Trócsányi László a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorának vendége volt 2014. szeptember 16-án. A miniszter szólt a bankok elszámoltatási törvényéről, az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéséről, az új alkotmánybírák jelöléséről, valamint a Büntető Törvénykönyv módosításáról.

Mv: Trócsányi László igazságügy-miniszter a vendégünk, jó estét kívánok, üdvözlöm!

Trócsányi László, igazságügyi miniszter: Jó estét kívánok! 

Mv: Az országgyűlés előtt a bankok elszámoltatási törvénye, legalábbis annak javaslata, kezdődik a vita. Mit mond ki majd a törvény a bankok számára elsősorban?

Trócsányi László: A törvény a bankok számára az elszámolásnak az elveit fogja kimondani, és az elszámolásnak a szabályait. Azonban látni kell, hogy egy ilyen bonyolult kérdés, mint a devizahitelesek, vagy a hiteleseknek, a fogyasztói hiteleseknek az ügye, ez természetesen egy nagyon komoly joganyagot igényel. Tehát kezdtük egy első törvénnyel, amelyik az elszámolásnak a perjogi szabályait szabályozta, és ezáltal ma 79 per van folyamatban. A második szakasz, mi abban a feltételezésben vagyunk, hogy a magyar állam ezeket a pereket megnyeri, az elszámolásról fog szólni, ténylegesen, hogy a fogyasztók hogyan jutnak hozzá a pénzükhöz, és mikor jutnak hozzá a pénzükhöz. 

Mv: Ez lett volna egyébként az én következő kérdésem. De akkor, ha és amennyiben már tudunk konkrét választ adni erre, meg is kérem miniszter urat, tehát hogyan, milyen ütemterv, ha úgy tetszik, milyen forgatókönyv szerint jutnak majd hozzá az összegekhez?

Trócsányi László: Igen, én azt gondolom, hogy minden fogyasztót jogosan érdekli, hogy rendben van, hogy születik egy törvény, de végül is az ő életében ez mit fog jelenteni? Erre azt kell mondani, hogy meg kell nézni, hogy a fogyasztóknak melyik típusához tartozik az adott fogyasztó. Tehát netán-tán ahhoz a fogyasztó típushoz tartozik, amikor a bank nem indított egyáltalán a tisztességnek a megállapítása érdekében pert, ott gyakorlatilag nincs miről beszélni, és az árfolyamrés amennyiben gyakorlatilag ugye devizaalapú hitelről van szó, január 15-e után indul meg az elszámolás. Körülbelül két hét áll rendelkezésre a bankoknak. Abban az esetben, amennyiben a bankok pert indítottak, abban az esetben nyilván meg kell várni a pereknek a végeredményét, tehát vannak felülvizsgálati fórumok természetesen, és ezt követően történhet az elszámolás, ami azt jelenti, hogy tavasszal történik velük. Azt tudni kell azonban, hogy differenciát kell tenni azok a fogyasztók között, akiknek élő szerződésük van, és azok a fogyasztók között, akiknek már lejárt szerződésük van. Ha van egy élő szerződés, ott jogviszony van a felek között. Tehát a mai napig is fizetnek. Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a fogyasztó nem kap vissza készpénzt, hanem ténylegesen előtörlesztéses konstrukciót állapítottunk meg. Olyan helyzetbe kell hozni a fogyasztót, mintha előtörlesztett volna, hisz a fogyasztó és a bank között ebben az esetben a jogviszony fennállt. Folyamatosan törlesztett, és túl, többet törlesztett, mint amennyit kellett volna. Tehát nyilvánvalóan olyan helyzetet kell állítani, hogy a tőke összege csökkenjen, és ezáltal a havi törlesztőrészlete is csökkenni fog. Ezek jól kimutathatók lesznek számokban. Azoknak, akiknek lejárt a szerződésük, ott nincs jogviszony, ott viszont rendelkezni lehet arról, hogy milyen jogalapon kapják vissza a pénzüket, és a polgári törvénykönyvnek a jogalap nélküli gazdagodás szabálya alapján készpénzben tudják visszakapni az összeget. 

Mv: Miniszter úr, itt van még egy kategória, mégpedig azoknak a klienseknek vagy ügyfeleknek a kategóriája, akikkel a bankok vagy a pénzintézetek már korábban szerződést bontottak, merthogy nem tudták fizetni a hiteleiket, és mondjuk már a házukat, az ingatlanjukat is elárverezték. Velük utólag mi lesz?

Trócsányi László: Még több fajta kategória is van, tehát még több fajta kategória is van, mert vannak a végtörlesztésesek is, akik már végtörlesztésben részesültek, rájuk is rendelkezik a törvény. 

Mv: Meg a forinthitelesek.

Trócsányi László: Vannak forinthitelesek, mindegyikre, a 2015-ös év mindenkinek az elszámolását be fogja hozni. Tehát azokat is, akiknek gyakorlatilag a Nemzeti Eszközkezelő megvette az ingatlanát. Ott a Nemzeti Eszközkezelő, ahol várt a tulajdonos, ott azért azt látni kell, hogy ott a Nemzeti Eszközkezelő kérheti majd az elszámolást, mert ott már nincs jogviszony, hát eladta az ingatlant, vége a szerződésének. Tehát a Nemzeti Eszközkezelőnek kell kérni az elszámolást a banktól vagy a követeléskezelőtől, attól függ, hogy kitől vette meg, és ezt követően a hitelezői, akik tehát még sorban állnak, azok fogják megkapni ezt a pénzt a Nemzeti Eszközkezelőtől, amennyiben túlfizetés történt. A végtörlesztéseseknél pedig más, ott meg kell nézni, hogy a végtörlesztett, vagy a kedvezmény, illetőleg a túlfizetés milyen arányban áll egymással, és ebben az esetben a differenciát kapják vissza. 

Mv: És akkor most egy kicsit erről a számítási metódusról is beszéljünk. Ugye a törvény gyakorlatilag egy keretet szab meg a bankoknak. Viszont azt a képletet, vagy annak a képletnek kidolgozása, amit majd alapul vehetnek a bankok, annak megállapítása érdekében, hogy mennyit is kell visszafizetni az ügyfeleknek, a Magyar Nemzeti Bank hivatott kidolgozni, tehát a törvény egy keret. Ezen belül mi az, amit mégis kerek perec előír, és szem előtt kell, hogy tartsanak a pénzintézetek.

Trócsányi László: Hát ez egy számítási módszer, azért bizonyos szempontból ennek a számítási módszernek az elveit meghatározza a törvény. A technikai részleteket kell gyakorlatilag a Magyar Nemzeti Bank rendeletének meghatározni. Hozzá kell tenni, itt a Magyar Nemzeti Bank végig az egész folyamatban egy nagyon fontos szerepkört kap, miután azt is meg kell néznie a fogyasztónak, hogy valóban az elszámolás, amit kap a banktól, az jó-e vagy nem, vitathatja az elszámolást vagy nem. Tehát ezeket a kérdéseket, a technikai részeket kénytelenek voltunk egy háttér jogintézménybe vagy jogszabályba tenni, ez a Magyar Nemzeti Banknak a rendelete lesz. Tehát a Magyar Nemzeti Banknak kell nyilván kidolgozni, de ez egy nagyon fontos lesz. Ez fogja tartalmazni, hogy az elszámolásnak a formai követelménye, amit postán kap majd a fogyasztó, hogy fog az kinézni, milyen információkat kell rátenni, milyen jogorvoslati eszközökre kell majd figyelmeztetni a fogyasztót. Tehát nagyon sok technikai szabály van, amiket a Magyar Nemzeti Bank fog nyilván megállapítani, de a kereteket, az elveket, az ebből a törvényből mind kiolvasható.

Mv: Hogyha már itt a jogorvoslatnál tartunk, Ön is korábban itt a beszélgetésben is utalt rá, meg hát napi szinten mi is hírt adunk róla, hogy zajlanak a bíróságokon a devizahiteles perek. Ugye nem egy olyan est van, amelyben a bíró felfüggesztette az eljárást és az Alkotmánybírósághoz fordult. Na, most számolnak-e azzal az esetben, hogy mondjuk, az Alkotmánybíróság bizonyos esetekben a pénzintézetek javára dönt? Akkor mi van?

Trócsányi László: Hát az Alkotmánybíróság előtt egy alkotmányossági kérdés van jelenleg. Tehát három bíró felfüggesztette az eljárást, és ugye a tisztességes eljáráshoz való jog, bankoknak a tisztességes eljáráshoz való joga sérül normavilágosság, visszaható hatály tilalma, különböző elvek miatt. Én, mint volt alkotmánybíró, nekem határozott álláspontom viszont az, hogy ez a jogszabály kiállja az alkotmányosság próbáját minden egyes cikkelyében. Úgy gondolom, hogy a bankok egy professzionális szervezetek, akik gyakorlatilag hónapok óta tudták azt, hogy gyakorlatilag ez az eljárás bekövetkezhet. Tehát az, hogy viszonylag szűkebb határidőket szabott a jogalkotó, egy professzionális szervezet esetében nem okozhat problémát. Tehát van egy Alkotmánybíróság előtti eljárás. A másik a felfüggesztett perek, amiket kérdezett. A felfüggesztett pereknél természetesen folytatni kell a pereket az elszámolást követően. A kérdés azonban az, hogy mit is akar az illető, hisz gyakorlatilag bizonyos kérdéseket már rendeztünk. Nagyon sok perben csak megállapítás iránt indult a per, és azt írtuk elő ebben a jogszabálytervezetben, hogy bizony a jogkövetkezményeket is kell kérnie az illetőnek, hogy mit is kér pontosan. Ebben az esetben gyakorlatilag úgy gondolom, amely jogkövetkezményeket is rögzíti, akkor ezen az alapon lehet folytatni a pert. Amennyiben ezt nem, már pedig a legtöbb esetben nem kérték, abban az esetbe meg nagyon sok könnyítő szabályt írtunk elő, hogy hogyan kell a pert megszüntetni. Tudniillik nem érdekünk az, hogy Magyarországnak a bankügye évekig húzódjon, mi szeretnénk ezt az ügyet egy belátható időn belül lerendezni.

Mv: Nyilván a devizahiteleseknek is ez lenne az érdeke, főleg akkor, hogyha... És itt mindjárt meg is beszéljük az Ön javaslatát már arra az időre, amikor ezek a perek lezárulnak. Ön azt mondja, vagy korábban úgy nyilatkozott, hogy a javaslat célja elősegíteni az átlátható árazásra való mielőbbi áttérést.

Trócsányi László: Így van.

Mv: Ez mit jelent? Ez már a fair bankok időszakának az előszobája gyakorlatilag?

Trócsányi László: Én azt gondolom, hogy most gyakorlatilag a tisztára mosás, hát idézőjelben szeretném használni ezt a dolgot, egy időszaknak a lezárását meg kell csinálni. De hogyan tovább? Hogyan lehet kamatot emelni egyoldalúan vagy költséget, vagy díjat? Ezeket a szabályokat le kell rögzíteni minden egyes fogyasztói hitelre. Tehát...

Mv: Erre például egységes általános szerződési feltételek is lesznek? Ugye korábban gondot okoztak azok, ahogy ezek pénzintézetenként eltérőek voltak. Most lesz egy egységes?

Trócsányi László: Ezen egy külön törvényt fogunk kidolgozni, természetesen a bankszövetség és a bankok képviselőivel le akarunk ülni. Most egy meghatározott ideig kamatmoratóriumot írtunk elő, tehát a bankok nem emelhetnek egyoldalúan kamatot. Úgy érezzük ez...

Mv: 2016. április...

Trócsányi László: Április harmincadikáig.

Mv: ...harmincadikáig, így van.

Trócsányi László: De ez lehet korábban is természetesen, megszűnhet ez a kamatmoratórium, amennyiben az év végéig találunk megállapodást arra nézve, hogy az egyoldalú kamat mik a feltételei. Ezek különböző verziók vannak, én most nem mennék ebbe bele, mert két-három fajta verzió is van, hogy x évenként, különböző metódusokat lehet használni. Csak átlátható, transzparens és az EU-irányelvnek is megfelelő módon kell ezeket rögzíteni. És ha igen, akkor természetesen visszaáll a régi rendszer. Nekünk érdekünk, hogy egy jól működő bankrendszer legyen. Félreértés ne essék, ez Magyarországnak az érdeke. Ugyanakkor egy átlátható, tiszta viszonyt kell csinálni. És ezt, ha szabad így mondanom, majdnem tíz évig tartó dolgot minél hamarabb pedig úgy gondolom, le kell zárnunk.

Mv: Más igazságügyet érintő témákról is beszéljünk, arra kérem. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, idézem: "Magyarország megsértette Karácsony Gergely, Szilágyi Péter, Dorosz Dávid és Szabó Rebeka a Párbeszéd Magyarországért 4 képviselője, valamint Szél Bernadett, Osztolykán Ágnes és Lengyel Szilvia az LMP három képviselője szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát azzal, hogy tavaly az Országgyűlés különböző ügyekben megbírságolta az érintetteket". Emlékszünk még rá. Ugye néhány képviselő. Loptok, csaltok, hazudtok és ehhez hasonló feliratot tartalmazó táblákkal vonult be az ülésterembe, amit pénzbírsággal sújtott a házelnök, Kövér László. Ezek szerint rosszul tette, vagy szabályellenesen?

Trócsányi László: Azt kell mondani, a véleményes szabadság, ugye általában különböző iskolák vannak ennek az értelmezésére. Általában a strasbourgi emberi jogi európai bíróság az tény és vitathatatlan, hogy véleményezés szabadságát elég szélesen szokta értelmezni. Tehát, a joggyakorlat alapján szélesen szokta. És a közszereplőkkel szemben is hát, ha szabad így mondanom, van egy ilyen elvárás, hogy többet bírjanak. Ez idáig rendben van. A másik dolog viszont az, hogy mi a tartalma gyakorlatilag ennek. Tehát, amikor például akár egy pulpitust elfoglalok, ő ott nem tud leülni a helyére. Vagy olyanokat írok, amelyek rágalmazást tartalmaznak, hát ott megítélés kérdése. Az emberi jogi európai bíróság jutott egy döntésre. Nyilvánvalóan, mint jogtisztelő állampolgár, én nekem egy bírósági véleményt figyelembe kell vennem és tiszteletben kell tartanom. Meg kell néznünk az indokolást, hogy pontosan mit tartalmaz ez. Lehet gondolkodni azon, hogy gyakorlatilag ezt megfellebbezze. Nyilván, Kövér László elnök úr, aki az ügyben eljár, konzultálni kell, hogy kíván-e. Mert lehet fellebbezni egy döntés ellen, tehát a nagy tanácshoz, de azt csak az indokolás ismeretében lehet igazából ebben döntést hozni. Vitathatatlan viszont, hogy Európában az emberi jogi európai bíróság, ezért is hívják emberi joginak, a véleménynyilvánítás szabadságának általában széleskörű szabadságát engedi meg.

Mv: Czine Ágnes, Sulyok Tamás és Varga Zs. András személyében új alkotmánybírákról dönthetnek a jövő héten. Mi szól mellettük? Miért éppen ők?

Trócsányi László: Szerintem kiváló jogászokról van szó. Nagyon jó jogászokról van szó. Egy büntető jogászról, egy civilistáról, aki ügyvéd és mellette egyetemi oktató, ugyanúgy, mint Czine Ágnes. A harmadik meg Varga Zs. András, aki ügyész volt, és mellette egyetemi oktató. Tehát a tudomány és a gyakorlatnak a párosításáról beszélhetünk. Az, aki járt a bíróságokon, ügyészségen, ügyvédségen, és szabad így mondanom, a szakmának a belsejét, csínját-bínját ismeri, az tulajdonképpen még elméletet is művelt hozzá. Azt gondolom, hogy nagy nyeresége lesz az alkotmánybíróságnak ez a három személy. Én biztos vagyok benne, hogy kiváló munkát fognak végezni. Nem lehet őket politikai elfogultsággal vádolni. Kiváló személyek. Politikai életben nem vettek részt, ugyanakkor el kell olvasni az írásaikat, és azok magukért beszélnek.

Mv: Egyetlen egy dologról beszéljünk még. Ez pedig az, hogy a Büntető Törvénykönyv módosítását kezdeményezi a Fidesz, mégpedig annak kapcsán, hogy a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények ne évülhessenek el. Most 23 év az elévülés korhatára. Miért csak most? Miért adós még ezzel a magyar törvényhozás?

Trócsányi László: Kérem szépen, egy társadalomban mindig okoznak, vannak olyan momentumok, amelyek ha szabad így mondanom, bizonyos felfokozott indulatokat is okoznak. És a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények, – ide gondolok a pedofíliára vagy ide gondolok az erőszakos cselekményekre – bizony azok sokkal súlyosabban büntetendők. Sokszor ezek a gyerekek nem is mondják el, hogy velük mi történt. Sokszor csak olyan sérelmeket szenvednek lelkileg, érzelmileg, hogy csak felnőtt korban kezdenek erről beszélni. Nagy-Britanniában is van hasonló eset, hozzá kell tenni. Harminc évvel ezután történt, az elkövetések után, hogy valaki erről beszámolt, és most veszik elő az illetőt – aki egy híres személyiség – pedofíliával. Én azt gondolom, hogy ezzel a kérdéskörrel szembe kell nézni. Ez egyéni képviselői indítvány. Meg fogja ezt a parlament vitatni, lesznek esetleg módosító indítványok, de én azt gondolom, hogy bizony a gyermekeknek a védelme az egy rendkívül fontos, és ez indokolhatja a Büntető Törvénykönyvnek a módosítását.

Mv: És ugye most Sipos Pál, az egykori magyartanár ügye vagy hosszú-hosszú évek után nyilvánosságra került ügye adja most a törvénymódosítás aktualizálását, illetve azt, hogy végre egyáltalán megtörténik. Beszélünk majd a részleteiről. Miniszter úr, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat!

Trócsányi László: Én is köszönöm, hogy itt lehettem!

(Igazságügyi Minisztérium)