A Bíróságok Napja alkalmából Trócsányi László igazságügyi miniszter a Hír Televíziónak adott interjút 2014. július 15-én. A tárcavezető szólt még a bírói függetlenségről, és a hatalmi ágak közötti dialógus fontosságáról. A beszélgetés leirata.

Mv: Méghozzá Trócsányi László igazságügyi miniszterrel, jó estét kívánok, miniszter úr!

Trócsányi László, igazságügyi miniszter: Jó estét kívánok!

Mv: Miniszter úr, a Bíróságok Napja alkalmából tartott mai ünnepségen azt mondta, hogy szükség van a hatalmi ágak közötti együttműködésre, s nyilván lesz olyan publicista, aki izzadságszagúan próbálja majd bizonyítani, hogy ez éppen ellentétes a hatalmi ágak szétválasztásának az elvével. Hát mire gondolt pontosan?

Trócsányi László: Arra gondoltam, hogy a hatalmi ágak között igenis szükség van egy alkotmányos dialógusra. Valamennyien a közhatalmat képviseljük, a kormány is, az országgyűlés is, és a bíróságok is. Természetesen mind a három hatalmi ágnak eltérő a természete, de azt nem úgy kell elképzelni, hogy ez a három hatalmi ág lövészárokban van, és egymást, ha szabad így mondanom, konkurensnek nézik. Eltérő a feladatkörünk, ez azt jelenti, hogy számos olyan pont van, ahol egymáshoz kapcsolódunk. Vannak olyan szempontok, hogy közjogi szempontból vannak kapcsolataink, ilyen például, hogy jómagam részt vehetek az Országos Bírói Tanácsnak az ülésén, az egyik, a másik pedig az, hogy a bíróságokra vonatkozó joganyag elkészítésénél a bíróságok is véleményt mondhatnak, de számos egyéb területeken is látok kapcsolatokat. És úgy gondolom, ez rendkívül fontos, hogy alakuljon ki dialógus. A dialógus, félreértés ne essék, nem azt jelenti, hogy a végrehajtó hatalom nem tisztelné a bíróság függetlenségét. Az ítélkező bíró függetlensége szent és sérthetetlen. Ezt az Alkotmánybíróság is rögzítette, és ez így van századok óta, és így kell lennie a jövőben is. Mindazonáltal van a joggyakorlat. A joggyakorlat az pedig egy közös elemzést igényel. A joggyakorlat elemzése úgy gondolom, hogy egyrészt feladata a bíróságnak, és feladata természetesen a végrehajtó hatalomnak, annak képviselőjének, az igazságügyi miniszternek is.

Mv: Ha már a joggyakorlatot említette, konkrét példával ezt az együttműködést, ezt a jó együttműködést azt el tudná, vagy alá tudná nekünk támasztani? Tehát mi az, amikor ezek a hatalmi ágak valóban együttműködnek egymással?

Trócsányi László: Azt gondolom, hogy kialakulnak, tehát a peres gyakorlatnak van, ha szabad így mondanom, értéke, ha peres gyakorlatot értékelünk. De ha tovább belemegyünk abba a témába, ami a bevezetőben is volt, a devizahiteleseknek az ügye. Hát ez tipikus példája annak, amikor azt mondta a végrehajtó hatalom, és figyelte a bírói hatalom, hogy miként reagál egy társadalmi problémára. Tulajdonképpen...

Mv: Az nem aggályos, amit az említett publicisták a tolluk hegyére vettek, hogy a Kúria hozott egy jogegységi határozatot, és a törvényalkotók ezt lefordították jogszabályra, törvényre?

Trócsányi László: Nem, abszolút nem érzem aggályosnak, én azt gondolom, egy társadalmi problémával szembesültünk. Ebben a társadalmi problémában több szereplőnek kellett megszólalnia. Hozzá kell tenni, hogy évek folyamát kell vizsgálni, és ebben megszólalt az Alkotmánybíróság, megszólalt gyakorlatilag a Kúria két alkalommal jogegységi határozatot elfogadván, s kvázi inspirálta is a jogalkotót arra, hogy ezt ő már nem tudja megoldani a bírói gyakorlat révén, és itt szükség van jogalkotásra. Ez is egy fajta alkotmányos dialógus, mert a bíróság jelezte, megnyomott egy vészcsengőt, hogy szükség van és lehetőség van arra, hogy a jogalkotó lépjen. Ha a jogalkotó nem lépett volna, akkor tartozna a jogalkotó politikai felelősséggel, hogy nem lépett, de számos más példát is lehet mondani arra, hogy a joggyakorlat elemzésére miért van szükség.  Én azt gondolom, a bíróságok sem egy, ha szabad így mondani, elefántcsonttoronyban élnek, mint ahogy a végrehajtó hatalom sem. Mi azért vagyunk, hogy a közjót szolgáljuk. Ebben az esetben pedig az alkotmányos dialógus, azt gondolom, hogy nélkülözhetetlen. De ilyen alkotmányos dialógus az, hogy a képzések, továbbképzések, a jogi szakvizsga, ezernyi területet tudok mondani, ahol igenis partnerek vagyunk, jogászok vagyunk és partnerek is vagyunk. Természetesen tisztelni kell egymás különbözőségét a felelősségeket illetően.

Mv: Miniszter úr, ha már a bíróságokat említette, ma elkezdődött a bíróságokon az úgynevezett ítélkezési szünet. Ugyanakkor például a Fővárosi Törvényszék elnöke visszarendelte a polgári és gazdasági kollégium bíráit. Miért volt erre szükség?

Trócsányi László: Az a helyzet, hogy ez egy elég gyors eljárást igényel, a devizahitelesek ügyének a rendezése. A jogszabály reményeink szerint ugye a napokban hatályba fog lépni. Ezt követően nyilvánvalóan harminc nap áll rendelkezésre a hitelezőknek, a bankoknak, hogy keresetet nyújtsanak be a bíróságokhoz. Ezt követően rendkívül rapid határidők vannak, ugye nyolc napon belül tárgyalást kell tartani.

Mv: Bocsásson meg, csak hogy ezen a fontos mondatán ne menjünk túl, kiket perelhetnek egyáltalán a hitelezők, a pénzintézetek? És miért?

Trócsányi László: A pénzintézetek az államot fogják ugye perelni, mert az állam kvázi, ha szabad így mondanom, tulajdonképpen a hitelfelvevők ügyvédjeként jár el. Tehát ugye ahelyett, hogy ötszázezer ember, akik, körülbelül ennyi emberről van szó, egyenként támadná a bankot azzal, hogy tisztességtelenek voltak, ugye a kamat és a kikötések, a költségemelések, s a többi egyoldalú, amit végrehajtottak, tulajdonképpen az állam egy megdönthető vélelmet állított föl, ami azt jelenti, hogy azt állítja a megdönthető vélelemben, hogy ezek a kamatemelések nem feleltek meg azoknak a kritériumoknak, amelyek az európai uniós irányelvben is megvannak, hozzá kell tennem.

Mv: Bár a hatalmi ágakat válasszuk szét, de ön személy szerint hány olyan pénzintézetről, hány olyan hitelezőről tud, akik pert fognak indítani a magyar állam ellen?

Trócsányi László: Ez nagyon nehéz, mert eltérő számítások vannak, az Országos Bírói Hivatal 410 perről beszél, én a magam részéről óvatosabb lennék a perek számát illetően, körülbelül egy 100-150 perben tudok gondolkodni.

Mv: Mennyi idő alatt kell lezárulnia ezeknek a peres eljárásoknak?

Trócsányi László: Ezeknek az ügyeknek, figyelemmel arra, hogy nagyon fontosnak tartottuk, hogy a jogállamiságnak valamennyi szempontját érvényre juttassuk: három fokozat, törvényszék, ítélőtábla, kúria – tehát ez nagyon fontos. Én azt gondolom, hogy ez rendkívül fontos, hogy fellebbezések vannak, és tulajdonképpen mind a három fokozatot meg kell járni.  Ezáltal én úgy gondolom, hogy ezek, amennyiben végigmennek, akkor tulajdonképpen november-decemberre fognak lezárulni ezek a perek.  Tehát, hogyha kalkuláljuk a hónapokat és a fellebbezési határidőt, a perkitűzést, akkor azt gondolom, hogy ezek a perek, amennyiben sor kerül perekre, merthogy valószínűleg sor fog kerülni, tulajdonképpen az év második felében, tehát a vége felé fognak jogérvényesen, végérvényesen lezárulni.

Mv: Ami talán még ennél is fontosabb, hogy mi a helyzet azokkal a perekkel, amit a hitelesek indítottak a hitelezők, a bankok ellen? Ezeket felfüggesztik most?

Trócsányi László: A hitelesek... Ezek most mind fölfüggesztésre is kerültek. Egy óriási munka.

Mv: Meddig?

Trócsányi László: Addig, ameddig ezek a bizonyos perek, amit a bankok fognak indítani vélhetőleg az állammal szemben, jogerősen le nem zárulnak. Addig nyilvánvalóan felfüggesztődnek.  Utána pedig egy új helyzet keletkezik, mert azokat a pereket is be kell majd fejezni. De nyilvánvalóan, hogyha itt egy elszámolási kérdés is lesz, lehet, hogy azok a perek kvázi maguktól fognak lezárulni.

Mv: De az adósok pereinél is ilyen, viszonylag szűkre szabott határidő van, hogy a bíróságoknak...

Trócsányi László: Az adósok pereinek nem volt ilyen szűkre szabott határidejük.

Mv: Miért nem? Hát azt várnák az adósok, hogy az ő ügyükben is gyorsan ítélkezzen.

Trócsányi László: Hát ezért kellett lépnie a jogalkotónak, és ezért kellett egy gyors megoldást választani, és ezért van az, hogy az ítélkezési szünet ezekre az ügyekre nem terjed ki.

Mv: Akkor fel fog gyorsulni az adósok ügye is?

Trócsányi László: Az adósok ügye akkor fog felgyorsulni, ha ezek az ügycsoportok le fognak zárulni, de azonnal természetesen föl fognak gyorsulni. Egyébként meg a kormány ősszel egy újabb jogszabályt fog előterjeszteni a parlament elé, amelyik gyakorlatilag a konkrét elszámolásra fog vonatkozni. És úgy gondolom, hogy ez a kérdéskör, tehát év végére, én úgy gondolom, hogy jogos reménye van mindenkinek, hogy év végére ez az ügy lezáruljon. A kormány ezen dolgozik, magam is, hozzá kell tenni, a Nemzetgazdasági Minisztériummal együttműködésben. És úgy gondolom, a Magyar Nemzeti Banknak a szakértőivel is, a Bankfelügyelettel, hogy van reális lehetőség arra, hogy ezt a problémát év végére teljesen lezárjuk.

Mv: Számolnak esetlegesen olyan adósokkal, akik majd még csak ezután indítanak pert? Esetleg azért, mert valami olyan speciális körülmény áll fenn, amit sem az első, sem a második, és hogyha lesz a harmadik adósmentő törvény sem fog megnyugtatóan rendezni?

Trócsányi László: Nézze, mindig lehetőség van arra, hogy valaki úgy gondolja, hogy még további sérelmeit bíróság elé vigye. Azonban azt kell mondani, hogy a nagy cunami, ha ezt a szót szabad használni, ez le fog záródni. Én ebben magabiztosan tudom ezt mondani, le fog zárulni. Nem vitatom, hogy lehetnek olyan esetek, olyan kivételes esetek, mikor valaki azt gondolja, akár az elszámolással nem lesz megelégedve, hogy egyéb szempontból még további jogvitákat akar vinni, de én azt gondolom, ez kivétel fog már lenni.

Mv: Általában sok kritika érte a bíróságoknak a lassúságát vagy a nagy ügyhátralék miatt hosszú évekig elhúzódó peres ügyeit. Általában is beszélhetünk egy bírósági ügyben egy gyorsulásról?

Trócsányi László: Én azt szeretném, ugye az új polgári perrendtartásnak az elfogadásával, hogy itt bizony egy komoly paradigmaváltásra van szükség. Nevezetesen arra, hogy át kell gondolnunk, hogy a pervezetésnek milyenek legyenek a szabályai. Ma egy egységes pervezetés van, ami azt jelenti, hogy a bíró, ha szabad így mondanom, a per előkészítésénél nem ugyanúgy jár, mint hogyha osztott pervezetés lenne. Az osztott pervezetés alatt értem, tudom, ezek nehéz jogi fogalmak, mindazonáltal, hogy a perek előkészítésénél nagyobb figyelmet kell kapni a bíró szerepének, a feleknek, a jogcímeket tisztázni kell, a bizonyításnak a kérdését. És ezt követően úgy gondolom, hogy úgy, ahogy az egyes büntető eljárásban is van lehetőség, a perek ne hat havonként kövessék egymást, mert, akkor legyünk őszinték, a felek is elfelejtik a dossziét, néha a bíró is. Tehát jobb lenne, hogyha koncentráltan kezelnék az ügyeket.  Ezért a polgári perrendtartásnak az előkészítésén dolgozunk. Egyik hangsúlyos eleme lesz, hogy hogyan tudunk olyan pervezetési szabályokat megalkotni, amelyek lehetővé teszik, hogy felgyorsuljanak az ügyeknek a vitele.

Mv: Beszélgettünk jogi alapelvekről. Egy egészen más téma. Az útépítő cégek esetlegesen visszamenőlegesen történő megadóztatásával kapcsolatban Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő azt nyilatkozta, hogy az törvényellenes Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2012-ben elfogadott törvénnyel. Úgy folytatta, hogy ez a törvény kimondja, a jogszabály kihirdetését megelőző időszakra új fizetési kötelezettség vagy többletfizetési kötelezettség nem állapítható meg. Ön is így gondolja ezt?

Trócsányi László: Nézze, jelenleg ilyen jogszabály előkészítésről nem tudok. Nincsen napirenden ilyen jogszabály előkészítése. Kettő: a különadóknak a bevezetése is, egy különadó rendszernek a kialakítása sokféle módon történhet. Természetesen a visszamenőleges hatály az egy jogelv kérdése, és magam is úgy gondolom, a visszamenőleges hatály mindig problémákat válthat ki. De egy különadó bevezetésének sokfajta módja van. Azért a jogalkotónak van lehetősége arra, hogy számba vegye a különböző megoldásokat...

Mv: Még ha ez jogelvekkel is ütközik?

Trócsányi László: Nem, én nem azt mondom, hogy jogelvekkel ütközzön, hanem ügyekre megoldást keressen.  Én azt gondolom, hogy van az ügyeknek megoldási módozatuk, és amikor odaérünk, de jelenleg ez a kérdés nem is aktuális, hozzá kell tenni, mert az adott, említett ügyben az Európai Bizottság még csak a számolásnál tart. Ha a Bizottság hoz egy határozatot, azt meg lehet majd fellebbezni. Tehát messze vagyunk ettől a kérdéstől. Úgy gondolom, kicsit túl is van dimenzionálva ez az ügy. Természetesen minden ügyet ismerni kell, napirenden is vannak ezek az ügyek, de akkor kell erről beszélni, és a konkrét megoldásról, amikor már tudjuk, hogy miről is kell majd döntést hozni. Még nem tartunk ott, úgy érzem.

Mv: Miniszter úr, hogyha ott tartunk, hogyha aktuális lesz ez a kérdés, akkor visszavárjuk ide a stúdióba. Most köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Trócsányi László: Én köszönöm a meghívást.

(Igazságügyi Minisztérium)