A Hír Televízió Magyarország élőben című műsorának vendége volt Trócsányi László igazságügyi miniszter 2014. november 11-én. A tárcavezető szólt a fair bank törvényről és az Alkotmánybíróság devizahitelesekkel kapcsolatos döntéséről. Az interjú leirata.

Mv: Trócsányi László igazságügyi minisztert köszöntöm elsőként a stúdióban. Jó estét kívánok.

Trócsányi László: Jó estét kívánok.

Mv: Máris beszélünk a fair bankokról született törvényjavaslatról, de előtte kérem, engedjen meg egy kérdést a forintosítással kapcsolatban. Több kormánypárti prominens, Rogán Antal, Kósa Lajos, még a törvénytervezetet megelőzően nyilatkozott arról, hogy nincs értelme piaci árfolyamon forintosítani a devizahiteleket, ragaszkodni fog a Fidesz frakció az adósoknak járó kedvezményhez. Ön szerint fair dolog piaci árfolyamon forintosítani, vagy a korábbi ígéreteket felülírni a mostani törvényjavaslattal?

Trócsányi László: Az Alkotmánybíróság határozatot hozott a devizahitelesek kapcsán, akkor meghatározta azokat a kereteket, amelyekben lehetett gondolkodni. S ebben gyakorlatilag az alkotmánybírósági határozat egyértelművé tette, hogy gyakorlatilag az egyoldalú szerződésmódosítások, illetőleg az árfolyamréssel kapcsolatosan lehet gyakorlatilag a magyar államnak jogalkotási teendőket megvalósítania. És van egy igény a bankokkal szemben, ezért fogadtuk el gyakorlatilag azzal a törvényeket, amiről persze, nyilvánvaló, mindenki tud már, ugyanakkor a forintosításról nyilvánvalóan az Alkotmánybíróság nem hozott döntést. Nem is tudott volna döntést hozni. Egy elég nagy teher hárult egyébként a bankokra azzal is, hogy gyakorlatilag nekik eleget kell tenni, hogy a túlfizetéseket vissza kell fizetniük. Ez egy ezermilliárd forintról van szó, azért nem egy kevés összegről van szó. A forintosítás, nyilvánvalóan, annak meg kell tenni a jogi alapját, a jogi alapja pedig egyrészt a rebus sic stantibus, másrészről pedig nyilvánvalóan a bankszövetséggel történő megállapodás. Minden megállapodás nyilván egy nehézség, tehát egy tárgyalások eredményeként kialakuló döntés. Egy biztos, amit tudok mondani, hogy olyan megállapodás született, ami alapján, amikor a forintosításról lesz szó, a havi törlesztőrészlete emiatt senkinek nem fog nőni, azonos lesz, vagy csökkenni fog.

Mv: Milyen garanciákat tartalmaz az Igazságügyi Minisztérium által kidolgozott törvényjavaslat arra, hogy ez valóban hosszútávon így lesz?

Trócsányi László: Csütörtökön fogja a kormány tárgyalni, tehát a forintosításnak a részleteit. Én azt mondom, várjuk meg a csütörtöki kormányülést, hisz ténylegesen azért ezt a kérdéskört felelősséggel akkor fogjuk átbeszélni. Természetesen van koncepció, nyilván az Igazságügyi Minisztériumnak erre is, azonban egyet szeretnék hangsúlyozni, hogy a mi határozott álláspontunk és az én személy szerint is határozott álláspontom, hogy olyan megoldás fog a parlament elé kerülni, amely garanciát fog nyújtani mindenki számára, hogy azért, mert forintosítás történt, nem fog emelkedni a havi törlesztőrészlete, hanem csökkenni fog. Ebben egész biztosak lehetünk. Másrészről pedig mindenki fogja tudni, hogy a túlfizetése kapcsán mennyivel fog csökkenni gyakorlatilag az a hitelösszeg, ami ugye a tőketartozása, és mennyivel fog csökkenni gyakorlatilag az is, amit neki törleszteni kell. Tehát gyakorlatilag azt gondolom, hogy jelentős előrelépésekről tudok beszámolni, és nyilván ezt mindenki fogja érezni. Ennek az időtartama a devizahitelesek esetében igazából március-április hónapra tehető, amikor az állampolgárok meg fogják kapni a konkrét számokat.

Mv: Egészen biztosan nincs az adósoknak olyan köre, akinek vagy amelyeknek nem fog csökkenni a hitel törlesztőrészlete?

Trócsányi László: Azt gondolom, hogy egyrészt a hitel törlesztőrészlet, tehát amivel gyakorlatilag... nőni nem fog, csökkenni azoknak tud elsődlegesen csökkenni, akiknek gyakorlatilag túlfizetésük van. Tehát nyilvánvalóan, az elszámolásokat, most az Alkotmánybíróság ma meghozta a döntést, ami nagyon fontos volt, mindannyian vártuk, mert tiszta vizet öntött a pohárba, és lehetőség van arra, hogy a felfüggesztett ügyek, négy felfüggesztett ügyről tudok, ezekben folytatódjék az eljárás. Mi megnyugvással vettük tudomásul az Alkotmánybíróságnak a döntését, mert az, amit mondtunk, hogy egy alkotmányos szabályokat, kereteket hoztunk létre, lehetővé teszi most már a pereknek a befejezését. A vége fele tartunk, mert ráadásul a Táblabíróságról mennek a Kúriára, Magyarország jogállam, és biztosítottuk azokat az instanciákat, amelyeket biztosítani kell, három fokozaton, tehát a Kúria döntése, az január végére gyakorlatilag le fog zárulni. Most már tudjuk, ezt követően azt is tudjuk, hogy az elszámolásnak meg kell történnie, azt is tudjuk, hogy az állampolgárokat hogyan kell kiértesíteni, mert erre a második törvényt ugye elfogadtuk, és gyakorlatilag ma nyújtottuk be a fair bankokra vonatkozó jogszabályokat.

Mv: Ugye a most, vagy a ma meghozott alkotmánybírósági határozatnak nem volt része a Fővárosi Ítélőtábla által benyújtott bírói kezdeményezésekről szóló döntés, valamint az érintettek által benyújtott alkotmányjogi panaszok. Ezek az ügyek mikor zárulhatnak le, és érintik-e mondjuk, a törvénykezés menetét?

Trócsányi László: Nézze, én nem vagyok a bíróság helyében, nem tudok nyilatkozni. Mindazonáltal azt gondolom...

Mv: Bocsánat, de befolyással lesznek-e?

Trócsányi László: Azt gondolom, hogy a kereseti kérelmek, tehát ami a petitumok, amik ma elbíráltak, álláspontom szerint sok szempontból azonosak, vagy érintik azokat a kérdéseket, amit még nem bíráltak el. Hogy az Alkotmánybíróság res iudicatát fogja alkalmazni, tehát ítél dolgot, és azt mondja, hogy gyakorlatilag már ezt korábban megvizsgálta, vagy pedig kiegészíti érvelését, ezt meglátjuk. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a mai alkotmánybírósági döntés korszakalkotó, nagyon nagy jelentőségű, és ténylegesen irányt mutat a bíróságnak, a következő hónapokba végzett munkájához. Viszont nagyon fontos az gyakorlatilag, hogy ma a harmadik törvényt is bemutattuk, bemutattuk a fair bank-féle, a fair bank törvényt, mert azt gondolom, hogy ez a mai dolog, míg a forintosítás az egy tárgyalás alatt lévő dolog, amiről csütörtökön a kormányülésen természetesen tárgyalunk, de azokat a kötelezettségeket már most ki tudom jelenteni, amiket ki is jelentettem. De azt gondolom, amiről volt szó, hogy a kormány azt is vállalta, hogy január elsejétől vagy február elsejétől, amikor a törvényszöveg hatályba lép, egy új struktúrában nyújtunk a fogyasztói hiteleket, ami mindenki számára teljesen világos lesz.

Mv: Beszéljünk erről a rendelkezésről, erről a törvényjavaslatról. Ön ma úgy fogalmazott, hogy az új törvénnyel szeretnék elérni, hogy az átlagos magyar fogyasztóknak ugyanolyan védelemben részesüljenek, mint például egy osztrák adós. Milyen pontokat tudna kiemelni az új törvénytervezetből?

Trócsányi László: Többet. Az egyik az első az a tájékoztatási kötelezettség. Én azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb. Erre nézve egyébként vannak uniós elvárások is, voltak korábban is, és ezen kívül 2014-es uniós irányelv is van, elég lenne 2017-ig implementálni, mindazonáltal bizonyos elveit már most implementáltuk. Először is több szakaszból fog állni ez a szerződéskötés. Az első nyilvánvalóan az, hogy föl kell ajánlani a termékcsaládokat, hogy milyen típusú szerződéseket javasol a bank. Az ügyfélnek ebből kell tudni választani. Ezt követően, hogyha tudja, hogy melyik irányba indulunk el, akkor neki már részletes információkat kell kapnia, amelyeket egy NGM rendelet fog meghatározni pontosan, hogy milyen stílusban, hogyan kell gondolni, ezek közérthetőek. És egy nagyon fontos, amit szeretnék hangsúlyozni, teljesen nóvum, hogy a jelzálogalapú hitelszerződéseknél hét munkanappal korábban meg kell kapnia a hitelt felvevőnek a szerződés pontos, korrekt szövegét. És csak hét munkanap után kerül aláírásra. Van lehetőség, tehát nem az, hogy közjegyző fölolvassa neki és értette, nem értette, aláírja. Igenis adunk időt, kellő felkészülési időt, arra, hogy egy ilyen nagy horderejű dokumentumot ő úgy írjon alá, hogy el tud menni akár egy ügyvédhez, akár egy tanácsadóhoz és ezek alapján felelősségteljesen tudja meghozni. Ez gondolom, ez egy nagyon fontos dolog, és egyébként a bankoknak meg közzé kell tenni a mintaszerződéseiket, lesz egy üzletszabályzat-tervezet, amit gyakorlatilag szintén közzé kell tenni, amit a bankszövetség tesz közzé, gyakorlatilag úgy kell... az MNB tesz közzé, de a bankszövetség készíti. Ez a tájékoztatási kötelezettség. Azt gondolom, hogy ebben biztosítani fogjuk tudni azt, hogy ez rendben lesz.

Mv: Nézzük a kamatmódosításokra vonatkozó részt. Milyen garanciákat tartalmaz a törvény?

Trócsányi László: A kamatmódosításra azt gondolom, hogy meghatároztuk, hogy egyoldalúan kamatot ugye csak az igazából a kamatra, a költségre és a díjra lehetséges. Azt is meghatároztuk benne, hogy futamidő alapján kell különbséget tenni a szerződések között. Van az úgynevezett hároméves, tehát három évnél nem többre szól szerződés, ebben az esetben gyakorlatilag egyoldalú kamatemelésre nincsen lehetőség. Ez megtörténhet fix kamattal, történhet referenciával, amikor csak a LIBOR és a BUBOR változik. De ez nem tekinthető gyakorlatilag egyoldalú kamatemelésnek. Abban az esetben, hogyha egy hosszabb időről van szó, tételezzük föl, 15 évről van szó...

Mv: Általában ugye a lakáscélú jelzáloghitelek ilyen idősek.

Trócsányi László:...akkor hosszabb időre, így van, akkor egy hároméves időintervallumokban lehet gyakorlatilag a kamatot emelni. Három...

Mv: Hogyha a bank, bocsánat, tájékoztatja az ügyfelet, hogy kamatemelésre készül, ugye kilencven napos határidővel, itt...

Trócsányi László: Így van, így van.

Mv: ... reagálhat az ügyfél. Elállhat a szerződéstől, hogyha...

Trócsányi László: Igen, én azt gondolom, ez is egy olyan nóvum, amit ugye költségmentesen, tehát gyakorlatilag díjtalanul kilencven nappal korábban valaki megkapja azt az értesítést, hogy figyelemmel arra, hogy kamatváltoztatási mutatók alapján kamatemelésre készül a bank, ami megvan objektív feltételek vannak, megfelel minden alapelvnek, akkor hatvan nap áll rendelkezésére, annak az érintettnek, hogy úgy megnézze, hogy esetleg más banknál kedvezőbb kamatokkal tudna-e hozzájutni ehhez a pénzhez. Tehát neki hatvan nap áll a rendelkezésre, hogy a bankokat végigjárja, ez kicsit olyan, mint, amikor a CASCO vagy éppenséggel a felelősségbiztosításnál, kereshetek egy másik biztosítót. Természetesen ez egy versenyt is fog megindítani a bankok között, és azt gondolom, ez egy jelentős nóvum, mert innentől kezdve a bankok azt fogják nézni, hogy azért ezek a banki mutatók, kamatmutatók hogy néznek ki. És akkor át tud menni egy másikhoz, természetesen, akkor egy háromoldalú jogügylet jön létre, mert a régi bank, az új bank és nyilván a hitelfelvevők közt kell elszámolásokat végezni. Azt gondolom, ez egy olyan jelentős változás, amelyik mindenféleképpen a fogyasztók érdekeit szolgálja, egyfajta versenyt is biztosít, és lehetővé tesz azt, hogy valóban egy felelős döntéseket lehessen meghozni.

Mv: Miniszter úr, nemcsak a devizahitelekkel illetve a hitelszerződésekkel kapcsolatos törvénymódosítások témája az aktuális, hanem az önkormányzati választások lezárultával a polgármesterek jogállásáról szóló törvény. Egy utolsó kérdést ezzel kapcsolatban engedjen meg. Jelen szabályozás mellett a polgármesteri tisztséghez nem kötelező, nem feltétel az erkölcsi bizonyítvány. Terveznek-e ezen a területen bármilyen módosítást? A korábbi hónapok-évek történéseiből kifolyólag feltételezem, hogy indokolt lenne.

Trócsányi László. Igen, azt gondolom ez egy jogos felvetés, az igazságügyi tárca ezt meg fogja vizsgálni ezt a kérdést. 

Mv: Köszönöm szépen a válaszát!

Trócsányi László: Én is köszönöm szépen.

(Igazságügyi Minisztérium)