Trócsányi László igazságügyi miniszter Baranya Róbertnek adott interjúja 2015. június 15-én jelent meg a Magyar Hírlapban. Az interjú leirata.

Meg kell akadályozni, hogy a rossz előkészítés folytán az eljárások elhúzódjanak vagy eltávolodjanak a per lényegétől – mondta a lapunknak adott interjúban az igazságügyi miniszter az új eljárási kódexek kapcsán. Trócsányi László hangsúlyozta, a perelőkészítés során rögzíteni kell, hogy mi a per tárgya, és ettől már nem lehetne eltérni a tárgyalási szakban. A Biszku-ügyről kijelentette, szerencsésebb lett volna jogerősen lezárni, az eljárás gyors lefolytatása ilyen esetben erkölcsi kötelesség is.

Az Országgyűlés helyett ismét a bíróságok dönthetnek majd a különböző felekezetek egyházi státusáról – mondta a lapunknak adott interjúban Trócsányi László igazságügyi miniszter.
A Biszku-ügy kapcsán azt mondta, szerinte ilyen esetekben erkölcsi kötelesség, hogy a bíróság gyorsan lefolytassa a pert. Kérdés, nem terjeszkedik-e túl a hatáskörén az Európai Parlament – jegyezte meg a hazánkat elítélő határozatról.

– A menekültproblémára reagálva a Fidesz benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely tartalmazná a biztonságos harmadik országok listáját, és ezek közé sorolná Szerbiát is. Így aki onnan érkezik, nem folyamodhatna menekültstátusért. Mi a véleménye a javaslatról?

– Két, a bevándorlás által erősen érintett országban – Belgiumban és Franciaországban – is szolgáltam nagykövetként, így közvetlen tapasztalataim vannak e téren. Mindenekelőtt el kell választanunk a hatvanas-hetvenes évek bevándorlási hullámát a mostanitól. Az akkori bevándorlók sokkal inkább integrálódni akartak az ottani társadalmakba. Ma az integrációs szándék nem annyira egyértelmű, nagyon sok társadalmi feszültség alakult ki. Európának szembe kell néznie egy eddig ismeretlen helyzettel, azzal, hogy a Földközi-tenger vidékéről, Afrika egyes részeiről, illetve biztonságpolitikailag kockázatos országokból jelentős számú ember indul el Európába, akár élete kockáztatása árán is. Erre európai és nemzeti szinten is választ kell adni. Meg kell keresni az okokat, és helyben, az említett országokban kell lépni. Ez egy hosszú távú feladat. A tagállamoknak pedig az őket érintő helyzetet kell megoldaniuk. A szerb–magyar zöldhatáron sok az illegális határátlépés. A mi információink alapján Szerbia biztonságos ország, elviekben hatékony menekültügyi védelmet tud nyújtani. Sértő is lenne, ha ezt nem így gondolnánk. Szerbia az Európai Unió tagjelölt országa, a csatlakozási tárgyalások terén is pozitívak a várakozások. Hogy lehetne egy ország tagjelölt, ha ilyen kritériumoknak nem felelne meg?

– Erről szuverén jogunk dönteni?

– Igen, egy, a csatlakozási tárgyalásokat folytató országot joggal tekinthetünk biztonságos származási országnak és biztonságos tranzitországnak.

– Mi a véleménye az Európai Parlament hazánkat elítélő határozatáról?

– Az Európai Palamentet elsődlegesen azért hozták létre, és az is a feladata, hogy az Európai Bizottságot ellenőrizze. Nagy kérdés, hogy nem terjeszkedik-e túl a hatáskörén, amikor egy tagország belpolitikai kérdéseiről alkot véleményt. Nagyon erős fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban, ha pártcsaládok politikai alapon minősítik egy tagállam belpolitikáját. Képzeljük el, hogy az Európai Parlament a huszonnyolc ország belpolitikai küzdelmeit a pártcsaládok szimpátiája alapján értékelné és ítélné meg. Ez nem segíti elő az európai egységet, és szerintem az Európai Parlamentnek sokkal inkább a bizottság, a biztosok munkájáról kellene véleményt formálnia.

– Készülnek az új eljárási kódexek. A polgári perrendtartás kapcsán kulcsfontosságúnak nevezte a perelőkészítés megfelelő szabályozását. Mit jelent ez?

– Meg kellene akadályozni, hogy a rossz előkészítés folytán az eljárások elhúzódjanak vagy eltávolodjanak a per lényegétől. Nem megfelelően vezetett perek esetében akár „meglepetésítéletek” is születhetnek, vagyis az eljárás tárgyát nem képező tárgyról dönt a bíró. A perelőkészítés során a feleknek és a bíróknak rögzíteniük kell, hogy mi a per tárgya, milyen jogcím alapján perel valaki, mik a bizonyítékok. Innentől kezdve fő szabály szerint ettől nem lehetne már eltérni a tárgyalási szakban. Nem lehetne ellenkeresettel vagy beszámítási kifogással élni, új bizonyítékokat előterjeszteni. Kiszámíthatóbb ítéletek születhetnek így, és az eljárások is gyorsabbá válhatnak. Mindez a perhatékonyságot szolgálja. Ez egy új intézmény lesz, amelyre mindenkinek fel kell majd készülnie.

– A közigazgatási bíráskodás területén egy új bírósági szint létrehozásáról beszélt nemrég. Miért van erre szükség?

– A magas szinten képzett közigazgatási szakemberek és bírák száma nem túl nagy, ha azt vesszük figyelembe, hogy a közigazgatásnak bonyolult ügyekben is döntést kell hoznia. Szeretnénk, ha a központi államigazgatási szervek elsőfokú döntéseit egy olyan szerv bírálná el, amelyben az ország legjobb közigazgatási bírói ülnek. Ez meghatározott esetekben első- és másodfokon is eljáró fórum lenne, szervezetileg a Kúria alatt helyezkedne el. Jelenleg a Kúriához nyújtanak be nagyszámú felülvizsgálati kérelmet közigazgatási bírósági döntésekkel szemben, így sokszor a kivételes jellegűnek tekinthető felülvizsgálat tartalmilag fellebbezési jelleget kap. A kormány által elfogadott koncepció értelmében a jövőben nem minden ügyben kellene a közigazgatás szervezetén belüli fellebbezést kimeríteni ahhoz, hogy valaki az igaza érdekében a bírósághoz fordulhasson. A közigazgatási rendtartás és a perrend szoros egységet képez, a kettőt együtt kell vizsgálnunk, célunk a bürokrácia és az eljárások időtartamának csökkentése.

– Mi a helyzet az egyházi törvénnyel, hogyan változhat a szabályozás?

– Három minisztérium szakértőiből álló munkabizottság elkészítette az egyházügyi törvény módosításának tervezetét, amelynek a véglegesítésénél tartunk. Érzékeny kérdésről, ráadásul egy sarkalatos törvényről van szó. Csak gondosan előkészített jogszabály tervezetét érdemes a parlament elé vinni. Igyekeztünk az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága által megfogalmazott kritikákat megfontolni. Jelentős változások lesznek, reményeim szerint hamarosan a kormány elé kerülhet a tervezet. Az alaptörvény szerint az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. A lényeges változás az lesz, hogy a jövőben a regisztrációról nem a parlament dönt, hanem ez bírói hatáskör lesz. Az egyházakkal is tervezünk tárgyalni, és szándékunk szerint az ősszel a Tisztelt Ház elé terjesztjük a javaslatot.

– Nagy vihart kavart nemrég, hogy a Biszku-perben a Fővárosi Ítélőtábla visszadobta első fokra az eljárást. Támogathatónak tartja azt a friss javaslatot, hogy az érintettek halála után is eljárást lehessen kezdeményezni ellenük?

– Anélkül, hogy beleszólnék az igazságszolgáltatás működésébe, azt kell mondanom, hogy – figyelemmel az életkorra is – szerencsésebb lett volna, ha az igazságszolgáltatásnak sikerül jogerősen lezárnia az ügyet. A közvélemény azt várja a bíróságoktól, hogy végleges ítélet szülessen, és ne más módon „oldódjon meg” az ügy. Az eljárás gyors lefolytatása ilyen esetben erkölcsi kötelesség is. Az említett javaslat alkotmányosságát meg kell vizsgálni, és ezt meg is fogjuk tenni.

– Megújítás előtt áll a végrehajtási rendszer is. A szervezeti változtatás már megvalósult, most az anyagi jogi szabályokon van a sor. Mi a módosítás célja?

– A legfontosabb egy átlátható, tisztességes végrehajtási rendszer kialakítása. A terület a rendszerváltás óta kicsit árnyékba került, és az állam nem figyelt oda a végrehajtási rendszerre. Ebben a mindenkori végrehajtó hatalomnak megvan a maga felelőssége. Húsz év adósságát igyekszünk törleszteni, amikor hozzányúlunk a végrehajtói rendszerhez. Vegyes modellt alakítunk ki, ahol az állam visszakap bizonyos jogosítványokat, ugyanakkor a végrehajtók önállósága egy erős állami kontroll mellett megmarad. A második lépésben rendezni kell a díjrendszert, biztosítva azt, hogy senki ne kerülhessen olyan helyzetbe, hogy megfelelő anyagi háttér hiányában nem tud végrehajtási eljárást kezdeményezni. A díjrendszernek szociális elemeket is tartalmaznia kell. Ezért a mindenki által fizetendő végrehajtási költségátalányból egy alapot kell létrehozni, amelyet szociális célokra kell fordítani. Egyszerre kell érvényre juttatni azt a két követelményt, hogy a végrehajtásnak az adós szempontjából méltányosnak, a hitelező szempontjából hatékonynak kell lennie.

– A jogászképzés megújítása kapcsán többször kifejtette a képzés minőségi jellegének erősítését a mennyiségi helyett. Milyen eszközökkel tudja ezt elérni a minisztérium?

– Amilyen a jogászképzésünk színvonala, olyan lesz a jogi szakvizsga, majd a bírósági ítéletek, az ügyvédi beadványok és az ügyészségi szerepvállalás minősége is. Ha a jogászképzés szintje nem megfelelő, akkor az igazságszolgáltatásé sem lesz az. A felelősségünk többes: az egyik a tehetséggondozás, kiemelni a tehetséges diákokat. A tanuláshoz megfelelő anyagi háttérrel nem rendelkező diákokat is segítenünk kell. Fontos továbbá a képzés és az idegen nyelvű oktatás fejlesztése is. A minisztérium a számára biztosított támogatást 2016-tól felelősen, pályázati alapon fogja a jogi karok között elosztani. Az egységes jogászképzés nem változik.

– Milyen feladatok várnak a minisztériumra a magáncsőd bevezetése kapcsán?

– Ez komoly szakmai munkát jelent az állam számára. A vagyonfelügyelőket (csődgondnokokat – a szerk.) a nyáron képezzük ki. Gazdasági, jogi és szociális ismeretek kellenek ahhoz, hogy valaki e feladatot el tudja látni. Nem új emberekkel akarjuk ezt megoldani, hanem átképzéssel, nem célunk a bürokrácia növelése. Szeptember 1-jével készen kell állni az ügyfelek fogadására.

http://magyarhirlap.hu/cikk/27748/Meglepo_iteleteket_hoznak_a_rosszul_vezetett_eljarasok

(Igazságügyi Minisztérium)