Trócsányi László igazságügyi miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt az új perrendtartási szabályokról és az ezzel kapcsolatos ötpárti egyeztetésről 2015. március 20-án. Leirat.
Mv: Négy perccel múlt fél nyolc. Elkészült az új Ptk. és a büntető törvénykönyv, ezt Önök is jól tudják, hiszen sokat beszéltünk róla. És most jöhetnek az eljárási szabályok, a perrendtartás szabályai, erről volt egy többpárti ellenzéki, kormánypárti egyeztetés. Trócsányi László igazságügyi miniszter a telefonnál. Jó reggelt kívánok!
Trócsányi László: Jó reggelt kívánok!
Mv: Az Ön irodájában volt ez az egyeztetés, vagy hát persze földrajzilag nem tudom, hogy hol, de Ön vezette. És ott el is hangzottak ellenzéki, kormánypárti vélemények erről a perrendtartásról. No most mondjuk el annak, akik a perrendtartás szót életében először hallja, remélem persze, hogy kevesen vannak, de azért mégiscsak kezdjük ezzel, hogy itt pontosan mikre kell ügyelni, ha a dolog hétköznapi értelmében, hogy milyen perrendtartási szabályokra van szükség.
Trócsányi László: Köszönöm szépen a lehetőséget. Valóban elfogadta a polgári törvénykönyvet az előző kormányzati ciklusban az országgyűlés. A polgári per az 1952. évi 3-as törvény fogadta el, tehát elég régen...
Mv: Ez a legidősebb törvény ugye, ha jól tudom.
Trócsányi László: A legidősebb. Számos módosítást hajtottak rajta végre, mér ennek a koherenciája is nehezen fedezhető fel. Tulajdonképp polgári eljárási jogba a perrend az azt tartalmazza, hogy a bíróságok előtti eljárásnak mik a szabályai, kikre vonatkozik ez? Nyilvánvalóan leginkább a jogászi hivatásrendekre, tehát magukra a bírákra, az ügyvédekre, részben az ügyészre is természetesen, valamint a felekre, akik a bíróság elé mennek az ügyeikkel.
Mv: És természetesen, bocsánat, hogy közbeszólok, csak természetesen engem, mint aki nem a jogászi szakma képviselője vagyok, hanem hát ügy tulajdonos vagy ügyfél a bíróságon, az érdekel, hogy minél gyorsabbak legyenek ezek az eljárások és minél, ez meg nyilván költségvetési szempont is, hogy minél kedvezőbb összegű, minél olcsóbb.
Trócsányi László: Így van. Én azt gondolom, hogy a jelenlegi magyar igazságszolgáltatási rendszer is hozzá kell tennem, hogy jól teljesít, hisz az európai igazságügyi eredménytábla azt mutatja, hogy a magyar bíróságoknak a teljesítménye Európában hozzá kell tennem jó, de jó helyen áll. Mindazonáltal mindig lehet javítani és fontos is. Ennek megfelelően olyan hatékony eljárási szabályokat akarunk kidolgozni, természetesen a jogászi hivatásrendekkel együttműködve, amelyik még jobb eredményt tesznek lehetővé. Ez azt jelenti, a perelőkészítésnek a szabályain változtatunk, kívánunk változtatni, ezért ezt a koncepciót, amit a kormány már jóváhagyott az ellenzéki pártok is pozitívan fogadták. Tehát...
Mv: Itt a szakértői rendszerről beszélünk? Tehát a szakértői rendszer...
Trócsányi László: Tessék?
Mv: A szakértői rendszer átalakításáról beszélünk?
Trócsányi László: Nem, most nem a szakértői rendszerről beszélünk, hanem arról, hogy a perrendtartásra vonatkozó koncepciót a kormány elfogadta. Ezek alapján a kodifikáció megindulhat az Igazságügyi Minisztériumban, és év végére a normaszöveget el fogjuk készíteni. Tehát azt gondolom, hogy jövő évben az országgyűlés elé fog tudni kerülni 2016-ban az új magyar polgári eljárásjogi kódex. Ez egy nagyon nagy eredmény. Azon kívül, hogy csoportperek például azt meg kell oldani. Gondoljon bele, hogy mindenkinek van esetleg egy húszezer forintos követelése fogyasztóvédelmi szempontból. Senki nem akar húszezer forintért pert indítani. Ki kell viszont találni azt a csoportperre vonatkozó modellt, ami lehetővé teszi azt, hogy mások rácsatlakozzanak egy perre és innentől kezdve ott egy húszezer forintos követelésnek is legyen értelme a bíróság elé vinni. Mert számos új dolog is van, láthattuk ezt a devizahiteles ügyben is, gyakorlatilag mennyire hiányzott a csoportperre vonatkozó szabályozás. Tehát azt gondolom, hogy az élet is megköveteli azt, hogy mindig arra gondoljunk, hogy milyen új problémák merülnek föl a bíróságok előtt, amelyre megfelelő választ, adekvát választ kell adni. Gondoljon a polgári perrendtartásra, amint elfogadásra kerülünk, ha készítünk azt az ellenzéki pártokkal azért kellett egyeztetni, mert egy olyan nagy jelentőségű törvényről van szó, noha egyszerű többséggel elfogadott törvény, mégis azonban ezt a tudomány világával, jogászi hivatás és a pártok képviselőivel is egyeztetni kell.
Mv: Jó, és ha már említi az ellenzéki pártokat, akkor mindjárt mondom is, hogy ők mit mondtak és Ön pedig kommentálja ezeket a felvetéseket. Hogy az LMP azt mondja, hogy itt az előzetes letartóztatás szabályait kellene végignézni, hogy több mérlegeléssel rendeljék el ezt a bírók. A másik pedig és ez egy másik felvetés, hogy a bírósági szakértői rendszert kellene valahogy gatyába rázni, merthogy ennek köszönhető, hogy elhúzódnak a perek.
Trócsányi László: Hát az első kérdés az a büntetőeljárás jogra vonatkozik, az előzetes letartóztatásra vonatkozó szabályok. Nem vitatható, hogy amikor volt az ároktői ügy, akkor ugye az előzetes letartóztatásnak a szabályai megváltoztatta a magyar országgyűlés figyelemmel arra, hogy a kiengedett emberek, az előzetes letartóztatásból kiengedett emberek ugye megszöktek. Nyilvánvalóan meg kell nézni, és ez majd összefügg a büntetőeljárásnak a szabályozásával is, az előzetes letartóztatási intézménye, tehát nyilván ezzel foglalkozunk is. Tudjuk azt, hogy az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult ebben az ügyben, meg kell várni, hogy az Alkotmánybíróság milyen döntést fog hozni. Azonban nyilván összefügg azzal is, hogy a büntetőeljárásoknál a célunk az, hogy időben befejeződjenek a perek. Ha időben fejeződnek be, nem nyolc-kilenc évig tart egy per, akkor nyilván az előzetes letartóztatás is természetszerűleg így átgondolható. Tehát úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos témakör, az asztalon van, ismerjük a kérdéskört és foglalkozik vele a tárca természetszerűleg. A másik kérdésére pedig az...
Mv: Szakértői rendszer.
Trócsányi László: Az igazságügyi szakértőkre azt tudom mondani, valóban egy nagyon fontos kérdés az igazságügyi szakértői rendszer, és a szakértő vélemény meg tudja határozni a pernek a végeredményét. Ennek megfelelően azt gondolom az Igazságügyi Minisztériumba egy komoly, átfogó munka indult az igazságügyi szakértőkről, hogyan lehet megerősíteni ezt a testületet. Jelenleg ugye közel négyezer igazságügyi szakértő van Magyarországon, ebből körülbelül azt mondjuk ezer olyan igazságügyi szakértő van, akinek nagyon komoly munkája van és leterheltsége van. Azt is látni kell az igazságügyi szakértők persze nagyon szakmai és etikai követelmények vannak, ugye ezt láthattuk a Rezesova-ügynél is, amikor az igazságügyi szakértők, hogy mondjam, előtérbe kerültek vagy szerepük előtérbe került. Mi úgy gondoljuk, hogy az igazságügyi szakértői terület is olyan, ami az igazságszolgáltató közbizalomnak a része. Tehát az igazságügyi szakértőrendszer jól működik, az igazságszolgáltató közbizalom is erősödni tud.
Mv: Köszönöm. Trócsányi László igazságügyi minisztert hallottuk.
(Igazságügyi Minisztérium)