Trócsányi László igazságügyi miniszter az Echo Televízió Napi Aktuális című műsorának vendége volt 2017. szeptember 6-án. Leirat.

Mv: Trócsányi László igazságügyi minisztert köszöntöm a stúdióban. Jó estét kívánok!

Trócsányi László: Jó estét kívánok!

Mv: Miniszter úr, van-e bármilyen gyakorlati, konkrét következménye az európai bíróság mostani döntésének?

Trócsányi László: Nagyon egyszerű a válasz. Ez arról szólt, hogy érvényes egy határozat, vagy nem érvényes. Egy olyan kérdésre adott választ az Európai Bíróság, amit mi 2015 decemberében benyújtottunk egy keresetet, tehát több mint húsz hónapon keresztül vizsgálta. Azt is hozzá kell tennem, hogy húsz hónap azért az hosszú idő, tehát ez jelzi azt, hogy a mi általunk, a keresetünkben megfogalmazottak, elég komoly jogi érveket tudtunk felsorakoztatni, időre volt szüksége a bíróságnak is, és pusztán annyit mondott ki, hogy érvényes az a határozat, amit 2015. szeptember 22-én elfogadtak. Ebből más nem következik.

Mv: De hát ez egy érdemi felvetés volt, amiben fontos volt, hogy állást foglaljon az európai bíróság. Mi volt a tétje a kvótapernek jogi és politikai értelemben?

Trócsányi László: Hát, jogi értelemben az volt, hogyha azt mondta volna ki, hogy érvénytelen ez a határozat, akkor nem tudnánk miről beszélni, az ügy lezárult volna. Azonban a bíróság különböző indokok alapján azt mondta ki, hogy érvényes, tehát tovább kell haladunk egy úton, nekünk még vannak jogi érveink. Jelenleg kötelezettségszegési eljárásban állunk, és a magyar kormánynak és az Igazságügyi Minisztériumnak az a feladata, hogy a jogi érveket, amit azt mondjuk, hogy a kötelezettségszegésbe föl akarunk tüntetni, azokat fogalmazzuk meg.

Mv: A bíróság pontosan ezt mondta ki, az álláspontjuk szerint ugye érvényes a kvótákról döntő határozat, és azt mondják, hogy 2017. szeptember 26-a után nem végrehajtható. Tehát a mostani döntés értelmében Magyarországnak szeptember 26-ig kellene érdemben felajánlani kötelező kvótamechanizmus keretében a befogadást?

Trócsányi László: Igen, ez valóban ezt jelentené, hogyha a magyar kormány elfogadná azt, hogy ez egy helyes és jó dolog lenne, akkor természetesen 2017. szeptember 26-ig ez lenne a feladata. A magyar kormánynak azonban elvi álláspontja volt, és ezt az elvi álláspontot ugye már 2015 nyarától kezdődően folyamatosan mondtuk, nevezetes azt, hogy önkéntes alapon lehet erről szó és nem kötelező jellegű betelepítésekről. Ergo a kötelező jellegű betelepítést nem fogadta el a magyar kormány, ebben álláspontja töretlen és változatlan.

Mv: Nem véletlenül kérdeztem egyébként a hatályosságát ennek az átmeneti intézkedésnek, erre később majd még visszatérnék, hogyha lehet, de egy érdekes információt tett közzé a Twitteren egy német újságíró, Markus Preiss nevű azt írja, hogy a magyar diplomaták arról beszéltek neki, hogy magyar fél elfogadja majd az uniós bíróság ítéletét, de nem fogjuk marasztalni a hozzánk érkező menekülteket. Ezzel ugye meg is felelünk formailag, az EU kötelező kvótamechanizmusának, de meg is szabadulunk a menekültektől. Meg tudja erősíteni? Van ilyen a diplomatáknak adott utasítás?

Trócsányi László: Hát semmifajta ilyenről én nem tudok. Nekünk van egy határozott álláspontunk, nevezetesen az, hogy ez a kvótahatározat ma ugyan érvényes, az a Magyarországnak olyan fenntartásai vannak ezzel szemben, ami alapján mi nem kívánunk átvenni más országból a kvótahatározat szerinti embereket, és ennek megvannak az elvi okai is. Tehát, hogyha megengedi, akkor azért néhány szóval azért inkább beszámolnék arról, hogy a bíróságnak az ítéletében mi az, amit igazából nem tudunk elfogadni. Mert úgy gondolom, és mint igazságügyi miniszter, mint volt alkotmánybíró, volt ügyvéd, azért van egy rálátásom a jognak a világára, és azt gondolom, hogy ezt az ítéletet egészen másféleképpen is meg lehetett volna írni. Itt egy politikai mainstreamnek való megfelelést érzek ebben az ítéletben, és ugyanakkor jogilag rendkívül sántít. Nevezetesen ugye magyar kormánynak nagyon határozott álláspontjai voltak e területen, nevezetesen az első az volt, hogy az Európai Tanács, ugye az a legfontosabb szerve az Európai Uniónak. Ez az Európai Tanács, ha szabad így mondanom, állam és kormányfőkből áll, ez önkéntességről szavazott 2015 nyarán. Ehhez képest szeptemberében akkor elfogadtak egy döntést, az önkéntesség alapján azt a 40 ezres számot, amivel kötelezővé tették, majd később szeptemberben 13 napos egészítés után 120 ezerre. Tehát az önkéntességből így lett kötelező. Az álláspontunk szerint az Európai Tanács a legfontosabb szerve az Európai Uniónak, ami a politikai irányítását az egész uniónak meghatározza. Tehát lehetetlennek tartom azt, hogy ezt követően az állam és kormányfők döntésével szemben egy tanácsülés kötelezővé tegye azt, amit két hónappal korábban önkéntesség alapján határoztak meg. Tehát a mi álláspontunk szerint ez a bírói döntés ez gyengíti az Európai Tanácsot, nevezetesen az állam- és kormányfőknek a testületét. Márpedig azt tartom a legfontosabb testületnek, ahol a miniszterelnökök és államfők döntenek Európának a sorsáról, jövőjéről. Már hogy önkéntes vagy kötelező, azt mondanom sem kell, hogy a kettő között óriási különbség van és pár hónapos differencia. A másik, ami veszélyt érzek, az Európa Parlament szerepének a csökkentése. Az Európa Parlament, ahol a választópolgárok által megválasztott tagok vannak. Még maga a bírói ítélet is és a főtanácsnoki vélemény is elmondja, hogy ezt a határozatot vissza kellett volna mutatni az Európai Parlamentnek, mert lényeges módosulásokon ment keresztül, amit nem tettek meg. Ergo az Európai Parlamentnek a jogát is csökkentik. Ki a nyertes? A nyertes a bizottság. A bizottság, amelyik keresztül tudta vinni ezt az akaratát, és az a két szerv, amelyik azt gondolom, hogy a politika van benne, de állam- és kormányfők és az Európai Parlament pedig vesztesnek tekinthető e döntés alapján. Még csak nem is beszélek most a betelepítendőkről, csak arról, hogy az intézményi egyensúly megbomlott. És ezt nagyon veszélyesnek tartom, mert azt gondolom, hogy mind az Európa Parlament, mind pedig az Európai Tanácsnak rendkívül nagy szerepet kell kapnia. És a nemzeti parlamenteket sem vonták be, noha annak a bevonása szintén nagyon fontos lett volna.

Mv: Világos. Ön ugye többször hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nagyon fontos és hát hogy is mondjam csak, a próbát kiálló jogi érveket sorakoztatott fel az európai bíróságon. És azt mondta, hogy végül mégiscsak valamiféle politikai állásfoglalás született. Azt is hangsúlyozták a sajtótájékoztatón, hogy készülnek a következő jogi összecsapásra, hasonlóan jól kipróbált jogi érvekkel. Van értelme egy ilyen politikai állásfoglalás után továbbra is jogi érveket felsorakoztatni?

Trócsányi László: Nézze, a magyar Igazságügyi Minisztérium, illetőleg a magyar kormánynak elkötelezett álláspontja van e tekintetben. Ez a döntés csak az érvényességről szólt, most egy második szakasz fog következni. De csak akkor fog bekövetkezni, hogyha a kötelezettségszegési eljárás, ami jelenleg három országgal szemben van folyamatban, ugye Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal, úgy döntene a bizottság, hogy bíróság elé viszi. Hát, ha bíróság előtt vagyunk, akkor természetesen nekünk is vannak érveink, amit el fogunk mondani, hogy miért nem fogjuk ezt végrehajtani.

Mv: Miért zajlik a kötelezettségszegési eljárás most hazánk, illetve mondjuk Csehország és Lengyelország ellen? A riportok elmaradása miatt?

Trócsányi László: A riportok elmaradása miatt, hogy a riportokat három havonként nem tettük meg, hogy hány embernek a bejövetelével számoljon a bizottság. Tehát háromhavonként kell riport tenni. Magyarországnak volt egy elvi álláspontja, az elvi álláspontja nem változott most sem, hozzá kell tenni. Nyilvánvalóan, hogyha bíróság elé kerül az ügy, akkor nekünk érvelni kell, a bíróság előtt, hogy a riportokat miért nem szállítjuk le három havonként a bizottság számára.

Mv: Ezt is megteheti a magyar kormány, vagy választhatja azt az utat, amit a szlovákok választottak. ŐK kétszáz, kifejezetten keresztény menekült befogadására tettek ajánlatot, ellenük nem is indított kötelezettségszegési eljárást a bizottság. Ebben nem gondolkodik a magyar kormány?

Trócsányi László: Én azt gondolom, hogy etapról etapra haladunk. Én azt gondolom, hogy a jogi érveket végig kell vinnünk. Vannak olyan érveink, amelyeket ebben a korábbi ügyben mi nem használtunk föl és úgy gondolom, hogy ez olyan jelentőségű ügy, ahol minden jogi érvet igenis végig kell tárgyalni. Európa jövőjéről van szó. Tehát én biztos vagyok abban, hogy szükség van arra, hogy egy ilyen kérdésben minden területre a jogi érveket tegyünk az asztalra és szülessen döntés. Nekünk van egy határozott álláspontunk, hogy ez nem egy jó javaslat, amivel a bizottság jön. Ezt az állampolgárok Európája nem fogadja el, látható a végrehajtásnak a sikertelensége. 25%-os végrehajtás, egynegyed. Hogyha a 40 ezer és a 120 ezres számot összeteszem, akkor 160 ezer. Még a negyvenezret is alig teljesítették. Tehát azt gondolom, hogy egy olyan megoldás próbálnak lenyomni, amivel Európa polgárai nem értenek egyet. És Magyarország fölvállalta azt, hogy ennek ugye hangot ad, és ennek az érvrendszerét kidolgozza.

Mv: Ugye egyedül Málta és Finnország teljesítette a kötelező vállalásokat. Ez azt jelenti, hogy mondjuk az uniós logika értelmében szeptember 26-át követően az összes többi tagország ellen kötelezettségszegési eljárást kellene indítani?

Trócsányi László. Hát én azt gondolom, hogy ugye a tagállamok egyenjogúak. Legalábbis a szerződés szerint. Na most, ha a tagállamok egyenjogúak, akkor a bizottság milyen alapon tesz különbséget egyik ország között, a másik ország és a harmadik ország között? Tehát hogyha megnézzük a statisztikákat, akkor számos ország nagyon-nagyon alacsony százalékkal teljesített. Akkor én azt gondolom, hogy a tagállamok egyenjogúak, akkor a bizottság nem tehet különbséget, mert az politikailag is egy botrány. Azon kívül pedig úgy gondolom, hogy a tagállamok egyenjogúsága jogi alapelv is.

Mv: Most a riportok, tehát a felajánlások elmaradása miatt zajlik a kötelezettségszegési eljárás. Várható, hogy indít egy külön kötelezettségszegési eljárást a bizottság ellenünk a kötelező kvótamechanizmus elutasítása miatt?

Trócsányi László: Én azt gondolom, hogy nem. Tehát az a kötelezettségszegési eljárás, ami folyamatban van, ezzel kapcsolatban csak annyit szeretnék elmondani, hogy a bizottság részéről én furcsának tartom, hogy négyhetes időtartamra kell válaszolni, nyáron is, amikor a bizottsági tisztviselők szabadságon vannak, nem nyitják ki a postaládájukat, és ugyanakkor mi nyáron végigdolgozzuk a nyarat, a legizmosabb válaszokat adjuk a feltett kérdésekre. Van egy védekezéshez való jog, és van egy tisztességes eljárás. Mind a kettő olyan alapelv, amit azt gondolom, hogy mindenkire nézve kötelező, a bizottságra nézve is. Számomra nagyon furcsa, hogy nagyon gyorsított mechanizmusokkal próbálnák a bizottságot eljárni egy olyan esetben, mert átmenetiről beszélünk, de két év van, és alig működik. De mégis tulajdonképpen nyomjuk, és mondjuk azt, hogy neki nagyon gyorsan kell válaszolni egy tagországnak. Tehát egy erőlködést látok az egyik oldalon, persze, politikai erőlködés ez nyilvánvaló. Én azonban jogász vagyok, jogilag gondolkodom, és úgy gondolom, hogy nekünk a védekezéshez való jog, a tisztességes eljáráshoz is jogunk van. Tehát ha jogi nyelvre lefordítva azt tudom mondani, kérem szépen, érvekre érvekkel fogunk válaszolni. Belemegyünk egy újabb jogi csatába. Nem vitat... De vannak érveink, és ezeket az érveket fogjuk az új eljárásban elmondani. Hogy az meddig tart? Én ezt nem tudok erre válaszolni, mert attól függ, mikor érkezik meg a kereset a bírósághoz, le kell fordítani, a tagállamok beavatkozhatnak. Ez húsz hónapos eljárás volt. Tehát belemegyünk egy újabb eljárásba, nyilvánvalóan annak is van egy időtartama. Ezen kívül ne felejtsük el, hogy szeptember 26-a egy nagyon fontos dátum, és bírói ítéletnek a kilencvenedik pontja pedig kimondja, hogy szeptember 26-a után ez hatályát veszíti, ez a kvótahatározat. Tehát akkor még egy külön, hosszú vita lesz majd arról, szeptember 26-án, mi lesz szeptember 27-én? És hogy beszállunk egy olyan vitába, amelyik jóval szeptember 27-e után fog történni. Említem, tehát vegyünk egy politikai síkot, és vegyünk egy jogi síkot. Az igazságügyi miniszter a jogi síkon megy, és úgy látom, hozzá kell tenni, hogy ez a jogi sík, amit viszünk, ez egyértelmű, világos, kiszámítható és határozott álláspontokkal rendelkezünk.

Mv: Az Európai Bizottság viszont azt mondja ezzel a határidővel kapcsolatban, hogy ugye szeptember 26-a után is azokon a tagállamokon, akik nem tettek eleget a határidőig ezeknek a vállalásoknak, be lehet hajtatni, vagy végre lehet hajtatni az átmeneti vagy az ideiglenes rendelkezést.

Trócsányi László: Ez ellentétes ez a mondata a bíróság ítéletével.

Mv: Igen, akkor számítható vagy lehet arra számítani, hogy egy külön bírósági eljárás keretén belül fog majd az európai bíróság állást foglalni? Vagy már ebben az ítéletében ezt megtette?

Trócsányi László: Ebben az ítéletében határozottan megtette. Tehát azt gondolom, hogy...

Mv: Tehát hogyha ennek ellentmondó ítéletet hoz, akkor itt ütközik majd egymással.

Trócsányi László: Akkor lehetne egy ütközés természetesen, igen, de én csak azt lehet megállapítani egy bíróságnak, hogyha egy adott ország szeptember 26-ig nem tett eleget egy kötelezettségnek, de 27-én már nincs miről beszélni.

Mv: Világos. Dimitris Avramopoulos az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős biztosa ma nyilatkozott az európai bíróság döntése után. Azt mondta, hogyha egyes tagállamok nem változtatják meg a kvóták szerinti befogadással kapcsolatos álláspontjukat, akkor az ellenük indított kötelezettségszegési eljárás a következő szakaszba lép. Ugye ön utalt arra, hogy nem lehet még tudni, hogy az európai bíróság indít-e vagy az Európai Bizottság indít-e majd újabb pert. Bíróság elé kerülhet az ügy, erre utalt a biztos. Milyen döntés születhet ott?

Trócsányi László: Nézze, tehát Avramopoulos úr biztos tudja, hogy mit akar a bizottság csinálni, ebbe nincs kétségem természetesen. Ugye és gondolom én, most a bizottságnak a jogászai komoly elemzéseket folytatnak erről a bírói ítéletről. Mert ott nekik kell a bírósághoz fordulni, nem Magyarország fordul a bírósághoz. Mi az ítéletet, ha szabad így mondanom, ismerjük, tudjuk, hogy érvényes a határozat, tehát velünk szemben kell nekik keresetet benyújtani. Ha a keresetet benyújtják, akkor nyilván azt fogják mondani, hogy nem hajtottuk végre szeptember 26-áig az 1200 valahány embert. Azt már hozzá kell tennem, itt nem 1260 emberről beszélünk, egy elvről beszélünk. És hogyha nem 1260 lenne mögötte, hanem tételezzük fel 300, én akkor is ugyanazokat a jogi érveket mondanám, amit 1206-ról vagy 15 ezerre mondanám. Egy elvről van szó, arról, hogy ezt a hatáskört egy adott országtól el lehet-e venni, vagy nem lehet elvenni. Szuverenitási kérdésről van benne szó, tehát nagyon komoly kérdésekről van szó, erre a magyar Alkotmánybíróságnak is elmúlt évben már volt egy határozata, az önazonosság kérdéséről, a kulturális identitásnak a kérdéséről, az alkotmányos identitás kérdéséről. Számos olyan terület van, és ezenkívül sorolhatok a szerződésből is olyan cikkelyeket, amelyeket be tudunk emelni majd a jogi vitába, amelyekről még nem is esett szó a korábbi eljárásban.

Mv: A délelőtt folyamán komoly karriert futott be egy hír, a Politico értesülése, miszerint az Európai Bizottság újabb negyvenezer migráns befogadását tenné kötelezővé, aztán ezt ugye a bizottságnak a szóvivője cáfolta. De hogyha a meglévő keret bővítése sincs napirenden, akkor miniszter úr mire hivatkozva, vagy mi alapján állítja azt, hogy itt egy permanens mechanizmust készítenek elő, egy általános, kötelező befogadási mechanizmust?

Trócsányi László: Hát már múlt év óta ugye ismeretesek azok a tervek, illetőleg azok a jogi dokumentumok, tervezetek, amelyek a permanens kvótának a bevezetéséről szól. Ez közismert. Ugye különböző okoknál fogva egy jogszabálynak az elfogadását lehet lassítani és gyorsítani. Németországban választások jönnek, ez nyilvánvalóan lassító tényező, vagy Franciaországban voltak választások, ez lassító tényező. Tehát előbb-utóbb túl vagyunk ezeken a választásokon, és nekem az a határozott meggyőződésem, hogy ismét asztalra fog kerülni ez a kérdéskör, és a permanens kvótának a bevezetése, az egy reális veszély, nagyon reális veszély. Tehát nehogy azt gondoljuk, hogy ez az ügy, csak ez az ügy van, itt van mellette egy olyan dolog, amikor azt mondjuk, hogy permanens kvótákat lehet bevezetni. És hogyha nagy tömegben érkeznek emberek ugye Európába, márpedig látjuk, és azt is látjuk, hogy az utánpótlás is nagy, akkor az a permanens kvóta, az arról szól, hogy gyertek, mert van egy permanens kvóta, és akkor az országok között majd szétosztunk benneteket. Tehát azért azt látni kell ennek a veszélyét. Ez, én azt gondolom, hogy napirenden lesz. Ebben volt egyébként, ebben a bizonyos jogszabálytervezetben, hogy ha valaki nem vesz át valakit, akkor 250 ezer eurót ugye kell fizetnie, ha meg átvesz, akkor 10 ezer eurót kap. Hát őszintén mondva, amikor Közép-Európában tudjuk azt, hogy mennyi az embereknek a bére, vagy egyáltalán mi van Közép-Európában, akkor 1 ember 250 ezer euró, ez önmagáért beszél. Természetesen lehetne alkudozni, ne legyen 250, csak 150 ezer és a többi, de ez egy olyan téma, amelyik az asztalon lesz ősszel, ebben egészen biztos vagyok, mert a német választásnál utána permanens kvóta. Sőt a mostani határozat, amit a bíróság kimondott, ugye hogy ez érvényes, ez tulajdonképpen elősegíti azt, hogy a permanens kvótának a bevezetéséről tárgyaljanak új jogcím, új jogalapon. Mert egyébként, legyünk őszinték, ez egy rossz jogalapon, a 78 cikkely 3-as bekezdése, az nem volt szerencsés, ezért a bíróság is erőlködött azért, hogy ezt megindokolja. De hát most jogszabályt fognak hozni, jogszabályt akarnak. Tehát Magyarországnak és a közép-európai országoknak különösen, és azoknak az országoknak, amelyek úgy gondolják, hogy az identitásbeli szempontból sem kívánják ezt a rendszert így alkalmazni, és a szolidaritásnak más formáját kívánják ugye megtestesíteni, valamint pénzügyi segélyekkel és a többi akarják ezt a kérdést megoldani és számos más eszközzel, nagyon észnél kell lenni, mert a jogszabály elfogadását meg kell akadályozni.

Mv: Hogyha már a szolidaritást szóba hozta, a mostani bírósági állásfoglalás alapján kijelenthető, hogy gyakorlatilag uniós berkeken belül csak a kötelező kvóta az, amiben megnyilvánulhat egy-egy tagállam szolidaritása?

Trócsányi László: Azért probléma, egyébként magát a szolidaritásnak a fogalmát magát a szerződések, az európai szerződések nem tartalmazzák, tehát nincs definíciója a szolidaritásnak. Tehát ez egy értelmezési kérdés. A bíróság úgy gondolta, hogy a szolidaritásnak egyfajta formáját ismeri el, nevezetesen a kötelező betelepítési kvótát. Mi pedig azt mondjuk, a szolidaritásnak többfajta megoldása van, szolidaritás a Hungary Heartstól kezdve egészen gyakorlatilag Magyarországnak a részvétele a Stipendium Hungaricumban, és még sorolom azokat a területeket, ahol Magyarország szolidáris, beleértve a kerítésépítést, azzal, hogy mennyibe került a magyar adófizetők pénzén, hogy megállítottuk a határnál ugye a migránsokat. Tehát azért azt gondolom, hogy a szolidaritásnak ezernyi területe van, és nem csak az, hogy ki hányat vesz át. Egyébként is, megmondom őszintén, ez számomra egy kicsit olyan brüsszeli mérnökösködés, tehát odaülünk, megmondjuk, akkor GDP és a többi, melyik országba hányat... Mi a gyakorlata? Áthelyeznek valahova, mondjuk Litvániába 22 embert, másnap 21 onnan eltűnik. Tehát beszélhetünk erről a rendszerről természetesen, csak azt is látni kell, hogy abszolút nem hatékony. Tehát egy olyan dolgot akarnak erőltetni, ami a gyakorlatban nem működik.

Mv: Végezetül beszéljünk, ugye beszéltünk arról a perről, amit az Európai Bizottság várhatóan kezdeményez, az Európai Bíróságra kerül, ki tudja, hogy mikor születik ítélet. De ennek az ítéletnek a következménye lesz az, hogy hazánkra akár rákényszeríthetik a kötelező befogadást, és hogyha nem fogadunk be, akkor pénzbírságot kell majd fizetni?

Trócsányi László: Nézze, erre azt tudom mondani, hogy nem tartunk ott. Én azt gondolom, hogy a bíróság nem tudja azt mondani, hogy X.Y.-t vegyünk át, tehát ilyet nem fog tudni mondani. Az, hogy lesz-e pénzbírság kimondásra, még akkor is csak azt tudja mondani ebben a második perben, mert ez a második per, hogy tételezzük föl, Magyarország megsérti a kötelezettségeit. Akkor még van egy harmadik per is, csak nem akarok odamenni, mert még tovább tudom ezt a dolgot vinni, amikor a végrehajtás elmulasztására volt. Tehát ilyen hosszú folyamatról van szó, ennek a hosszú folyamatnak egyik állomása van, lesz egy második, lehet, hogy lesz egy harmadik menete is, ez egy hosszú ügy. Ugyanakkor azt gondolom, hogy egyrészt persze politikai ügy, tehát a politikusok vívják a politikai küzdelmet ebben, a jogász pedig viszi ennek a jogi részét, azt a jogi küzdelmet, jogi csatát, amelyeknek csak nagyon az elején tartunk, tehát itt még hosszú-hosszú hónapok lesznek, amíg a jog erre a végén megoldást fog mondani, illetőleg végérvényesen ezt a kérdést eldönti.

Mv: De az álláspont, az elvi álláspont az, hogy Magyarország nem fogad be menekülteket?

Trócsányi László: Magyarországnak az elvi álláspontja ez, a kormány álláspontja ez, ugye ennek az indokait majd most még továbbiakban kell kifejtenünk, majd amennyiben bíróság elé kerülünk.

Mv: Miniszter úr, köszönjük, hogy itt volt!

Trócsányi László: Én is köszönöm!

(Igazságügyi Minisztérium)