Fontos, hogy a kormány napirendjére tűzte a jogászképzést – hangsúlyozta Trócsányi László miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2015. május 11-én. Leirat.
Mv: Öt perccel múlt háromnegyed nyolc. Vendégünk, itt a stúdióban Trócsányi László igazságügyi miniszter, jó reggelt kívánok.
Trócsányi László: Jó reggelt kívánok.
Mv: Magyarország egyik barátja. Merthogy volt ez a civil szervezet, ez a nemzetközi művészekből és értelmiségeikből álló civil szervezte ülése, a hétvégén Magyarországon és Ön az egyik tagja, képviselője. Mit jelent az Ön életében az, hogy Ön tagja ennek a civil szervezetnek, hogy Ön Magyarország barátja?
Trócsányi László: Azt gondolom, mint kétszeres nagykövetnek, aki Brüsszelben és Párizsban képviseltem négy-négy évet hazámat, látom azt, hogy milyen jelentősége van annak, hogy a nemzet testekkel, vagyis azokkal határon túl élő, kimagasló eredményt mutató magyarokkal, egy kiemelt kapcsolatot alakítson ki Magyarország és Magyarországnak vezető értelmisége is. Azt gondolom, hogy ezek az emberek, akik ma, tegnap, vagy tegnapelőtt pontosabban Magyarországra látogattak, valóban nagyon fontos üzenetvivői, hogy mi történik Magyarországon. Számukra rendkívül fontos a hiteles tájékozódási pontok. Azt gondolom, hogy nem lehet Magyarországot helyesen megítélni, ha valaki csak egy sajtóterméket vesz kézbe. Ahhoz tudni kell, hogy mi történik itthon. Beszélgetni kell. És azt gondolom, hogy az ilyen fórumok arra jók, hogy ezek az emberek találkozhassanak különböző személyiségekkel. Így került sor a köztársasági elnökkel, miniszterelnökkel, velem is hozzá kell tennem és úgy gondolom, hogy ezek mélyreható beszélgetések és üzenetformáló beszélgetések.
Mv: És Ön szerint a Magyar Alaptörvényt érintő viták lezárultak? Véget értek? Itt a magyar alkotmányos identitásról van szó.
Trócsányi László: Nem zárulnak le, nem is zárulhatnak le. Természetesen tompulhat a vita, ahogy az idő múlásával. Azonban egy európai vitáról van szó. Érték kérdésekről van szó. Magyarország azt gondolom, hogy felvállalt, vagy bevállalt pontosabban, bizonyos kérdésekről vitát. Lehetett volna nem vitatkozni és másképpen csinálni dolgokat, de úgy gondoltuk, hogy szükséges olyan dolgokról beszélgetni, hogy mit jelent a 21. században a nemzet, mi ennek a fogalomnak a tartalma, mit jelent olyan érték, mint család, mit jelent olyan érték, hogy közösség. És lehetett volna természetesen szőnyeg alá bújtatni bizonyos dolgokat és nem beszélni róla, de nem biztos, ez a helyes út. Ezáltal természetesen Magyarország az érdeklődés központjába is került és ezért fontos, hogy az érveinket hogyan fogalmazzuk meg. Tudniillik ugyanazt a szöveget kétfajtaképpen lehet olvasni, helyesen és rosszul. Rosszul, hogyha rosszindulatúan olvasok egy szöveget. Ha viszont jóindulatúan olvasok egy szöveget és pozitív várakozásaim vannak, akkor ugyanarról a szövegről egészen más tartalomhoz is juthatok. Hát azt gondolom, hogy ezért fontos, hogy ezek az emberek, akik idejöttek, helyesen olvassák ezt a szöveget.
Mv: Néhány földhöz ragadtabb kérdésem is van, de nem eltávolodva az Alkotmánytól, az Alkotmánybíróság teljes hatásköre pénzügyi kérdésekben is, az a közeli jövőben meglesz Ön szerint, vagy ebben a ciklusban meglehet?
Trócsányi László: Azt kell mondanom, hogy összpénzügyi szabályozás az rendkívül fontos minden Alkotmányban. Itt volt egy komoly gazdasági válság Magyarországon, azt mondom Európában. Nem véletlen, minden egyes ország kezdte igazából bevezetni az úgynevezett aranyszabályt az alkotmányába, nevezetesen azt, hogy a költségvetési eladósodottságot hogy lehet megakadályozni. Magyarországon az egyik eszköze az volt a költségvetési deficit csökkentésének, hogy szükséges volt, vagyis az akkori alkotmányozó úgy ítélte meg, hogy szükséges, hogy pénzügyi kérdésekben, amik költségvetési kihatásúak, bizonyos mértékben korlátozza az alkotmányosság hatáskörét. Csak bizonyos mértékben, mert számos egyéb ügyben, mint emberi méltóság sérelme, lehetőség van arra, hogy az Alkotmánybíróság mai napig is eljárjon. Ez egy vita természetesen, hogy az ország gazdasági állapotát figyelembe véve, az alkotmányozó, vagy a törvényalkotó mikor ült ebbe a szerepkörbe. Bízom abban, hogy ez egy ideiglenes szabály és a magam részéről is természetesen ezt tudom támogatni, hogy ez a kérdés legyen napirenden és vizsgáljuk meg, hogy mikor van az a pillanat, amikor úgy gondoljuk, hogy igen visszaadható az Alkotmánybíróságnak a teljes hatáskör.
Mv: Zajlik a közvita a halálbüntetésről és az Ön minisztériumában pedig készül a büntetőeljárás jog. Ön szerint meg tudják majd védeni ezek a szabályok, tudják majd javítani a gyilkossági statisztikákat, a bűnügyi statisztikákat, vagy pedig szükség lehet a halálbüntetésre.
Trócsányi László: Hát előre bocsátom, hogy nem vagyok büntetőjogász, azonban azt szeretném jelezni, hogy a visszafordíthatatlan döntések, amikor visszafordíthatatlan egy döntés, az mindig nagyon veszélyes. És amikor egy életről beszélünk, az élet elvételéről, akkor azon visszafordíthatatlan döntésről beszélünk. De én nekem ilyen a halálbüntetés mellett az eutanázia is, ahol egy rossz szakvélemény alapján is lehet gyakorlatilag rossz döntést hozni. Én rendkívül óvatos vagyok ebben a kérdésben. Úgy gondolom, hogy az európai keresztény civilizáció más utat választott és ezért természetesen a vitát, a vitatkozásnak a lehetőségét, azt legitimnek tartom. Mindazonáltal, ugye a magam véleményét tudom mondani, a visszafordíthatatlan döntések, azok mindig veszélyesek, pláne mikor az élet elvételéről van szó, legyen az halálbüntetés, vagy eutanázia.
Mv: Egy új államtitkár is dolgozik a stábjában Vízkelety Mariann, aki nézi majd a jogászképzés helyzetét is. Itt mi a fő kérdés?
Trócsányi László: A minőség. A minőség számomra sokkal fontosabb, mint a mennyiség. Sajnos ma a jogi karok a mennyiségi szempontot tartják előtérben, hogy hány hallgató van és igazából ez így – ha szabad így mondanom – a minőség rovására megy.
Mv: De azért van ez így, mert a főiskolák, egyetemek azután kapják a pénzt, hogy minél több embert vegyenek fel.
Trócsányi László: Ezért tartom fontosnak, hogy az Igazságügyi Minisztérium rendelkezzen megfelelő eszközökkel azért, hogy a minőség irányába vigye el a kérdést. A Small is Beautiful elvet vallom, legyenek olyan jogászaink, akikből jó bírók lesznek, jó, magas színvonalú ítéletek fognak születni, vagy olyan jogászaink legyenek, akik külföldön is megállják a helyüket, például amikor Magyarországról kell vitatkozni. Ehhez viszont a kormánynak is oda kell figyelni. Ezért is fontos, hogy a kormány napirendjére tűzte a jogászképzést. Értékeltük, azt gondolom, hogy önmagában óriási jelentőségű és az Igazságügyi Minisztérium ígéretet kapott arra, hogy megfelelő eszközökkel fog rendelkezni annak érdekében, hogy a minőséget javítsuk.
Mv: Trócsányi László igazságügyi miniszter volt műsorunk vendége.
(Igazságügyi Minisztérium)