A népszavazás a demokráciához tartozik – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter az M1 Ma reggel című műsorában 2016. február 25-én. Az interjú leirata.

Mv: Kvótanépszavazás. Tegnap óta téma ez. A kormány bejelentette, népszavazást írnak ki a betelepítési kvótákról. Megszólalt az ellenzék is. Az MSZP kvótapárti, a Jobbik ugyanakkor támogatja a népszavazást. Az LMP és a DK még nem döntötte el, hogy melyik részt, az igent vagy a nemet támogatják. Ugyanakkor megszólalt a miniszterelnök. Azt mondta, a kvóta átrajzolná Magyarország és Európa arculatát. Nézzük, hogy mit mond az igazságügyi miniszter. Trócsányi Lászlót köszöntöm, jó reggelt kívánok!

Trócsányi László: Jó reggelt kívánok!

Mv: No, hát, akkor úgy tűnik, hogy lesz népszavazás. Ez egyrészt mikorra várható, és akkor mondjuk el, hogy mi a pontos kérdés!

Trócsányi László: Elindult egy folyamat, hisz a kormány tegnap hozott egy határozatot, majd benyújtásra került a kérdés, amire a népszavazás irányul. Ami pontosan úgy hangzik, akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését.

Mv: Máshol Európában van hasonló népszavazás?

Trócsányi László: Népszavazások természetesen más országokban is vannak. Ugye gondoljunk csak Nagy-Britanniára, ahol a szerződéseknek az újragondolása történik. Nagy-Britannia milyen opt-outot tud kapni, vagyis hogy milyen felmentéseket kaphat az uniós kötelezettségvállalás alól. Hollandiában is lesz most április elején egy népszavazás. És azt gondolom, hogy ez egy olyan dolog, ami a demokráciához tartozik. Tehát önmagában hallgassuk meg a népet, azt, hogy a választópolgárok mit gondolnak! Az Európai Uniónak az egyik legnagyobb kérdése mindig a demokratikus deficit, a kérdéseket hogyan hozzák meg. Fejük fölött egy szűk tárgyalóasztal mellett, vagy pedig a népet is megkérdezzük? A népszavazás intézményét erre találták ki. Vannak olyan országok, ahol gyakrabban tartanak, és vannak, ahol ritkán tartanak. Magyarországon azért van hagyománya a népszavazásnak, voltak korábban is népszavazások. Gondoljunk csak a rendszerváltás időszakára! És úgy gondolom, hogy ez a népszavazás is egy nagyon fontos kérdést érint, nevezetesen összefüggésben áll egy adott állam szuverenitásával.

Mv: Mi a következménye ennek a népszavazásnak?

Trócsányi László: Ennek a következménye... Hát, először is vannak stációk. A stációk alatt azt értem, hogy először is a Nemzeti Választási Bizottságnak kell hozni egy határozatot. Harminc nap áll rendelkezésére. Ezt követően ezt jogorvoslattal meg lehet támadni, akkor a Kúria elé kerül. Amennyiben a Kúria ezt jóváhagyja, abban az esetben ugye az országgyűlésnek határozatot kell hoznia. Az országgyűlési határozat, az szintén gyakorlatilag még jogorvoslat tárgyát képezheti. Majd ezt követően a köztársasági elnöknek kell kiírni a népszavazást. Tehát egy hosszabb időtartamról van szó. Ez azt jelenti, hogy hónapok fognak eltelni, amíg a népszavazásra sor kerülhet majd. Tehát hónapokról van szó, nem napokban tudjuk számolni, vagy hetekben tudjuk számolni a mértéket. Ez egy folyamat, ami már elindult. Úgy gondoltuk, hogy ez a migrációs ügy vagy kérdéskör, ez egy annyira jelentős kérdés, amiről meg kell kérdezni az ország lakosságát.

Mv: Úgy értem, hogy mi a következménye, hogy tételezzük fel, megvan a népszavazás, tételezzük fel, hogy érvényes, hogy Magyarország úgy dönt, illetve azt szavazzák meg az emberek, hogy nem szeretnénk a kvótarendszerben részt venni. Akkor ezt az Uniónak figyelembe kell vennie? Tehát, hogy ilyen szinten mi a következménye?

Trócsányi László: A következő, hogy ebben az esetben ugye az Országgyűlésnek ugye kell egy törvényt alkotnia, egy jogszabályt kell hoznia, az Országgyűlés csak törvényt hozhat, amelyben ugye arról szól, hogy az Országgyűlés milyen feltételekkel és hogyan, egyáltalán milyen módon viszonyul ehhez a dologhoz. A nem, az köti az Országgyűlést három évig. Erről tehát neki egy jogi aktust kell hoznia. Ebben az esetben nyilvánvalóan, amikor a magyar kormány képviselője kint van, akkor figyelembe kell vennie, mert ez egy országgyűlési döntés lesz, egy országgyűlési törvény lesz erről. És nyilvánvalóan egy alkotmányos fenntartással kell élnie a kormánynak azzal, hogy Magyarországon a nép döntött erről. Miért van ennek jelentősége? Azért van neki jelentősége, mert az Európai Unióban vannak kizárólagos hatáskörök és vannak osztott hatáskörök. A kizárólagos hatáskörnél, például a vámunió vagy a kereskedelempolitika, ott nyilvánvalóan úgy gondoltuk, hogy az Európai Uniónak kizárólagos hatásköre. De az osztott hatáskör, az tulajdonképpen azt jelenti, hogy van nemzeti hatáskör benne, és van gyakorlatilag ugye, az Uniónak van benne hatásköre. A mi álláspontunk szerint mi nem ruháztuk át ezt a hatáskört, ami a kötelező betelepítésre vonatkozott. Az alaptörvénynek van egy E. cikkelye. Ezt megfelelően kell értelmezni, és úgy gondolom, hogy a mi jogi álláspontunk egyértelmű abban a tekintetben, hogy egy olyan lopakodó jogszabályalkotásról van az Európai Unióról, amilyen hatáskört mi nem adtunk át. Tehát a kötelező betelepítés, amennyiben az unió ilyenről dönt, szembe menne a magyar alkotmánnyal. Nyilvánvalóan ez egy nagyon komoly jogi kérdést fog fölvetni akkor, én ezt nem vitatom. Ebben lehet nyilván Európai Bíróság is, de hát ugye azért vagyunk, hogy ezeket a kvázi küzdelmeket, nem is küzdelmeket, jogi kérdéseket megvitassuk. Tehát minekünk határozott álláspontunk az, hogy az Alaptörvénynek a jelenlegi rendelkezése értelmében mi ilyen hatáskört nem adtunk át, ami azt jelenti, hogy kötelezően be lehet telepíteni bárkit egy adott országba. Mindegy, hogy mennyiről beszélünk. 2 ezerről, 10 ezerről, 15 ezerről, ilyen nincsen. Tehát ilyen hatáskört Magyarország nem adott át.

Mv: Ugye nagyon komoly jogi kérdésekről beszélünk, ahogy Ön is fogalmaz.

Trócsányi László: Igen.

Mv: És sok vita lesz az unión belül, és itthon is, mert sokan vitáznak róla. Például vannak, akik azt mondják, hogy eleve nem lehet ilyen kérdést feltenni, merthogy ez is alaptörvénybe ütközik, merthogy a nemzetközi szerződés hatásköre alá tartozik ez a kérdés. Erről mi a jogi álláspontjuk?

Trócsányi László: Ez az uniós jog, az uniós jog nem nemzetközi szerződés. Tehát az uniós jog az egy belső jog. Az uniós jognak egy autonóm egységet alkot tulajdonképpen, teljesen eltér a nemzetközi közjogtól, ami egy másik egység. A mi határozott álláspontom szerint, itt persze az alapító szerződéseket kell figyelembe venni, nevezetesen a lisszaboni szerződést, amelyik most hatályban van ugye, és ez alapján kell nekünk meghozni a saját döntéseinket. A mi határozott álláspontunk nincs nemzetközi szerződés, ami ütközne ez a kérdés. A kérdés az tulajdonképpen az Alaptörvényre alapszik, de nem is alaptörvény módosítást igényel, hisz Alaptörvény módosításra nem is lehetne népszavazást kiírni. Tehát egy szűk mezsgyén kell mozogni, de a mi határozott álláspontunk, és a kormányülésen is erről teljesen komoly vita folyt, hogy erre a kérdés, ez legitim, természetesen várjuk a Nemzeti Választási Bizottságnak a döntését, vagy annyiban, amennyiben ugye esetleg jogorvoslat kell, és a Kúriának a döntését is.

Mv: Ugye Magyarország az első pillanat kvótaellenes, sőt körülbelül ebben a V4-ek is egyetértenek és partnerek. Van egy keresetünk is bent az unióban. Akkor ez a kettő most összefügg?

Trócsányi László: Igen. Ez egy nagyon fontos kérdést tett föl. Ugye úgy gondoljuk, hogy két dologról van szó. Az egyik ez a népszavazás, a jövőre vonatkozik. A jövőre vonatkozik, hogy ami, tehát a következő, amikor az Unió ilyen elképzelésekkel jön, mert van, mert jelenleg is ugye van egy rendelettervezet a kötelező betelepítéssel kapcsolatosan. Talán szóhasználat nem ugyanaz, de tulajdonképpen tartalmilag ugyanarról van szó, és még további elképzelések vannak erre, és nem is tudjuk, hogy ez a 2016-os év mit hoz egyébként migrációügyben, csak nagyobbat valószínűleg, mint az előző év, a kvótaelleni keresetünk pedig az gyakorlatilag a magyar kormány ott nemmel szavazott, a bíróság előtt megtámadtuk. A mi álláspontunk szerint jogtalan volt ez a határozat, amit meghoztak, és mi bízunk abba, hogy azt gyakorlatilag ez az év végéig egyébként ez a bíróság el fogja tudni bírálni.  Nagyon komoly jogi érveket sorakoztattunk föl. Ez a két ügy egymástól elválik, tehát két külön dologról beszélünk. Amikor a kvóta keresetet adtuk be és a másik, amikor a népszavazást kezdeményeztük.

Mv: Itt mi most a pontos menet? Nagyon röviden, kell aláírásgyűjtés ehhez?

Trócsányi László: Itt nem lesz aláírásgyűjtés, mert a kormány kezdeményezte, tehát nincsen. Amikor választópolgár kezdeményez, természetesen van, mert ott négy hónap áll rendelkezésre az aláírások összegyűjtésére. A kormánynál ilyen nincsen.

Mv: Akkor kérem, hogy még nagyon röviden így a végén reagáljon erre, hogy ugye pont a minap volt egy elég komoly botrány a választási irodánál.

Trócsányi László: Igen. Itt a következőről van szó, hogy ugye már az 1998. évi III. törvény, ami a népszavazásról rendelkezett, a korábbi hatályos, mert most a 2013. évi CCXXXVIII. törvény van hatályban.  Ugye van egy adott helyzet, hogy valaki kezdeményez, és valaki rá akar kezdeményezni, tehát ugye ez a kettős kérdés, amikor két ember akarja esetleg ugyanazt, vagy más tartalmat adni. Ezek konkuráló kérdéseknek is tekinthetők. Ugyanis aki korábban kezdeményez, annak a kérdése, ha szabad így mondanom, lefoglalja a helyet. Na, most mi várjuk a Nemzeti Választási Bizottságnak a véleményét. Azért Nemzeti Választási Bizottság, a pártok képviselői ülnek. Van-e olyan javaslatuk, amelyet a pártok képviselői jónak tartanak, hogy ezt a kérdést mi szabályozzuk, hiszen a probléma nem most kezdődött, hanem 1998. óta jelen van. Ezt meg kell oldani ezt a problémát. Én úgy gondolom, hogy ez viszont csak a pártoknak az együttműködésével van erre lehetőség.

Mv: Köszönöm, hogy itt volt.

Trócsányi László: Köszönöm szépen.

(Igazságügyi Minisztérium)