Trócsányi László miniszter az alábbi beszédet mondta a Bűncselekmények Áldozatainak Napján 2015. február 23-án.
Tisztelt Államtitkár Urak, Főigazgató Úr, Tábornok Úr!
Kedves Kollégák, Hölgyeim és Uraim!
Megtiszteltetés számomra, hogy a Bűncselekmények Áldozatainak Napján igazságügyi miniszterként, a kormány tagjaként szólhatok Önökhöz, és köszönetet mondhatok mindazoknak, akik hivatásszerűen foglalkoznak áldozatvédelemmel. E nap azokhoz is szól, akik az áldozatok védelmével és segítésével nap, mint nap foglalkoznak. Hivatásukat nagyra értékeljük, ezt szeretnénk kifejezni az elismerések átadásával is. Aki az orvost megbecsüli, az a beteget is megbecsüli; aki az áldozatsegítőket tiszteli meg, az magát az áldozatot látja és van részvéttel iránta.
A bűncselekmények áldozatainak a napján a büntetőeljárásban dolgozókat, rendőröket, ügyészeket, bírákat és ügyvédeket is emlékeztetni kell, hogy el ne felejtsék: a büntetőeljárás fontos főszereplője, sajnálatos szereplője sokszor a sértett, az áldozat.
A téma a kormány igazságügyi politikája szempontjából is központi jelentőségű, hiszen nagyon fontos társadalmi üzenetet hordoz. Amikor a kormány azt mondja, hogy az áldozatok oldalán áll, akkor nem populista jelszót hajtogat. Az új büntetőeljárási szabályok kidolgozása során a tisztességes eljáráshoz fűződő garanciák nem gyengülhetnek. Itt az ideje annak, hogy a tisztességes eljárást kiterjesszük a sértettre, a sértett eljárási jogaira is!
Az új büntetőeljárás koncepciója kimondja, amit a kormány a közelmúltban fogadott el: „A … sértettek érdekeinek védelmére a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az új törvénynek a sértettek védelmét és a sértettek érdekeinek érvényesítését minden lehetséges eszközzel támogatnia kell. Olyan eljárási szabályokat kell kidolgozni, amelyek biztosítják, hogy az eljáró hatóságok a sértettekkel szemben a lehető legkíméletesebb módon járjanak el.”
A sértett eljárási jogait tehát megerősítjük. A helyreállító igazságszolgáltatás intézményeinek, például a büntetőjogi mediációnak is nagyobb teret kell engedni. Gondoljuk csak meg: ha valakinek ellopják a tyúkjait, akkor a sértettnek talán fontosabb, hogy újra legyenek tyúkjai, vagyis az elkövető térítse meg a kárt, mint hogy a tolvaj börtönbe kerüljön. Adott esetben ez a bűnmegelőzés érdekeit is szolgálhatja: ha a kár megtérítése, a bocsánatkérés az elkövető és a sértett közötti párbeszéd, esetleges kibékülésük eredménye, ekkor a bűnismétlés megelőzésében hatékony lehet, hatékony eszközként szolgálhat.
Az áldozatoknak vannak a büntetőeljáráson kívüli, önálló törvényben (2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről) szabályozott jogai is. Talán nem hiba azzal büszkélkednünk, hogy az Európai Unióban az áldozatsegítésben a fejlett tagállamok között tartanak minket számon. Áldozatsegítési szolgáltatásaink spektruma széles, számos tagállam legjobb rendszereit és gyakorlatait ötvözi, sőt, bizonyos helyzetekben élen járunk. Mindeközben vannak olyan tagállamok, ahol egyáltalán nem rendelkeznek áldozatsegítői intézményrendszerrel. Egyes szolgáltatások, például a pénzbeli segítségnyújtás tekintetében az uniós jogban előírtnál többet is adunk. Az ún. szolgáltatási ernyőnk nagy: a máshol alkalmazott áldozatsegítő szolgáltatásokat a hazai rendszer is szinte kivétel nélkül alkalmazza.
Az áldozatsegítéssel megjelenített társadalmi szolidaritásra legalább akkora igény van, mint a büntetőjogi következetességre. E jogterület alkalmas arra, hogy a büntetőeljárási kódexnél rugalmasabb és nagyvonalúbb intézkedéseket biztosítson a sérelmet szenvedettek számára. Ha például valaki egy bűncselekmény szemtanújaként a látvány miatt sokkot kap, vagy depresszióba süllyed, akkor jogosult segítségnyújtásra abban az esetben is, ha egyébként a büntetőeljárásban nem sértettnek, sem tanúnak nem minősül.
Élen járunk az Áldozatsegítő Vonal tekintetében is: a hívások száma az indulás, vagyis 2011 óta folyamatosan emelkedik. Érdemes megjegyezni, hogy a francia hatóságok csak nemrég, a párizsi terrorista támadások kapcsán hoztak létre hasonlót. A diszpécserek 2014-ben 11.230 érdemi hívást fogadtak, és adtak telefonos tájékoztatást az áldozatok jogairól vagy irányították őket más szervhez. Ez szakmai mércével mérve magas szám, ha figyelembe vesszük a természetes személy sértettek számát, ez 2014-ben 216 ezer személyt jelentett. Az Áldozatsegítő Vonal a rendőrséget is tehermentesíti: az első kapcsolatfelvételkor a rendőr köteles az áldozatsegítő szolgálatról tájékoztatni az áldozatot, aki így a nyomozáshoz szorosan nem tartozó kérdéseivel nem a rendőr, hanem az erre kijelölt szakember idejét veszi igénybe.
Az áldozatvédelem és áldozatsegítés – amint maga a jog sem – kizárólag paragrafusok, hanem a szív kérdése is. A kopernikuszi fordulat, vagyis az elkövető-központú igazságszolgáltatás helyett áldozat-centrikus igazságszolgáltatásra történő átállás mindnyájunktól szemléletváltást kíván. Az eszköztárat a jogalkotó megteremtette és folyamatosan fejleszti. Most a jogalkalmazón a sor, hogy ezeket minél szélesebb körben alkalmazza.
Hadd érintsek egy szervezeti kérdést is. Az Igazságügyi Hivatal által eddig az áldozatsegítő szolgálatok felett gyakorolt szakmai irányítói jogosultságok rövidesen az igazságügyi tárcához kerülnek. A változás abban a reményben történik, hogy az IH több figyelmet tud majd szentelni a szemléletformálásnak: képzéseket tart bíráknak, ügyészeknek, rendőröknek és maguknak az áldozatsegítőknek. A Hivatal ez irányú munkájára tehát továbbra is nagyban támaszkodunk ennek a fontos jogpolitikai célnak a megvalósításában. A szervezeti kérdések fontosak, de a szakmai és emberi felkészültség még inkább. Akik most az elismerést átveszik, azok e kettőből bizonyítottak magas fokon. Szeretném megköszönni munkájukat és gratulálni teljesítményükhöz.
Az igazságügyi politikának az Alaptörvény megvalósulását kell szolgálnia. Az Alaptörvény II. cikke szerint: „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz.” A bűncselekmény sokféle sérelmet okoz: sérülhet a tulajdon, a testi épség, a jó hírnév és az ember számos egyéb értéke. De legfőképpen sérül az, ami az élet után a legfontosabb: az emberi méltóság. Segíteni ennek helyreállításában: ez az áldozatvédelem, és a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás feladata.
Az áldozatvédelemben a jogi igazság kézen fogja a társadalmi igazságosságot és az együttérzést. Segít elmozdulnunk az elvont felől az emberi felé. Az igazságszolgáltatás feladata: humanizálni a társadalmat. Az áldozatvédők és segítők e komoly feladatban tevékenyen vesznek részt. Ez pedig egy kézműves türelmét, egy orvos lelkiismeretét, és egy pap vagy egy művész hitét és lelkesedését kívánja mindnyájunktól. Még egyszer köszönet mindazoknak, aki részt vesznek ebben a munkában.
(Igazságügyi Minisztérium)