Trócsányi László Szántó Istvánnak adott interjúja 2015. május 12-én jelent meg az Észak-Magyarországban, a Kelet-Magyarországban és a Hajdú-Bihari Naplóban. Az interjú leirata.
A keresztény értékrenddel ellentétes a halálbüntetés
Dr. Trócsányi László: miniszterként és magánemberként ellenzem az életet érintő visszafordíthatatlan döntéseket.
MISKOLC. Trócsányi László igazságügyi miniszter a perrendtartás kodifikációjával kapcsolatos munkát ismertette a borsodi megyeszékhelyen, s elfogadva kiadónk, a Russmedia Kft. meghívását, interjút adott lapcsaládunknak.
Gyakori panasz, hogy a polgári perek elhúzódnak s megkésettek az ítéletek.
DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ: Reméljük, hogy a perrendtartás reformjával sikerül az úgynevezett „meglepetés ítéleteket” megszüntetni, és a tárgyalások menetét ésszerű módon meggyorsítani. A célunk a jövőben a pereskedést két szakaszban rendezni. Ha minden tényt úgy rögzítenek az előkészítés során, hogy a tárgyaláson csak rendkívüli esetekben lehessen újabb bizonyítékokkal szolgálni, akkor nemcsak gyorsabb és egyszerűbb lesz a bíróságok dolga, de az ítélkezés is kiszámíthatóbb lesz.
Az természetes, hogy a sajtó-helyreigazítási vagy más hasonlóan fontos ügyben az eljárás gyorsított, mivel megesik, hogy a kései elégtétellel helyrehozhatatlan kára keletkezhet a sértettnek. A mostani miskolci rendezvényünk egy országjárás része.
Szeretnénk a jogászokkal megismertetni a változásokat, s kikérni a véleményüket a tervezetről.
Hangoztatta, hogy a jövőben az uniós elvárásokkal harmonizálva, az áldozatok jogait is szinkronba kell hozni a terheltekével.
DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ: Ez a kérdéskör fontos. A rendszerváltásig nem ritkán a pártbizottságok ráhatására születtek bírói ítéletek, a politika kénye-kedve szerint beleavatkozott az igazságszolgáltatás menetébe. Ezt követően jogállami igény volt, hogy a terheltek jogaira helyeződjék a hangsúly, ma a védelemhez való jog teljes körű. Az áldozatok, a sértettek védelme viszont még nem érte el a szükséges, az elvárható szintet. Az áldozatvédelem minősége azonban a gyakorlatban dől el, így mindennap vizsgázunk. Úgy érzem, e téren még vannak tennivalóink.
Immár négyesztendős az új alkotmányunk…
DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ: Magyarországon a rendszerváltást követően nem került sor új alkotmány elfogadására. Előtte megtagadtuk, majd elhallgattuk alkotmányos értékeinket, örökségünket. A hatályos Alaptörvény nem titkoltan nem értéksemleges, de nem is diszkriminatív: megjeleníti a keresztény és nemzeti értékeinket, de hivatkozik az emberi méltóságra és széles körben biztosítja az alapjogokat. Az Alaptörvény körüli közjogi vita szerencsére mára elcsitulni látszik. Az Alaptörvényt ma már abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy az miként vizsgázik a mindennapokban.
Meglepő bejelentés: Lázár János azt nyilatkozta, a jövőben a versenytárgyalásoknál, a közbeszerzéseknél nem biztos, hogy mindig a legolcsóbb ajánlat győz.
DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ: A közbeszerzések a közpénzek tisztaságát szolgálják. Több szempontot kell érvényesíteni, tehát pontozásos alapon megy, így nem biztos, hogy mindig a legalacsonyabb díjat megjelölő lesz a nyertes. A gazdaságilag legelőnyösebb pályázatnak csak egyik meghatározó eleme az ár. A minőséget is előtérbe kell helyezni a pályázat értékelésekor.
Sok vagy kevés a jogász? Mi lesz a miskolci, debreceni jogi karok sorsa?
DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ: A rendszerváltáskor országosan 4.500, 2007–2008 körül 18 ezer hallgató volt a jogi karokon, jelenleg 12 ezren tanulnak. Hazánkban ma 55 ezer jogász található, közülük 10 ezren már nyugdíjasok.
Ritka köztük a munkanélküli, jogász végzettséggel könnyű elhelyezkedni az élet valamennyi szférájában.
A miskolci és a debreceni jogászképzés jövője jelenleg rendezett, bár tény, hogy a Miskolci Egyetemen a műszaki képzések prioritást kell kapjanak. A régió egyébként nagyon kedves számomra.
Noha a szegedi egyetemhez tartozónak vallom magam, örömmel tölt el, hogy milyen sok munkatársam a miskolci jogi karon szerzett diplomát, hogy csak egyet említsek közülük: Répássy Róbert államtitkár. Édesapám pedig a debreceni jogi karon szerzett diplomát még a háború előtt.
Apai ágon sárospatakinak is vallom magam. Gyermekként minden nyaramat a Bodrogparti városban töltöttem, és máig is a táj szerelmese vagyok.
Meddig kacérkodunk a halálbüntetés visszaállításával?
DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ: Készültem a kérdésére. Demokráciában bármiről beszélhetünk, nincsenek tabuk. Miniszterként és magánemberként ellenzem az életet érintő visszafordíthatatlan döntéseket. Ez nem lenne összhangban a keresztény értékekkel, a mára kikristályosodott európai gondolatvilággal.
Számos eset, például a móri ügy is bizonyítja, hogy vannak bírói tévedések és ez különösen végzetes lehetne, amennyiben az élet végéről a bíró dönthetne. Nem véletlenül ellenzem az eutanázia liberális megközelítését: egy téves orvosi véleménnyel helyrehozhatatlan hibát követhetünk el. Helyes, ha beszélünk a témáról. Mind a kormány, mind magam is híve vagyok a kemény büntetőpolitikának. Sikerült megvédenünk a tényleges életfogytiglan kiszabásának a lehetőségét. Ez is része az általam fontosnak tartott áldozatvédelemnek, s a potenciális bűnelkövetők szigorúbb elrettentésének.
(Igazságügyi Minisztérium)
