Trócsányi László igazságügyi miniszter az M1 Ma este című műsorának volt a vendége 2016. július 12-én. Az interjú leirata.
Mv: Fél hét elmúlt és kezdjük a Ma estét itt az M1-en. Ellentmondás van a jogban a magánélet védelme és a gyülekezés szabadsága között. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság. Egy korábbi beadvány kapcsán derült ez ki. A devizakárosultak akartak tavalyelőtt tüntetni a miniszterelnök háza, valamint a Kúria előtt. Akkor megtiltották, a szervezők pedig ezt a döntést támadták meg. A panasznak végül nem adott helyt az AB, viszont kimondta, hogy az Országgyűlésnek év végéig meg kell alkotnia a hiányzó szabályokat. Jönnek a részletek Istvántól.
Mv: Trócsányi László igazságügyi miniszter a vendégünk. Jó estét kívánunk miniszter úr!
Trócsányi László: Jó estét kívánok!
Mv: Ugye az alkotmánybírósági döntésnek a lényege, mindamellett, hogy nem semmisítette meg az előző bírósági döntést, hogy alkotmány..., hogy is van pontosan, mulasztásos alkotmánysértést követett el a parlament akkor, amikor nem definiálta pontosan a magánélet háborítatlanságához fűződő jogot. Ez egy fontos kérdés. Tulajdonképpen ez egy jogfilozófiai, jogetikai kérdés is.
Trócsányi László: Én azt gondolom, hogy két nagyon fontos kérdésről van szó. Az egyik a gyülekezésnek a szabadsága, amelyiket én is egyik legfontosabb értékünknek tartok. Gondoljunk az 1989-es rendszerváltozásra, az egyik alapvető nagy eredményünk az volt, hogy a gyülekezés szabad és igen, lehetséges mindenki számára gyülekezést szervezni. Ez egy 1989-es törvény, ami elfogadásra került. Noha az Alkotmánybíróság már 2008-ban is kicsit megkritizálta ezt a törvényt. Másrészről azonban vannak olyan alapjogok, amelyek rendkívül fontosak, és úgy gondolom, hogy kollízió, összeütközés keletkezhet két jog között. Ez a kollízió különös jelentőséggel bír, amely az egyénnek a belső, tehát a szabadságával kapcsolatos, magánéletével kapcsolatosan merül fel. A kormány és azt gondolom, minden tisztességen gondolkodó ember rendkívül fontosnak tartja a magánéletet. A magánéletet és a családi életet, amit az alaptörvény egyébként 2011-ben ki is emelt az alkotmányban, a hatodik cikkelyben, nagyon előre az alkotmányban, és azt mondta, hogy mindenkinek joga van a magánéletre, a családi életre, az otthon védelmére, a kapcsolattartás védelmére és a jó hírnév védelmére. Tehát én azt gondolom, hogy az úgynevezett privacy, amit angolul így hívunk, és hatalmas szakirodalma van, ez egy rendkívül fontos érték. Tehát két olyan szabadságnak, két olyan jognak a találkozásáról van szó, ami az emberi méltósághoz fűzhető és az emberi méltóságot majdnem abszolút jobbnak tartjuk. Tehát olyan fontosnak, amire azt tudjuk mondani, hogy szinte korlátozhatatlan, mert az emberi méltóság az egyik legfontosabb dolog. Azt gondolom, hogy mindenkinek meg kell adni, hogy magánélete legyen, otthon védelme legyen, családi élet védelme legyen. A másik pedig a gyülekezés. Az a kérdés, hogy itt, amikor mérlegelésről van szó, akkor a mérlegelési szempontrendszereket meg kell tudni határozni. És az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy hiányos a törvény, tehát van mulasztás, mert ennek a szempontrendszereit meg kell tudni határozni. A rendőrség számára is feladatokat adott, hogy a két jognak ugye az összeütközésénél milyen egyeztetési eljárást kell lefolytatni.
Mv: Bocsánat miniszter úr. Ezt a gyülekezés jogban kell meghatározni? Mert ugye '89-es a gyülekezési jog, 27 éves a törvény. Gyakorlatilag itt az ideje.
Trócsányi László: Igen. Ennél bonyolultabb a helyzet, mert például, hogyha a Polgári Törvénykönyv módosítására gondolunk, amit most módosítottunk, még a tavaszi ülésszakban, az Országgyűlésben, akkor a Polgári Törvénykönyvben is betettük a magánélet védelmét: a magánélet, családi élet, otthon védelme. És azt gondolom, ez egy fontos üzenet, hogy az alaptörvényen kívül betettük a Polgári Törvénykönyvbe is. Tehát a jogalkotónak el kell gondolkodnia azon, hogy milyen lehetőség van arra, hogy ezt az emberi méltóságnak a részét képező egységet külön is szabályozza, védelmezze. Tehát úgy gondoljuk, hogy nyilvánvalóan nekünk teljesíteni kell az Alkotmánybíróságnak a döntését, tehát lesz egy új gyülekezési törvény, amely természetesen maximálisan biztosítani akarja a gyülekezés szabadságát, mert ez alapvető szabadság. De természetesen figyelembe kell venni, hogy milyen korlátok lehetnek: közbiztonság, nemzetbiztonság. Tehát, amit a strasbourgi emberi jogok európai egyezménye is tartalmaz, meg a strasbourgi Emberi Jogi Európai Bíróság joggyakorlata is. Másrészről pedig nagyon fontos és kiemelt szerepet kell adni a magánélet védelmének.
Mv: Ezt egy törvényben kell feloldani?
Trócsányi László: Nem feltétlenül egy törvényben kell, ezt lehet két törvényben is. Erről nyilván egy vita fog megindulni. Én ugye a transzparens vitának vagyok a híve, nyilvánvalóan a politikai pártokkal is fogunk egyeztetéseket folytatni. Én bízom abban, hogy ők támogatni fogják a magánélet védelmét, a lakás védelmét, az otthon védelmét. Mert én azt gondolom, hogy ezt mindenkinek számára biztosítani kell. És azt gondolom, hogy válasszuk külön a dolgokat, tehát nyilvánvalóan a gyülekezés szabadsága rendkívül fontos, annak a korlátozása szintén nagyon korlátozott lehet, mert ez egy demokráciai kérdés alapvetően számomra. Másrészről meg a magánéletnek a védelme is egy rendkívül fontos tényező. Lehet, hogy ez két külön dokumentumba fog bekerülni. Én azt gondolom, a viták most fognak erről megindulni. Óriási szakmai vita lesz. Mindenkit érdekel ez a kérdéskör, a jogász társadalmat, meg egyáltalán a civil társadalmat is. Én örülök ennek a vitának, hisz a vitából számos jó elképzelés jöhet ki. És ezt követően ősszel, én úgy gondolom, hogy napirendre fog kerülni. Én bízom abban, hogy a 2016 év végére ezt a kérdést le tudjuk zárni. Én azt gondolom, hogy elmaradt adósságokat rendezünk. Adósságokat rendezünk akkor, amikor a gyülekezési jogot, a gyülekezési törvényt helyre tesszük, mert 2008 óta látjuk, hogy probléma van. A Kúrián joggyakorlat-elemző csoport működik, rengeteg bírói ítélet van, tehát van mit tenni. De védelmezni kell a gyülekezés szabadságát. Másrészről nagyon is védelmeznünk kell a magánéletet, mert ez mindenkinek, mindenkiről van benne szó. Nem X. Y.-ról, nem Z. Q.-ról, hanem mindenkinek a magánéletéről van szó.
Mv: Ez nyilvánvaló. Miniszter úr, térjünk vissza egy pillanatra, egy percünk van nagyjából, a konkrét esethez! Ön egyetért azzal, hogy a Kúria előtt is korlátozták a gyülekezési jogot? Mert ez egyértelmű, hogy az ön véleménye szerint a magánélethez való jog egy lakóterületen ezt korlátozhatja.
Trócsányi László: Azt gondolom, hogy itt a jelenlegi gyülekezési törvény azt mondja, súlyos zavar, ezt a kifejezést használta. A súlyos zavar, ugye ez pedig a népképviseleti szervnél és a Kúria előtt állhat fönn. A súlyos zavarnak a megítélése, az jelenleg ugye a Kúria elé tartozik, tehát a Kúria mondja meg, hogy ez súlyosan zavarja, vagy nem súlyosan zavarja. Az Alkotmánybíróság nem érezte magát felhatalmazottnak arra, hogy ezt felülmérlegelje. Természetesen a kérdést a jogalkotónak kell mérlegelnie, amikor majd újra új törvényt fogunk készíteni, ezt a két problematikát is meg fogjuk vizsgálni.
Mv: Hát kíváncsian várjuk, hogy mi lesz ebből. Stumpf Istvánnak a magánvéleményével kapcsolatban van bármi hozzáfűznivalója? Ugye azt mondta, hogy...
Trócsányi László: Hát Stumpf Istvánnak nem magánvéleménye, hanem különvéleménye van...
Mv: A különvéleménye, bocsánat.
Trócsányi László: Természetesen a Stumpf alkotmánybíró úr véleményében is vannak megfontolandó gondolatok nyilvánvalóan, függetlenül attól, hogy különvélemény. Czine Ágnesnek is nagyon jó párhuzamos indokolása van, Salamon Lászlónak is nagyon jó különvéleménye van. És a többségi határozat pedig egyértelmű feladatot határozott meg számunkra. Én azt gondolom, hogy igazi jogi csemege előtt állunk.
Mv: December 31-én lesz új gyülekezési törvény.
Trócsányi László: Lesz. És a magánéletet és védeni fogjuk.
Mv: Köszönjük, hogy eljött.
Trócsányi László: Köszönöm szépen.
(Igazságügyi Minisztérium)