Trócsányi László igazságügyi miniszter a kvótareferendumról beszélt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2016. február 25-én. Leirat.
Mv: Íme tehát még egyszer a kérdés. Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? A Nemzeti Választási Bizottság tehát megkapta a kormánytól a népszavazási kezdeményezést ezzel a kérdéssel. És itt ül a stúdióban Trócsányi László igazságügy-miniszter. Jó reggelt kívánok!
Trócsányi László: Jó reggelt kívánok!
Mv: Nyilván a minisztériumnak van köze a pontos megfogalmazáshoz, hogy ez hogy alakult ki ez a mondat. Ön szerint ezzel a mondattal a magyar Alkotmányok és a magyar szabályok szerint lehet népszavazást kezdeményezni és tartani?
Trócsányi László: Én csak a saját álláspontomat tudom mondani, illetőleg a kormány álláspontját, ami azt jelenti, hogy igen, lehet. Ezért fogalmaztuk meg ezt a kérdést ekképpen. Természetesen a végső szót a Nemzeti Választási Bizottságnak, illetőleg amennyiben jogorvoslatra kerül sor, akkor a Kúriának kell kimondania. De az igazságügy-miniszternek az álláspontja az, hogy a kérdés megfelel az alkotmányosság követelményének. Azt is hozzá kell tennem, hogy a kérdést értelmezni kell, és amikor van egy kérdés, akkor minden szónak van jelentősége. Ez nyilvánvalóan a Nemzeti Választási Bizottságnak is értelmeznie kell a szavakat, össze kell vetnie az Alaptörvénnyel, össze kell vetni gyakorlatilag az uniós joggal is bizonyos szempontból, és ezek után kell döntést hozni. De nézzük, miről van szó! Arról van szó, hogy Magyarország ugye az Alaptörvényében akként rendelkezett, hogy Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében, nemzetközi szerződés alapján, az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlása és kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja. Most a következőről van szó. Vannak az Uniónak kizárólagos hatáskörei, ilyen például, mondom, a vámpolitika. Vagy ilyen például a kereskedelem. Ezekben az ügyekben magyar jogszabályok ugye nem léteznek. És vannak az úgynevezett osztott hatáskörei, amikor vannak a tagállamnak saját hatáskörei és vannak az unió hatáskörei. Tehát az unió, amikor a dublini egyezményt elfogadta, akkor az gyakorlatilag az Unió hatáskörében járt el, mert a szükséges mértéken belül volt. Abban az estben azonban, amikor azt mondjuk erről, hogy kötelező betelepítés, most hogy milyen szót használok erre, lehet a betelepítést tartalmilag, politikailag fogja azt a kifejezést, amiről beszélünk, ott gyakorlatilag az álláspontunk az, hogy ez egy szuverenitásbeli kérdést vet föl. Magyarország ilyen hatáskört nem adott át az Uniónak, ami alapján át lehet telepíteni egy adott országból embereket az ő megkérdezésük nélkül, a mi megkérdezésünk nélkül. Tehát ilyen hatáskört mi nem adtunk át. Ezért nagyon fontos, mert ez egy szuverenitásbeli kérdésként fogom föl, és úgy gondolom, hogy az ilyen jellegű kérdést a néptől kell megkérdezni, hogy az Országgyűlés, hogy ezzel kapcsolatban foglaljon állást. Tehát a népnek a megkérdezése nélkül az Országgyűlés ne döntsön ebben! És az Országgyűlés, amikor azt mondjuk, hogy ennek van egy eredménye, akkor neki van egy jogalkotási kötelezettsége a végén.
Mv: Tehát magyarul és laikusként, földhözragadtabban, ha erről születik majd bármilyen döntés, ami jogi formában értékelhető az Európai Unióban, Brüsszelben, akkor azt a magyar parlamentnek minimum láttamozni kell, de inkább jóváhagyni és bevenni a saját jogrendszerébe.
Trócsányi László: Hát a magyar parlamentnek ugye, amennyiben ugye az a döntés születik, hogy az Országgyűlés hozzájárulása nélkül ne írhassanak elő, tehát nem a több, a nem válasznak a választópolgárok szavazni, vagyis nem lesz többségben, az esetben az Országgyűlésnek kell egy jogszabályt alkotni, amelyik alapján ugye szabályozni lehet, hogy az Országgyűlés hogyan járulhat ilyen dologhoz hozzá.
Mv: De a lényeg az, és ebben a kérdésben ezt fogalmazzák meg, hogy nem lehet kihagyni ebből a kérdésből az Országgyűlést.
Trócsányi László: Nem lehet kihagyni, így van. Ez a mi álláspontunk, erre irányul a mi álláspontunk. Megkérdezzük a népet, hogy ki lehet hagyni, vagy nem lehet kihagyni. Mert egy szuverenitásbeli kérdés. Tehát gyakorlatilag a kormány nem is tud dönteni maga, mert ehhez az Országgyűlésnek a hozzájárulása kell. Ez kvázi egy alkotmányos fenntartásnak is felfogható. Tehát ez azt jelenti, hogy amennyiben a nemek kerülnek többségbe, az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem lehet és az Országgyűlés úgy dönt, hogy nem lehet, abban az esetben ugye egy alkotmányos fenntartásunk van. Ez egy nagyon komoly jogi vitát is fog természetesen előidézni adott estben az európai bírósággal, én ezt nem vitatom, mert nyilvánvalóan ez egy nagyon komoly lépés. Ugyanakkor meg azt gondolom, hogy az egész Európai Unió a demokratikus deficittől recseg-ropog, ami azt jelenti, hogy alapvetően a polgárokat nem kérdezzük meg. Ez egy bátor kezdeményezés, vitathatatlanul, mindazonáltal, hogyha a demokratikus deficitet akarjuk csökkenteni, akkor az ilyen lépésre igenis szükség van. És a nemzeti parlamenteket is, az Európai Unió is mindig is azt kívánja, hogy minél jobban vonjuk be. De ha be akarjuk vonni ténylegesen, abban az esetben az unió érdekes módon nem küldi meg a jogszabálytervezetet, mint lásd gyakorlatilag a korábbi esetben. Tehát azt gondolom, hogy igenis egy határozott, markáns álláspontról van szó. Vitázni lehet természetesen róla, lehetnek különböző érvek és ellenérvek. Nekünk van egy érvünk, és ezt az érvet mi fenntartjuk.
Mv: Egy gyakran felbukkanó, hát főként a véleményportálokon gyakran felbukkanó írás, álláspont, hogy szintén a magyar alkotmány szerint, nemzetközi szerződésekről nem lehet kérdést tartani. De itt az a kérdés, hogy az uniós jog, az nemzetközi jog része vagy sem. Mi az Ön álláspontja ez ügyben?
Trócsányi László: Az európai bíróság több alkalommal kijelentette azt, hogy egy autonóm rendszer az uniós jog. Nem nemzetközi jog. Az uniós jog, az a belső jog részét is képezi, hozzá kell tennem. Csak az uniós jogot ugye mi fogadjuk el. Tehát az országok fogadják el bizonyos mechanizmusokon keresztül, és ebben vannak alkotmányos... Opt-out, az azt jelenti, valaki ki akar maradni, mint a britek például. Vagy a dánok, akik azt mondják, ebből a rendszerből mi ki akarunk maradni. És vannak ilyen kérdések, ez a biztonság, szabadság, jog térsége, mert erről beszélünk, egyébként hozzá kell tennem. Az európai szerződésekben ebben a kérdéskörben vagyunk. Érdekes módon a dánok meg a britek nem vesznek részt, mert opt-outot kértek, mikor csatlakoztak az unióhoz. Más országnál is előfordul, hogy alkotmányos fenntartásra hivatkozik. Tehát mi úgy ítéljük meg, hogy a magyar Alaptörvény alapján kötelező betelepítést előírni csak az Országgyűlés hozzájárulásával lehetséges.
Mv: Lesznek-e, ez most egy részben másik téma, de ez is népszavazási kérdés... A miniszterelnök ugye arról is beszélt, hogy a kialakult méltatlan helyzet miatt a választási iroda előcsarnokában új népszavazási jogszabályokra lehet szükség. Bár elsősorban a választási bizottsághoz delegálta ezt a kérdést. De van-e valami az ön álláspontja szerint ez ügyben tennivaló?
Trócsányi László: Van, van, van, hát ez valóban méltatlan helyzetek alakulnak ki. Egyébként az 2008-as népszavazásról szóló törvény, amelyik már 2008-ban, most 2013-as törvény van hatályban, amely átvette igazából a korábbinak a rendelkezéseit. Aki elsőnek érkezik, ugye azé a dicsőség. Most az a helyzet, hogy ugye konkuráló kérdésekről van szó. Ketten akarnak, ki érkezik hamarabb, s a többi, tehát erre kell valamilyen jogi megoldást találni. Én a Nemzeti Választási Bizottságtól várnék javaslatokat, velük kell konzultálni, mert a Nemzeti Választási Bizottságban a pártok képviselői ülnek. Tehát a bizottságnak az álláspontját is meg akarjuk hallgatni, amikor erről a kérdésről rendelkezni kell. Tehát én egyetértek azzal, hogy itt lépést kell tenni, mert különben itt az, hogy ki érkezik hamarabb egy perccel oda, tehát ez a dolog, ez még elhúzódhat sokáig is. De szeretnénk, hogyha egy civilizált megoldást találnánk erre a kérdésre. Én ezt fogom támogatni.
Mv: Trócsányi László igazságügyi minisztert hallottuk a 180 percben.
(Igazságügyi Minisztérium)