Trócsányi László az M1 Ma este című műsorában beszélt a kettős állampolgárok szavazati jogáról 2018. január 15-én. Az interjú leirata.

Mv: Múlt héten kitűzte Áder János államfő az országgyűlési választások időpontját. Április 8-án szavazhatunk, 2014 után most másodszor a határon túli, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is szavazhatnak, de csak akkor ezúttal is, hogy ha regisztrálnak előzetesen. Vendégünk Trócsányi László igazságügyi miniszter, jó estét kívánok miniszter úr!

Trócsányi László: Jó estét kívánok!

Mv: A világ országai közül 89 országban van kettős állampolgárság. Ezek jelentős részében, körülbelül kétharmadában szavazhatnak is a választásokon a kettős állampolgárság, vagy a kettős állampolgárok, ehhez képest Magyarországon nagyon komoly politikai vita bontakozott ki a kettős állampolgárság közül, gyakorlatilag már 2004 óta, vagy 2001-et is mondhatjuk, a státustörvényt.

Trócsányi László: Mondhatnám, hogy a rendszerváltozás óta. Azt látni kell, hogy Magyarország egy gondoskodó anyaországi modellt választott és Európának a többsége szintén ezt a modellt választja, azaz kapcsolatot keres a határain kívül élő nemzettársakkal. Magyarországon a 2011-ben elfogadott alaptörvény ugye szól is az egységes magyar nemzetről. Az egységes magyar nemzet kifejezés, ez értelmezhető kulturális szempontból és politikai szempontból is. Politikai szempontból pedig az, hogy azok, akik állampolgárságot megszerezték, és élnek a határon kívül, jogi kötelékkel tartoznak Magyarországhoz. Ez a jogi kötelék egy nagyon fontos kapocs, mert ez adja meg a választójoghoz való viszonyt is. Állampolgár és állampolgár között nem lehet differenciát tenni. Tehát aki állampolgár, annak joga van részt venni az országgyűlési választásokon és a népszavazáson is. Látni kell azt is, hogy az európai főbb államok, lásd Franciaország, Portugália, Olaszország, Spanyolország, mind biztosítja a külhoni polgártársaknak a választójogot. Sőt, még azt is biztosítják, hogy saját jogon bekerüljenek olyan képviselők, akik őket képviselik az adott parlamentben, ez van Franciaországban, Portugáliában és... 3,5 millió olasz él a világon bárhol, ebben nagyrészt, hozzá kell tennem, Buenos Airesben például 500 ezren élnek, akik nem első generációsok, hanem az ősök mentek ki valamikor, de ugyanúgy megtartják az olasz állampolgárságot és kapocs Olaszországhoz. Magyarországnak speciális történelme van, mint jól tudjuk. Ugye ezek az emberek, akik a határainkon kívül élnek, nem önszántukból élnek ott, ahol élnek, hanem a történelmi döntések folytán békediktátumok folytán élnek ott, kényszerülnek ott. Az mégiscsak furcsa volt, hogy magyar állampolgárságot megadtuk a Venezuelában élőknek, meg a Chilében, meg bárhol, ugyanakkor a tőlünk tíz kilométer, Nagyszalontán lévőknek nem adtuk meg. Azt gondolom, hogy történelmi tett volt...

Mv: Pedig lehet, hogy ezer éve ott élnek.

Trócsányi László: Lehet, hogy ezer éve ott élnek. Történelmi tett volt, hogy megadtuk a magyar állampolgárságot ezeknek a személyeknek, akik bárhol élnek a világon, de tudták igazolni azt, hogy felmenőjük magyar állampolgár volt, meghatározott feltételeket kellett természetesen teljesíteni, meghatározott... És megkapják a választójogot. Sőt, azt kell mondani, hogy a Velencei Bizottság, akivel szemben sokszor nagyon kritikusak vagyunk, még a Velencei Bizottság is megállapította 2011-ben azt, hogy az, hogy biztosítjuk azt, hogy a nemzettársak kapnak választójogot, ez egy pozitív dolog, mert elősegíti az anyaország és a nemzet testei közötti kapcsolatot. Tehát tulajdonképpen még a tényleg, amikor sokszor kritikusok vagyunk ezzel a szervezettel szemben, az is azt mondja, jó az irány. Tehát ma kétségbe vonni azt, hogy a határon kívül élő magyarok szavazati joggal rendelkezzenek, ez elfogadhatatlan számomra.

Mv: De mégis kétségbe vonják.

Trócsányi László: Igen, ez egy politikai játszma, én viszont azt gondolom, hogy erkölcsileg, aki magyarnak tartja magát, annak igenis a magyarsággal a kapcsolatot ápolnia kell és gondoznia kell. És részt kell vennie abba az életbe. Tudniillik külpolitikai vonatkozása is van. Egy kormány dönthet úgyis, hogy nem kíván gyakorlatilag a külhoni magyarokkal foglalkozni, ez volt a Kádár-korszak. Elfelejtettük, megtagadtuk azt, hogy magyarok élnek határainkon kívül. És lehet olyan politikát folytatni, amelyik fontosnak tartja azt, hogy milyen kapcsolatban vagyunk, milyen támogatási programokat eszközölünk, milyen szavazatai... Gazdasági segítséget tudunk nyújtani annak a térségnek, mert ők is magyarok. Én úgy gondolom, az egységes magyar nemzet, az igenis egy létező fogalom az Alaptörvényben és ennek a szellemét képviseli a jelenlegi magyar szabályozás.

Mv: Na, most ez azért is izgalmas, mert ugye most a román miniszterelnök azért meglehetősen gyomorforgató nyilatkozatot tett a magyar autonómia törekvésekkel kapcsolatban. Mindezek után érdekes módon egyébként az ellenzék és a kormánypártok is egyértelműen elítélték ezt, de ennek ellenére továbbra is folyik a vita arról, hogy szavazhassanak-e, és ha szavaznak, akkor milyen módon szavazhassanak a határon túl élő magyarok.

Trócsányi László: Én erre csak azt tudom mondani, mint igazságügyi miniszter és mint jogász, hogy ez a szabályozás kiállta a már valamennyi európai laboratóriumnak a vizsgálatát. Egyrészt a Velencei Bizottság 2012-ben a választójogi törvényt megvizsgálta és megállapította azt, hogy a külföldön történő szavazással nincs semmi probléma, rendben van. Ezt követően voltak, akik elmentek a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához ugye, és azt szintén panaszolták a jelenlegi hatályos szabályozást. A Strasbourg is gyakorlatilag elfogadta, pedig Strasbourg is sokszor gyakorlatilag be szokott tenni és nagyon észnél kell lennünk, de ő is elfogadta ezt a szabályozást. 2016-ban a magyar Alkotmánybíróság is elfogadta ezt a szabályozást. Mindig ilyen mindenhol megpróbálták ezt támadni, de mindenhol gyakorlatilag leperegtek, mert a szabályozás megfelel az európai sztenderdeknek, megfelel a strasbourgi emberi európai jogok egyezményének és megfelel a magyar alaptörvénynek is. Tehát nincs miről beszélni, ez egy faktum. Azok a félelmek, amiket mondanak, majd ők fogják ugye eldönteni a választásnak a végeredményét, s a többi, tehát ilyen félelmek igazából megjelennek, nézzük meg azért a 2014-es évet, 128 ezer ember szavazott, ez összesen a listáról egy szavazatot számít. Tehát egy szavazattal nem lehet eldönteni gyakorlatilag egy választásnak az eredményét.

Mv: Mindenesetre az biztos, hogy viszont a mostani politikai nyilatkozatok úgy tűnik, hogy növelik a szavazási hajlandóságot a választók körében.

Trócsányi László: Hát én úgy gondolom, hogy ugye mai modern technikai eszközök mellett is, emellett a különböző politikai nyilatkozatok, a szomszédos országra, Romániára gondolva, sokkal inkább feltüzeli a magyarságot, én úgy gondolom, meg azok, akik kétségbe vonják az ők választásokon való részvételi jogokat, szintén azt gondolom, hogy inkább erősíti a választási kedvet ezeknek az embereknek. Nyilván van egy regisztráció, tehát regisztrálni kell, ezt nyilvánvaló levélben történő szavazás, de én úgy gondolom, hogy ez egy fontos eszköze a demokráciának, ezért nagyon örülök, hogy a 2011-ben ez a szabályozás végül is zöld utat kapott és azt gondolom, hogy ezzel a szabályozással nincsen semmi gond.

Mv: Miniszter úr, köszönöm, hogy eljött hozzánk. Április 8-án sok minden eldől, megtudjuk, hogy mennyien szavaznak.

Trócsányi László: Köszönöm. Így van. Köszönöm szépen.

(Igazságügyi Minisztérium)