett találni - mondta. Hozzátette: a legfontosabb a magyar emberek biztonságának garantálása, legyen az vörösiszap-katasztrófa vagy tömeges migráció.
Kitért arra is, hogy annak idején a magyar honvédség aktívan részt vett az emberek mentésében, mobil labort állított fel, új hidat épített a Torna-patakon, derekasan helyt állt, ahogy ma is teszi a határainkon.
A közösség igazi erejét az mutatja, hogy Devecserben és Kolontáron visszaállt az élet a normális kerékvágásba - összegezte.
Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy ez a magyar történelem egyik sötét órája volt, óriási károk keletkeztek, emberi életben, egészségben, anyagi javakban. A magyar kormány haladéktalanul intézkedett, a hivatásos mentőalakulatok, a tűzoltók, a rendőrök, a katonák azonnal megkezdték a mentést - tette hozzá.
Kiemelte: az iszapömlés következtében tíz ember vesztette életét, 286-an szorultak egészségügyi ellátásra, a károsultak száma elérte a 730-at, a beavatkozók létszáma csúcsidőben 4000 volt. A Torna-patak élővilága kipusztult, 1017 hektár mezőgazdasági területet árasztott el a vörösiszap, és több mint 360 ház megsérült.
A példátlan társadalmi összefogás már a mentés óráiban is megmutatkozott, az MTA a kormány kérésére rendkívüli gyorsasággal, már az első órákban fontos tanácsokat adott a mentésre, védekezésre nézve - hangsúlyozta.
Emlékeztetett: a magyar kormány döntést hozott az újjáépítésre-helyreállításra, egyebek között 306 magáningatlant helyreállítottak, 111 új ingatlant építettek, 129 családnak vásároltak lakást, 72 családot készpénzben kártalanítottak, majd a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t egy évre állami irányítás alá vonták.
Bakondi György elismerését fejezte ki a mentésben részt vevőknek, és azoknak, akik hozzájárultak a bajban lévő emberek megsegítéséhez.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy példaértékű nemzeti összefogás alakult ki. Felidézte: az ajkai tűzoltók, mentők azonnal a helyiek segítségére siettek, "az ország megmozdult, mindenki devecserinek, kolontárinak érezte magát".
Az államtitkár azóta is figyelemmel kíséri a térségben élők mindennapjait, és tolmácsolta a helyiek köszönetét a segítségért. Példaként említette, hogy 2011-ben átadták a devecseri rendőrőrsöt, de megújult a település központja és közösségi terei is. Hozzátette, hogy ugyanakkor hiányzik az igazság, vagyis az, hogy megnevezzék a katasztrófa felelőseit. Ennek kimondása segítene a következmények feldolgozásában - tolmácsolta a helyiek véleményét.
Lovász László, az MTA elnöke a történteket Magyarország legnagyobb ipari természeti katasztrófájának nevezte, amely az emberi nemtörődömség, a környezetszennyezés és a megelőzhető tragédiák szomorú jelképe lett.
Az, hogy az ökológiai pusztulás nem lett nagyobb, köszönhető az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (OKF), a honvédség egységeinek és a tudós társadalomnak, a kutatói közösségnek - mondta. Felidézte: a katasztrófavédelmi főigazgatóság kérésére akadémiai tudósok már a katasztrófa másnapján javaslatokat tettek a szennyezés lokalizálására, a talaj tisztítására és a mezőgazdasági területek védelme érdekében a vörösiszap helybeni semlegesítésére.
Lovász László hangsúlyozta: a történtek további tanulsága az, hogy érdemes leszámolni a sebezhetetlenség illúziójával, félelem nélkül, de szembe kell nézni a jövő lehetséges veszélyhelyzeteivel. A kutatói tudás, a mérések, a döntéshozói szándék, a jogi kodifikáció, valamint a hatékony ellenőrzés azt eredményezheti, hogy Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely egyúttal a segíteni akarás, az együttes cselekvés és a remény szimbóluma is legyen - fogalmazott.
Tollár Tibor, az OKF főigazgatója Európában példátlan súlyúnak nevezte a bekövetkezett katasztrófát, amelynek során megújult a katasztrófavédelem rendszere. Az új törvény megerősítette: a katasztrófák elleni védekezés irányítása állami feladat, ezért az addig önkormányzati irányítású tűzoltóságok központi irányítás alá kerültek, és új feladattal, az iparbiztonsági szakterülettel egészültek ki. A katasztrófa utáni helyreállítási költségek meghaladták a 37 milliárd forintot, a településeken 267 hektárnyi szennyezett területet mentesítettek.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. Az ügyben halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen, valamint számos polgári per is indult.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(MTI)
