Trócsányi László igazságügyi miniszter volt a vendége az M1 Ma este című műsorának 2015. november 6-án.

Mv: Törvényjavaslatot nyújtott be a Fidesz pénteken a parlamentnek a kötelező betelepítési kvóta ellen. Az előterjesztés arra kötelezné a kormányt, hogy forduljon az Európai Unió bíróságához és kezdeményezze a letelepítésről szóló uniós törvény megsemmisítését. A jogi lehetőségekről most István kérdezi vendégét. Trócsányi László igazságügy-miniszter a vendégünk. Jó estét kívánok, miniszter úr!

Trócsányi László: Jó estét kívánok!

Mv: Esélyes a dolog?

Trócsányi László: Nézze, nyilvánvaló egy nehéz jogi kérdésről van szó, mint minden olyan ügy, ami bíróság elé kerül az egy alapos mérlegelést igényel. Én a magam részéről egyfajta értékelést elvégeztem, és azt állapítottam meg, hogy itt nagyon sok olyan körülmény van, amiket aggályosnak lehet tekinteni. Gondoljunk arra, hogy úgy kezdődött az egész történet, hogy önkéntes kvótákról beszéltek. Két európai tanácsülés is volt, amelyik az önkéntes kvótarendszer bevezetéséről szólt. Ezzel Magyarországnak nem is volt problémája, mert önkéntesről szólt. Ezt követően azonban, ez egy júniusi történet. Ezt követően azonban szeptember 22-én a belügyminiszterek tanácsa hozott egy döntést és ez a döntés arról szólt, hogy kötelező kvótarendszer. Szembement az Európai Tanácsnak a döntésével. Az Európai Tanács pedig meghatározza azokat az orientációs jogalkotási folyamatokat, amin belül kell jogot alkotni. Tehát szembementünk az Európai Tanácsnak a döntésével, és egy kötelező beléptetési kvótát hozott létre. Most abba nem is mennék be, hogy ez mennyire hatékony, hogy lehet ezt végrehajtani? Egyet látni kell, hogy a folyamatos állandó tanácsülések azok gyakorlatilag nem azt mondom, hogy pótcselekvés, de alapvetően azt akarja mutatni, hogy képesek vagyunk megoldani. Azonban nem jól oldjuk meg a problémákat. Egyrészről ugye azt gondolom, hogy gyakorlatban nem végrehajtható, hisz ténylegesen, hogyha valakiket elhelyeznek akaratuk ellenére valamelyik országban, az nem biztos, hogy másnap is ott van. Tehát egy olyan dolgot hozunk létre, amelyik a gyakorlatban nem fogja kiállni a próbát. De ez egy gyakorlati szempont. A másik pedig azt gondolom, ez egy nemzeti szuverenitást érintő kérdés is, és Magyarország, amikor csatlakozott az Európai Unióhoz, akkor úgy csatlakozott hozzá, hogy annak a keretrendszerén belül maradunk. Tehát a nemzeti parlamentek is részt vesznek a jogalkotásban. Megkérdezik a tagországok, a nemzeti parlamenteket. Vagy demokratikus deficittel állunk szemben és a legnagyobb probléma az, hogy gyakorlatilag ilyen tanácsüléseken kötelező kvótarendszerekről beszélünk ahelyett, hogy rendes jogalkotási eljárásban a nemzeti parlamentek bevonásával születnének döntéshozatalok. Ez azonban nem felel meg ennek. Annyiban amennyiben azonban tételezzük fel, hogy a bíróság arra a megállapításra jut, hogy ez mégis csak egy jogalkotási aktus, akkor meg módosítottunk egy szerződést, módosítottunk egy rendeletet, amire nincs lehetőség. Határozattal nem lehet módosítani egy rendeletet. Ezer dolgot tudok mondani...

Mv: Bocsánat, itt álljunk meg egy pillanatra, ugye ön azt mondja, hogy nem jogalkotási aktussal jött létre. Ez azt jelenti, hogy jogalkotási aktussal akkor jöhetett volna létre, hogyha az Európai Parlament szavaz róla.

Trócsányi László: Az Európai Parlament, nemcsak az Európai Parlament szavaz róla, a bizottságnak a javaslatától nem lehetett volna eltérni, csak egyhangúlag. Tehát itt egy olyan formai hibák, tartalmi hibák is vannak...

Mv: Ez volt az első olyan jellegű szavazás, ahol többségi volt.

Trócsányi László: Ez a többségi volt, igen, mert azt mondják, hogy határozat. Azonban tartalmilag lehet ezt jogalkotásinak is természetesen tekinteni, de akkor nem tartották be viszont a rá vonatkozó szabályokat.

Mv: Ha viszont kötelezővé akarják tenni, akkor viszont ugye a nemzetállami parlamentnek nincs lehetősége erről dönteni, szavazni, hogy ők bevállalják vagy nem?

Trócsányi László: A nemzeti parlamenteknek kellett volna, meg kellett volna kérni a nemzeti parlamenteket, be kellett volna vonni a jogalkotási mechanizmusba.

Mv: Miért nem kérdezték meg?

Trócsányi László: Kérem szépen, azért, mert sietünk. Mert sietünk. Azonnal kell eredmény, és azonnal kell felmutatni, hogy van egy eredmény. Azonban nem véletlen az, hogy nemcsak Magyarország szavazott ez ellen, hanem ez ellen szavazott Szlovákia, ez ellen szavazott Csehország, Románia, Finnország tartózkodott, Szlovákia bejelentette szintén, hogy bírósághoz fordul. Tehát itt azért van egy jogi gondolkodás e mögött, és én azt gondolom, hogy nemcsak ezek az országok gondolkodnak ezen, akik gyakorlatilag nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak. Én abban bízom, hogy a jogi érveket látva és ezeket felsorolva talán be fognak avatkozni a perbe olyanok is, akik esetleg korábban ezt nem jelezték. Tehát ez egy nagyon bonyolult rendszer. Azonban azt látni kell, hogy amit felépítettünk ez egy kvázi brüsszeli mérnökösködésnek felel meg, mert amikor leültünk, szétosztottuk a különböző szempontrendszerek alapján ugye az embereket, őket persze nem kérdezzük meg, hogy hova akarnak menni, hanem gyakorlatilag őket kötelezzük arra, hogy te ide, és te oda mész, és majd itt fogják a te kérelmedet elbírálni, ez még további kérdéseket is fölvet.

Mv: Ez emberi jogi szempontokat fölvet?

Trócsányi László: Ez még az emberi jogi szempontokat is fölveti, így van. Tehát számos olyan elemet kell megvizsgálnia, amit azt gondolom, hogy elmulasztottak megvizsgálni, de ez azért is volt, mert túl gyorsan hozták a döntést. Egy nap alatt kellett egy döntést hozni, de jól tudjuk, hogy az ilyen gyors döntések sokszor hibában szenvednek. Én azt gondolom, hogy Magyarország joggal támadja meg ezt a határozatot. Abszolút föl lehet építeni azokat az érvrendszereket, amit a bíróság elé lehet tárni. Más kérdés, hogy ezt a bíróság miképpen fogja ezt megvizsgálni, milyen döntés fog születni. Ez még odébb van. Most a magyar nemzeti parlamenten a sor, hogy hozzon egy döntést, hatalmazza fel a kormányt, hogy gyakorlatilag járjon el. A nemzeti parlamenteknek a jogait megsértették, és úgy gondolom, ennek megfelelően jogos az a törekvés, hogy nemzeti parlamentek is adjanak felhatalmazást a kormánynak.

Mv: Egy nagyon fontos kérdés a végére. Az európai mainstream politika, amelyik ugye ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy bevándorlásbarát, mennyi hatással lehet az Európai Unió bíróságára? Lehet-e hatással? Ugye nyilvánvalóan tudjuk, hogy az igazságszolgáltatás független, de hát azért tételezzük föl, hogy ők is ott vannak Brüsszelben.

Trócsányi László: Én úgy gondolom, hogy amit ön mondott, abból kell kiindulnunk, és azt nagyon helyesen mondta, hogy a bírák függetlenek. Ez egy olyan alapelv, amit tanítunk az egyetemen. Ezt tanítom én is az egyetemen, és én bízom abban, hogy a bírák függetlenek maradnak.

Mv: Elegendő lesz Magyarországnak az érvrendszere, hogy ez a függetlenség érvényesüljön is?

Trócsányi László: Nézze, ez nyilvánvalóan egyrészt nemcsak Magyarország fogja benyújtani ez a keresetet, tudomásunk szerint a szlovák igazságügy-miniszter kollegám megerősítette, hogy Szlovákia is oda fog fordulni. Meglátjuk, hogy lesznek-e beavatkozók ebbe a perbe, és azt gondolom, hogy ezeket az érvrendszereket, ha megfelelően fölhozzuk, akkor van sansz arra, hogy a bíróság komolyan foglalkozzon ezzel az előterjesztéssel.

Mv: Miniszter úr, köszönöm, hogy rendelkezésünkre állt.

Trócsányi László: Köszönöm szépen.

(Igazságügyi Minisztérium)