Trócsányi László miniszter Martin Ducárnak adott interjúja 2016. november 15-én jelent meg a Hospodárske Noviny újságban. Az interjú magyar nyelvű leirata.

Hogyan jellemezné a magyar–szlovák igazságügyi együttműködést? Cserélnek tapasztalatot az igazságügyi reformokkal kapcsolatban?

A magyar–szlovák kapcsolatok napjainkban kifejezetten kiegyensúlyozottnak, eredményesnek mondhatók. Igaz ez az igazságügy területére is. Kollégámmal, Lucia Žitňanskával rendszeresen egyeztetek a főbb szakmai ügyekről az uniós és visegrádi keretek között is. Ez utóbbinak a jelentősége napjainkban nagyon szembetűnő. Az az erős érték- és érdekközösség, amelyet Közép-Európa, és különösen a Visegrádi-térség jelent, megmutatkozik a most legfontosabb közös európai ügyben, a migrációs válság kezelésében is. Országaink nézetei hasonlóak a külső határok megvédésének fontosságában és a válság kezelésének más eszközeiben, módjaiban is. Hasonló álláspontot foglalunk el az EU válságkezelési terveinek egyes vitatott elemeivel kapcsolatban is. Mind Szlovákia, mind Magyarország keresetet nyújtott be a kötelező betelepítési kvóták ügyében, Lengyelország pedig beavatkozott az oldalunkon az eljárásba. Velünk együtt Csehország sem szavazta meg annak idején a megtámadott határozatot, később pedig ők is kilátásba helyezték, hogy bíróságra viszik az ügyet, ha valóban megkezdődik a migránsok kvóta szerinti, kötelező jellegű szétosztása a tagállamok között.

Ismer olyan szlovák törvényt, amely inspiráló lehet az Ön minisztériuma számára?

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg a hatályos gyülekezési törvényünkkel kapcsolatban. Az új törvény előkészítése érdekében megvizsgáltuk valamennyi uniós partner, köztük Szlovákia szabályozását is. A közigazgatási eljárás reformját célzó, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előkészítése során kifejezetten a Visegrádi országok, így Szlovákia, továbbá Ausztria és Németország szabályozási vívmányait adaptáltuk.

A 2016 áprilisa óta hivatalban lévő új igazságügyi miniszter, Lucia Žitňanská jelenleg nagy változtatásokat készít elő: főképp a személyi csőddel kapcsolatos törvényhozás terén, valamint a végrehajtók véletlenszerű automatikus kiválasztása (jelenleg a hitelező választja) és a bírósági eljárások felgyorsítása a bíróságok végrehajtói osztályainak eltávolítása révén. Mik a fő projektek, amin dolgozik?

A két ország hasonló kihívásokkal néz szembe, és hasonló pénzügyi, hitelezési problémákat örökölt az egész Európát, sőt a világot sújtó pénzügyi és hitelezési válság időszakából, ezért a kormányok feladatai és megoldási javaslatai is gyakran hasonlóak. A bírósági végrehajtók ügyében mi is egy átfogó reformot valósítottunk meg a végrehajtói rendszer áttekinthetőségének, hatékony és eredményes működésének erősítése érdekében, és Magyarországon is elérhető már a családi csődvédelem intézménye.

Másrészről, van-e valami (törvény, rendszer, reformok), amelyre Ön büszke, és amelyet a szlovák Igazságügyi Minisztériumnak a figyelmébe ajánlana?

Mivel Magyarországon nagyon súlyos és tömegeket érintő problémát jelentettek a fogyasztói érdekeket figyelmen kívül hagyó, adósságspirált eredményező devizahitelek, a kormányzatnak – már az előző ciklustól kezdve – megoldást kellett találnia. Az árfolyamgát, a végtörlesztés, a forintosítás, az úgynevezett deviza- és fair bank törvények mind ezt a célt szolgálták. Ehhez az intézkedéssorozathoz tartozik a már említett végrehajtói, valamint az igazságügyi szakértői reform és a magáncsőd intézménye is. Arra, hogy családok százezreinek sikerült segítséget nyújtanunk az adósságcsapdából való meneküléshez, igazán büszkék lehetünk.

Kérem, hogy írja le a magyar igazságügy és a jogrendszerek fő problémáit, és vázolja fel a megoldásokat.

A választók akaratából a kormányoldal alkotmányozó többséget szerzett a 2010-es választásokon. Létrejött az új Alaptörvény, amely már valódi és határozott értékválasztásával igazán méltó fundamentuma a magyar jogrendnek. Ennek szellemében folytatódott és folytatódik a jogalkotási munka. A jogrendszernek biztosítania kell a kiszámíthatóságot, a jogbiztonságot, ugyanakkor alkalmazkodnia is kell az adott kor, időszak kihívásaihoz, megoldást kell kínálnia váratlanul jelentkező válságok kezeléséhez is. Ezt a kettős célt igyekszünk elérni a jogalkotási folyamat során.

A szlovák bírósági eljárások átlag időtartama polgári ügyekben majdnem 14,5 hónap, kereskedelmi ügyekben 16 hónap és büntetőügyekben közel 5 hónap. Ez olyan valami, amely a szlovák igazságszolgáltatással szemben bizalmatlanságot szül. Milyen gyorsan folytatja le a magyar bíróság az eljárásait és mit tesznek azért, hogy felgyorsítsák azokat?

Az Európai Bizottság évente közzétett igazságügyi eredménytábláján Magyarország rendszeresen jó eredményekkel szerepelt az elmúlt időszakban, az igazságügyi szervezetrendszer Európa élvonalában helyezkedik el. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne még hatékonyabbá, gyorsabbá, adott esetben transzparensebbé tenni a rendszert. Ez egyrészről múlik a bíróságokon, másrészről pedig a törvényalkotón. Az Igazságügyi Minisztérium a jogalkotásban elsősorban az eljárásjogi reformok véghezvitelével igyekszik ezt a célt szolgálni. 

Említettem a bizalmatlanságot. Jelenleg folyamatban van egy felmérés, amelyet minden évben elvégeznek, és amely a szlovák igazságszolgáltatással szembeni közbizalmat/-bizalmatlanságot méri. A tavalyi eredmény 1993 óta a legrosszabb volt: az emberek mindössze 24 százaléka bízik a szlovák igazságszolgáltatásban. Az ok egyszerű: a történelmünk során egyetlen korrupt politikust sem ítéltek el. Mi a helyzet Magyarországon és hogyan igyekszik javítani az igazságszolgáltatásba vetett bizalom növekedését? Van olyan politikus Magyarországon, akit korrupcióért börtönbüntetésre ítéltek?

Magyarországon a közélet egyes szereplőivel szemben időről-időre indulnak büntetőeljárások. Voltak politikusok, akikkel szemben jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetést végre is hajtották. Jelenleg is zajlanak hasonló büntetőeljárások. Nem ismerem az Ön által idézett kutatás kérdésfelvetéseit, abban azonban biztos vagyok, hogy az igazságszolgáltatás iránt megnyilvánuló közbizalom nem csak ezeken a kiemelt ügyeken múlik. Az előbb már említett probléma, a bírósági eljárások elhúzódása például szintén fontos lehet, hiszen ez az emberek mindennapjait érinti, érintheti. Az eljárásjogok korszerűbbé és hatékonyabbá tétele mellett éppen ezért is dolgozunk most a közigazgatási bíráskodás felülvizsgálatán, hiszen ez is egy olyan, több milliós ügyszámot elérő ügycsoportot érint, amellyel bárki könnyen találkozhat az életében. Jogos elvárásként jelentkezik az ügyfelek részéről, hogy ügyeiket gyorsan és szakszerűen intézzék, jogvitáikat pedig ésszerű határidőn belül, professzionálisan orvosolják. Éppen ezen elvárások teljesülése növelheti igazán az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és mi ezen dolgozunk.

A szlovák Emlékezet Intézet múlt héten nyilvánosságra hozta, hogy még mindig vannak olyan aktív bírák, akik a kommunista rendszerben elítélték azokat az embereket, akik emigrálni próbáltak. Amennyiben vannak ilyen, még aktív bírák Magyarországon, hogyan látja a helyzetüket?

A jogalkotás útján kialakított és független bírósági szervezetrendszer szakmai alapon választja ki a bírákat és érvényesíti a bírói tisztség betöltéséhez jogszabályban világosan előírt feltételeket. Mindemellett fontosnak tartom leszögezni, hogy a XX. századi diktatórikus rezsimek örökségével való szembenézés még napjainkban is fontos feladat, nemcsak Magyarországon, hanem az egész térségünkben.

Van bírósági etikai kódex? Ha igen, milyen fegyelmi büntetéseket tartalmaz?

A Kódex magatartási szabályokat állapít meg, ezek betartása felett az Országos Bírói Tanács őrködik. Fegyelmi büntetést nem alkalmazhat, ugyanis az eljárás nem irányulhat konkrét személy ellen, az eljárás eredményeként az OBT csak állásfoglalást adhat ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az OBT a kérelemben kifogásolt magatartásról anonim módon azt állapítja meg, hogy az összhangban van-e a Kódex rendelkezéseivel.

Van tudomása arról, hogy Magyarországon az elmúlt években voltak-e bírói korrupciós ügyek? Hogyan birkóztak meg ezzel?

Az Országos Bírósági Hivatal évente közzéteszi a bírósági szervezet korrupciós kockázatainak felméréséről szóló jelentését. E dokumentum nemzetközi és hazai kutatásokat is felhasznál. Ezek szerint Magyarország európai összehasonlításban is megállja a helyét, de természetesen egyetlen korrupciós ügy is sok. Azokban az ügyekben, amelyek a tudomásomra jutottak, a büntetőbíróság a több éves – az egyik esetben 12 éves – börtönbüntetés és a közügyektől eltiltás mellett az elítéltet az egyetemi jogi diplomához kötött foglalkozástól is több évre, illetve véglegesen eltiltotta.

Milyen fontos törvényjavaslatokat készít elő a polgári, kereskedelmi, illetve büntetőügyekben?

Az ősz folyamán lezárulhat az eljárásjogi kódexek megújítását célzó jogalkotási előkészítő munka azzal, hogy az új polgári perrendtartásra, az általános közigazgatási rendtartásra és a közigazgatási perrendre vonatkozó javaslatok után szándékaink szerint az új büntetőeljárási kódex is a parlament elé kerülhet.

Hogyan értékelné az október 2-i referendum eredményét?

A referendumon 3,362 millió ember szavazott nemmel arra a kérdésre, hogy „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?". Nagyon ritka, szinte egyedülálló az, hogy ennyi ember gondolja ugyanazt egy politikai kérdésről, és ki is fejezi a véleményét a szavazatával. Egy ilyen erősségű választói akaratnyilvánítást nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A törvényhozás szempontjából mit jelent az eredmény? Új törvényeket fognak elfogadni?

Orbán Viktor miniszterelnök javaslatot nyújtotta be az Országgyűlésnek az Alaptörvény módosítására, ennek parlamenti tárgyalása jelenleg zajlik. Az alkotmányos szabályok módosítása, azt kívánja rögzíteni, hogy az Európai Unió keretében zajló közös hatáskörgyakorlás sem korlátozhatja Magyarország uniós Alapszerződések által is védett, tiszteletben tartott nemzeti alkotmányos identitását, így a területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát sem.

Részt vesznek a magyar bírósági testületek a magyar migrációs politikában? Hogyan?

A független bíróságok ítélkezési tevékenységük során természetesen gyakran találkoznak migrációs ügyekből fakadó jogviták, súlyosabb esetben büntetőjogi esetek elbírálásával. A 2015-ben elfogadott, a migrációs válság kezelését célzó törvénycsomag több olyan rendelkezést tartalmaz, melyek célja – a garanciális jogállami szabályok megtartásával – a bírósági eljárások gyorsítása, hatékonyabbá tétele volt. Ezen túlmenően szigorítottuk az embercsempészéshez kapcsolódó bűncselekmények szankcióját, illetve a határőrizet, határátlépés rendje elleni cselekmények megítélését. Az elmúlt több mint egy év tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy a bírósági szervezet zökkenőmentesen alkalmazta a megváltozott szabályokat.

Van arra utaló jel vagy bizonyíték, hogy a migránsok bűncselekményeket követnek el Magyarország területén? Ha igen, mik azok és hogyan próbálnak fellépni ellene?

A bűncselekmények miatti eljárás a nyomozóhatóságok feladata, a terrorveszély elhárítása érdekében pedig elsősorban a titkosszolgálatoknak kell eljárnia. Igazságügyi miniszterként annyit mondhatok, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet megteremti a hatékony fellépés feltételeit.

Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter perrel fenyegette meg Magyarországot a dublini egyezmény megsértéséért. Hogyan reagálna erre?

Számos európai politikus kijelentette tavaly, hogy a dublini rendszer nem működik, sőt, voltak, akik egyenesen „halottnak” nyilvánították azt. Ha a belépési oldalon azt mondjuk a rendszerről, hogy nem funkcionál, akkor nem fair a visszaadási oldalon számon kérni a működést. Van egy további szempont is, Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt egyszerűen nem lehet a balkáni útvonal első belépési pontja. Budapest nem tehető felelőssé pusztán azért, mert egyes tagállamok elmulasztották a regisztrációs kötelezettségüket.

Mely (elfogadott vagy készülőben lévő) európai jogi aktusok problémásak Önnek és miért?

Magyarország elkötelezett az európai integráció és értékek, valamint a válságok közös, összehangolt és hatékony kezelése mellett. Jogászként különösen nagy jelentőséget tulajdonítok a szerződéseknek és az abban foglaltak végrehajtásának. Nem engedhetünk azonban teret egyes uniós szervek lopakodó hatáskörbővítésének, a közös megoldások kizárólag akkor vezethetnek megfelelő és tartós eredményre, ha azok valódi konszenzuson, a tagállamok egyenjogúságán, nemzeti alkotmányos identitásának tiszteletben tartásán, valamint a szubszidiaritás és arányosság szerződésekben is garantált elvein alapulnak.

(Igazságügyi Minisztérium)