Trócsányi László igazságügyi miniszter Vasárnapi Újság című műsornak adott interjúja 2015. december 27-én hangzott el a Kossuth Rádióban. Leirat.

Mv: 150 millió forintot kapnak jövőre a jogi karok Magyarországon, hogy legyen eszközük az oktatás színvonalának emelésére. A harmadik Orbán-kormány idején az önálló jogászminisztériummá váló igazságügyi tárca vezetője szerint ugyanis szükség van a minőség javítására.  Milyen szerepet vitt a minisztérium a törvény-előkészítésben és jogszabályalkotásban? Trócsányi László szaktárcavezetőt kérdezte Nagy Katalin.

R: Mikor volt utoljára ilyen feszes munkatempó itt az Igazságügyi Minisztériumban, mint mondjuk a legutóbbi két-három hónapban, amikor ezt a bizonyos keresetet összeállították a kötelező betelepítési kvóta ellen.

Trócsányi László: Hát az Igazságügyi Minisztériumban gyakran van ilyen nagyon feszes munkatempó, talán 2014 második fele és 2015. év első fele volt hasonló. Amikor a devizahitelesek ügyét kellett megoldanunk és négy-öt törvénynek az elfogadását kellett előkészítenünk, és a pereket kellett vinnünk. Az egy nagyon nehéz időszak volt. Na, most 2015 őszétől kezdődően egy új helyzet keletkezett, hisz a migrációs válsághelyzetet kezelnünk kellett, jogszabályokat kellett előkészíteni. Ezek a jogszabályoknak az előkészítése során figyelembe kellett vennünk egyrészt az európai uniós jognak a szabályait, figyelembe kellett vennünk a genfi menekültügyi konvenciónak a szabályait, a schengeni határőrizet kódexnek a rendelkezéseit. Azt gondolom, hogy ezt a jogszabályt, ezt sikeresen elkészítettük és benyújtottuk a parlamentben, a parlament elfogadta és az Európai Bizottság pedig ezt nyilvánvalóan megvizsgálta, vizsgálja, erről természetesen napi szinten tudunk beszámolni. Ami viszont a másik kérdés, ez a kvóta-ügy. Ez egy nagyon érdekes történet. Egyrészt ugye 2015 júliusában az Európai Tanácsülésen a miniszterelnökök, az állam- és kormányfők döntöttek egy önkéntes kvótarendszer bevezetéséről, majd ezt követően szeptemberben pár hónappal később igazából egy teljesen más alapokra helyezték a szabályozást és az önkéntességből egy kötelező kvótarendszer alakult ki. Az Igazságügyi Minisztérium egy jogászminisztérium. Mi azt nézzük, amikor egy uniós jogi aktus születik, hogy annak megfelelő formai előkészítése megtörtént-e és megfelelő anyagi-jogi háttere rendben van-e. Amikor én ezt a határozatot a Bel- és Igazságügyi tanács elfogadta, akkor a kormány megkért, hogy egy szakvéleményt állítsak össze, hogy mi a mi véleményünk. Az én véleményem egyértelműen és az Igazságügyi Minisztériumnak a véleménye az volt, hogy ez a határozat ez számos hibában szenved. Többek között formai hibában és közben tartalmi hibában is. Körülbelül tíz érvvel foglaltuk össze azokat a kifogásainkat, ami azt mondta, hogy ez a határozat egy kapkodásnak az eredménye, amelyik nem volt előkészítve megfelelően, a tagállamokkal az egyeztetések nem történtek meg, és tartalmilag is komoly kifogás tárgyát képezheti. Ezt követően indult meg a parlamentben a vita és az Országgyűlés nagy többsége úgy döntött, hogy a kormány nyújtsa be a keresetet az Európai Bírósághoz. Egy 35 oldalas keresetet kellett elkészítenünk, amely azt gondolom, hogy szakmailag rendkívül igényesen készült el, nagyon sok ember dolgozott benne, egyetemi tanárokat is megkértünk, hogy véleményezzék a munkánkat. És azt gondolom, hogy bátor döntésről van szó. Bátor, hisz az európai országoknak a többsége, még, ha egyet is ért esetleg néhányan a magyar állásponttal, nem kívántak megszólalni. Ezzel szemben a magyar kormánynak a döntése az volt, hogy, ami jogilag nincs rendben, azt gyakorlatilag meg kell támadni. Majd természetesen az Európai Bíróság fogja a döntést meghozni, de az érveinket komolyan kell figyelembe venni. Szlovákia is hasonlóképpen döntött. Tulajdonképpen majdnem aznap került benyújtásra a két kereset...

R: Mindig egyeztettek, miniszter úr? A két ország jogászai?

Trócsányi László: Természetesen egyeztettünk. Azonban nekünk a helyzetünk kicsit más, mint Szlovákiáé. Tehát ugyanazt a keresetet nem lehetett elkészíteni. Ugye Magyarországon körülbelül 380 ezer ember ment át, pár hónap alatt. Azt is látni kell, hogy Magyarországon a közigazgatás számára rendkívül nagy teret jelentett, hisz gyakorlatilag kérelmek beadására került sor, eljárásokat kellett folytatni, rendes szabályos közigazgatási eljárások folytak a BÁH keretén belül. Bevándorlás és Állampolgársági Hivatal munkatársai egy óriási munkát végeztek, tehát azt gondoljuk, hogy a mi helyzetünk kicsit más, mint Szlovákiáé. Tehát nekünk van egy másodlagos keresetünk is, nemcsak elsődleges keresetünk van a határozat megsemmisítésre irányuló kereset, hanem másodlagos keresetünk, amelyik arra irányul, hogy abban a nem várt esetben, hogyha a bíróság az elsődleges keresetünket elutasítaná, abban az esetben a másodlagos keresetünknek adja helyt és mondja ki, hogy Magyarországra vonatkozó kvóta az nem alkalmazható. Egyébként hozzá kell tennem, azt csak magunk között mondva, én úgy gondolom, hogy ez az egész kvótahatározat a gyakorlatban megbukott. 160 ezer embernek az áttelepítéséről lenne szó, s ebből talán 118 embernek az áttelepítését hajtották végre. Tehát, gyakorlatban nem működik és én nem nagyon látom a törekvést, sőt Svédország a közelmúltban jelentette be, hogy fölfüggeszti a határozat végrehajtását.  Tehát ugye a jövő év második felében kerül véleményem szerint a bíróság elé az ügy. Tehát ennek van hivatalos része, írásbeli előkészítés, a felek írásban kicserélik a különböző álláspontjukat, majd akkor jön az, hogy az Avocat général az tulajdonképpen nem bíró, de kvázi bírói ranggal rendelkező személy véleményt mond a bírák számára, akkor a szóbeli tárgyalás. Tehát az év második felében fog megszületni a döntés, erről a mi keresetünkről. Azt gondolom, precedens jelentőségű ügyről van szó. Számomra azt is fogja jelenteni, hogy a jog milyen szerepet játszik az Európai Unión belül, az Európai Bíróságot mennyire a jog fogja vezérelni, mert jogi érvekre mi jogi válaszokat várunk.

R: Miniszter úr, többször hangsúlyozza azt, hogy a jog szerepe az rendkívül fontos, és fontos lenne az is, hogy az Igazságügy Minisztérium is ilyen elvek alapján működjön. Miért ez korábban nem így volt?

Trócsányi László: De, én azt gondolom, hogy az Igazságügyi Minisztérium 1848 óta működik Magyarországon, Deák Ferenc volt az első igazságügy-minisztere Magyarországnak, s azt gondolom, hogy az hosszú évtizedek alatt, évszázadok alatt az gyakorlatilag az Igazságügyi Minisztérium mindig egy központi szerepet tudott betölteni. Nem így volt természetesen a kommunista időszakban. Ugye a második világháborút követően, hisz a jognak a tiprásáról volt szó, vagy akár a második világháború időszaka alatt is voltak olyan intézkedések, törvényekre büszkék nem lehetünk egyáltalán.  De azt gondolom, hogy a harmadik Orbán-kormány egy nagyon fontos döntést hozott, hogy az önálló Igazságügyi Minisztérium felállításáról döntött ismét, hisz a korábbiakban vagy a rendészettel volt együtt az Igazságügyi Minisztérium, vagy pedig a közigazgatással. Mind a kettőnek nyilván megvolt a maga filozófiai igazsága, de azzal, hogy egy önálló Igazságügyi Minisztérium működik ma Magyarországon, azt gondolom kifejezésre juttatásra kerül az, hogy a jognak egy hangsúlyos szerepe van. Miért is? Azért, mert van egy új Alaptörvényünk, megszülettek a  sarkalatos törvényeink, vannak új jogszabályok és igenis, ezeket a jogszabályokat be kell tartani, ez nemcsak az állampolgárokra vonatkozik, hanem az állami szervekre is vonatkozik. És olyan jogszabályokat kell megalkotnunk, amelyek megfelelnek az alaptörvénynek, az Alkotmánybíróságnak és az értékeinknek is. Az alkotmányos identitásunknak is. Nyilvánvalóan ezzel, hogy egy önálló Igazságügyi Minisztérium van, azt gondolom, hogy a jognak a szerepe felértékelődött. És ez nagyon fontos, mert számomra a jogállamiság a jog uralma egy alapvető érték.

R: Az biztos, hogy a többség tiszteli a jogot, de azt is megfogalmazzák, hogy mikor érjük azt el, hogy Magyarországon jogszolgáltatás helyett igazságszolgáltatás legyen.

Trócsányi László: Azt gondolom, hogy Igazságügyi Minisztériumnak hívják ezt a minisztériumot, tehát ezért alapvető célunk az, hogy az igazság és a jog az minél közelebb kerüljön egymáshoz, és ne szemben álló kategóriák legyenek. Tehát a jognak meg kell felelni egyrészt az erkölcsnek is, azt gondolom, mert ami az erkölccsel szembe megy, azt az emberek nem fogják betartani és az erkölcs, most az igazság magába foglalva az igazságot is keresnünk kell. Tehát amikor jogot alkotunk, akkor nemcsak egyszerű jogot akarunk alkotni, hanem olyan jogot akarunk alkotni, amik a közerkölcsnek, az erkölcsnek és az igazságnak is megfelelő. És a bíráknak is feladata ugyanez, hisz igazságszolgáltatásnak hívják, nem jogszolgáltatásnak, de itt nyilván azt is figyelembe kell venni, hogy egy bíró, amikor döntést hoz, akkor alapvetően a felek indítványaihoz van kötve egy polgári perben. Tehát nem a bírónak a feladata az, hogy bizonyítsa azt, hogy valakinek a vállalkozási jogában mi történt, a feleknek nagy szerepe van abban, hogy Magyarországon igazságszolgáltatás történjék és ne jogszolgáltatás. A felek nélkül ez nem fog menni. Nekünk, mint Igazságügyi Minisztériumnak nagyon fontos szerepünk van, én ezzel tisztában vagyok, ezt képviselem is a kormányüléseken és mindenhol, hogy alapvetően mi az igazság mellett tesszük le a voksunkat.

R: Hol tart miniszter úrnak az a vállalása, hogy a jogászképzést egy kicsit rendbe kéne hozni és vajon ez mit takar?

Trócsányi László: Az az igazság, hogy a jogászképzés, számomra az is fontos, mert ezzel megint a jogra helyezem a hangsúlyt, hogy a jognak milyen szerepe van Magyarországon. A jogász az nem egy ellenség, a jogász az a jogot respektálja, az embereknek segítséget nyújtó személy, aki dolgozhat az államnál, dolgozhat az önkormányzatnál, dolgozhat természetesen magánszektorban, ugye bíró, ügyész, ügyvéd, bármi, közjegyző, sorolhatnám. Na most, ugye alapvető érdekünk az, hogy egy magas színvonalú jogász képzés legyen Magyarországon, ez meghatározza azt, hogy milyen ügyvédeink lesznek, milyen bírák, milyen ügyészek, én azt gondolom, hogy a rendszerváltozás előtt a jogász egy ellenség volt. Ezért is volt csak három jogi kar Magyarországon, mert gyanúsak voltak a jogászok, ezek, akik igazságot keresnek, meg joguralomról beszélnek. Tehát a kommunista időszak nem szerette a jogászokat Kádár Jánossal az élen. Ehhez képest a rendszerváltás után talán a gazdasági bummnak is köszönhetően ugye megindult egy hatalmas fellendülés ebben a tekintetben, nagyon sok jogászt képeztek ki és a jogász túlképzés is bizonyos szempontból kialakult még az igazából a 2000-es évek második felében. Majd 2015-ben el kell gondolkodni, hogy milyen is legyen a jogászképzés. Én azt mondom, hogy magas színvonalú legyen, ne tömegeket képezzünk ki, akik aztán később, ha szabad így mondanom, nem igazán tudnak hasznosan segítséget nyújtani a jogkereső polgároknak. Hanem magas színvonalon álló jogászságunk legyen. Ezért tartom fontosnak, hogy a kormány döntésének köszönhetően 2016-ban ötszázmillió forintot tudunk a jogi karok rendelkezésére bocsátani, tehetséggondozásra, ami nagyon fontos, mert én azt gondolom, hogy azok a fiatalok, akik kiváló munkát végeznek, azokra számukra egy nemzeti ösztöndíj programot kell indítanunk. Kell támogatnunk a jog klinikákat, kell támogatnunk az idegen nyelvű képzéseket, tehát mindezt, ami azt mondja, hogy maradj itthon, végezd itt a tanulmányaidat, ne menj külföldre, mert itt is van lehetőséged arra, hogy te karriert tudjál csinálni. És azt gondolom, hogy a kormány egyértelműen letette a voksát amellett, hogy magas színvonalú jogászképzésre van szükség Magyarországon és bízom azáltal, hogy a jó nevű középiskolákból a fiatalok nem Bécsbe akarnak menni, vagy máshová jogot tanulni, hanem Magyarországon akarnak jogot tanulni, akár vidéken, akár Budapesten. 

Mv: Trócsányi László igazságügyi miniszterrel az interjút Nagy Katalin készítette.

(Igazságügyi Minisztérium)