Sikerült bemutatni a menekültügyi jogszabályokat az Európai Tanács főtitkárának. Természetesen lesz közöttünk még beszélgetés a dologról, de egy nagyon fontos első megbeszélésre került sor – mondta Trócsányi László a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2015. szeptember 29-én. Az interjú leirata.

Mv: Negyed nyolc múlt öt perccel. Jó reggelt kívánok. Az Európa Tanácsnak más brüsszeli politikusokhoz hasonlóan voltak kérdései, vannak kérdései a magyarországi szigorításokkal kapcsolatban, már ami a migrációt illeti. A kérdésekre válaszolt a magyar igazságügyi miniszter. Trócsányi László a stúdióban, jó reggelt kívánok.

Trócsányi László: Jó reggelt kívánok.

Mv: Szakmai vagy politikai kritikákról esett szó a találkozón?

Trócsányi László: Alapvetően szakmai kérdéseket vitattunk meg. Mint köztudott, Jagland főtitkár úr levéllel fordult Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz, és kérte, hogy a már szeptember 15-én hatályba lépett törvényekről kaphasson tájékozódást. És miniszterelnök úr engem bízott meg azzal a feladattal, miután a parlamentben is én voltam az előterjesztője ezeknek a jogszabályoknak, és mint igazságügyi miniszter, vegyem föl a kapcsolatot Jagland úrral, főtitkár úrral, az Európa Tanács különböző szerveivel, és ismertessem az elfogadott szabályozást. Így mentem ki tegnap Strasbourgba, ahol találkoztam a főtitkár úrral és szakértőivel. Tehát nemcsak egyedül volt a főtitkár úr, hanem két-három kiváló jogászt is behívott a terembe. Én is a szakértőimmel együtt voltam jelen, az Igazságügyi Minisztérium két kollégájával, és egy nagyon fontos megbeszélésre került sor. Azt gondolom, hogy sikerült a jogszabályokat bemutatni. Nyilván itt elsődlegesen azt kellett tisztázni, hogy mit jelent az, hogy menekültügyi válsághelyzet. Tisztázni kellett azt, hogy mi a büntetőjogi represszió, nevezetesen a kerítésnek, amit megépítettünk, annak a megrongálásával. Hogyan küzdünk az embercsempészek ellen, milyen közigazgatási eljárás folyik, tehát a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hogyan látja el a munkáját a határon, valamint beszéltünk a honvédségnek a részvételéről. És azt gondolom, hogy sikerült egy olyan képet adnom, hogy azokról a szakmai kérdésekről, amiket nekem föltettek, én a válaszokat megadván úgy gondolom, hogy azért ők megnyugodtak. Természetesen lesz közöttünk még beszélgetés a dologról, de egy nagyon fontos első megbeszélésre került sor.

Mv: De összességében tájékoztatást kértek, vagy a kritikákra vártak válaszokat?

Trócsányi László: Én azt gondolom, hogy tájékoztatást vártak. Tehát...

Mv: Azt mondta, hogy lesz még Önök között párbeszéd. Milyen területeken?

Trócsányi László: Miután közös sajtótájékoztatóra került sor Jagland úrral, és ott azért negyven-ötven hírügynökség vagy újságíró volt jelen, Jagland úrtól megkérdezték, hogy megnyugodott-e és a válaszokat elfogadta-e, amit az igazságügy-miniszter adott. Ő azt mondta, nagyon jó beszélgetést folytattunk, mindazon által még a jövőben ez további tanulmányozást igényel. Énnekem végül is az volt a benyomásom, határozott benyomásom, miután nyolc évig a Velencei Bizottságnak is a tagja voltam, hogy alapvetően egy jó irányba indult el a reflexió. Ők értik a jogszabályainkat, ők azt nézik, az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban van-e a szabályunk vagy nincsen, és ezzel kapcsolatosan tehetnek föl még kérdéseket. Mindazonáltal nem érződött egyáltalán egy feszült légkör, nem érződött az ellenséges légkör, hanem sokkal inkább egy közös szakmai beszélgetésre került sor, ami mindenféleképpen pozitív. Ők nem kifogásolják azt, hogy Magyarország egy kerítést épített. Ez minden országnak a szuverén döntése. Ezt ők elfogadják. Természetesen ismertetnem kellett a hátteret is. Tehát el kellett mondanom, hogy milyen eredménye volt a kerítésnek, mi történik a horvát határon. Tehát ők azért szeretnének naprakész információkat. Beszéltünk a kvótáról, amit Brüsszelben elfogadtak. Tehát számos olyan kérdés merült föl, ami azt gondolom, hogy egy párbeszédet alakít ki. És itt a legfontosabb a párbeszéd. Az a párbeszédé, hogy ők meghallgatják a mi érveinket, gondolkodnak rajta, és Magyarországnak van egy speciális helyzete. És ezt a speciális helyzetet kell ugye nekünk kezelni. Azt gondolom, hogy igen, jó irányba indultak el a dolgok.

Mv: Mindjárt visszatérünk oda, hogy a megoldásokról milyen szó esett, de összességében például a kerítést, azt más országok sem vagy más politikusok sem kifogásolják, csak a sajtóban kritizálják.

Trócsányi László: Ezzel nem lehet mit kezdeni, a sajtó, természetesen sajtószabadság van, és én azt gondolom, hogy a sajtó azt ír, amit ugye akar, már idézőjelbe téve. Mindazonáltal ez egy felelős politikusok ülnek az Európa Tanács élén. Jagland úr is volt miniszterelnök Norvégiának, és ennek megfelelően hoz döntéseket. Természetesen tudjuk, az Európa Tanács napi kapcsolatban áll az Európai Bizottsággal. Tehát van egy szoros együttműködés. Az Európa Tanács a jogállamiságnak az őrzője, tehát gyakorlatilag ő az, amelyik vizsgálja, hogy adott országok betartják-e az emberi jogokat. Tehát rendkívül érzékenyek minden olyan kérdés iránt. Csak nekem el kellett mondanom azt is, hogy két eszmerendszer körül forgunk. Az egyik a határőrizet, amelyik egy rendőri feladat. Ennek a logikája más, és van gyakorlatilag a menekültügyi ügyintézés, amelyikbe természetesen azonkívül idegenrendészetről van szó, vannak emberi jogi aspektusok, és a kettőt nekünk összhangba kell hozni, és mi tudjuk összhangba hozni. Ezeket kellett részletesen elmondani. Melyek az emberi jogi aspektusai, milyen ellátásokat nyújtunk, in concreto, van-e tolmács a határon, van-e orvos a határon, mit csinálunk a különleges érzékeny csoportokkal, gyermekekkel, terhes anyával, stb. Tehát egészen a gyakorlat szintjén, mert nemcsak a jogszabályt vizsgálják, hanem a gyakorlatát is vizsgálják és ez nagyon fontos dolog, mert a jogszabályok azok papírok, betűk, ugyanakkor mögötte van egy tartalom, hogy hogyan valósul meg. És nekem ezeket el kellett mondanom, akkor a Vöröskeresztnek a szerepe, az Ökumenikus Segélyszervezetnek, a Máltai Szeretetszolgálatnak mi, a kormány támogatja ezeket a szervezeteket. Tehát nagyon részletes beszámoló hangzott ott el.

Mv: Volt annyira meggyőző ez a találkozó, hogy a következő időszakban mondjuk legalább a felére csökken a Magyarországot ért kritikák száma, egyébként épp a gyakorlati területeken?

Trócsányi László: Én bízom abban, hogy elindulunk egy olyan irányba, amikor a kritikák száma csökkenni fog. Ez természetesen lassú folyamat. Egyik percről a másikra ne várjunk olyan eredményt, hogy minden nyugati sajtó Magyarország dicséretével lesz tele. Mindazonáltal, miután a szakmai érveket meg tudjuk vívni és azt gondolom, hogy el fogjuk tudni fogadtatni. Ez azonban mindenféleképpen hatással lesz a kritikákra is, amelyeket a médiában bizonyos politikusok gerjesztenek, vagy éppenséggel javasolnak. Én azért optimista vagyok. Ez egy olyan nagy probléma, európai probléma, amelyekért nagyon nagy felelősséggel kell eljárni.

Mv: Említette, hogy szóba került például a kvótának a kérdése is a találkozón. Erre a tanács megoldásként tekint, vagy tűzoltásként?

Trócsányi László: Én tűzoltásként tudom mondani ezt.

Mv: De a tanács is így tekint rá?

Trócsányi László: A tanács így tekint. Természetesen ezt csak informálisan tudják kimondani, de nagyon jól tudják azt, hogyha képzeljük el, hogy ennek a kvótarendszer alapján Kassán elhelyeznek nyolcszáz embert. Mennyi garancia van arra, hogy ez a nyolcszáz ember ott marad mondjuk 24 óra múlva is? Ők is ugyanígy tudják. Ugyanígy volt az emberi jogok...

Mv: De ezt a kérdést feltette a tanács...

Trócsányi László: Természetesen.

Mv: És mit mondtak?

Trócsányi László: Hát az az igazság, hogy a vállukat vonogatták, mert most alapvetően tűzoltásról volt szó, és azt kellett bemutatni, hogy Európa képes megoldásokat találni. És erre mondtam azt, egyébként a belga igazságügyi miniszternél is, hogy mi igazából a problémát a szőnyeg alá söpörjük, és sajnos Európának van egy ilyen tulajdonsága, föl akar mutatni eredményt. De azonban senki nem meri kimondani, hogy ez egy nem valós eredmény, hanem szépen azt mondjuk, hogy hát milyen szép, hogy találtunk megoldást. Azonban valóban megoldást találtunk? És én azért ezt ki szoktam mondani, és a magyar kormány általában őszintén beszél, és hogyha van egy probléma, akkor azt el szoktuk mondani, ez nem lesz működőképes. Hát mi tudomásul vesszük, hogy van egy döntés, de attól még nyugodtan kimondhatjuk, hogy ez a döntés végrehajtásával nagyon sok probléma lesz, gyakorlati probléma lesz. És erre nem tudnak ők sem mit válaszolni. Azért egy olyan látogatást tettem, ahol a parlamenti közgyűlés elnökével találkoztam, ott is elmondtam ezeket az érveket, Emberi Jogi Európai Bíróságának elnökének elmondtam, és azt kell mondani, hogy tulajdonképpen mindenki egyetértett velem, vagy bólogatott, még akkor is, hogyha nyilván az ő székéből ülve nem kritizálhatja a döntést. Azonban tudják azt, hogy ez a döntés tűzoltás és nem megoldás. A megoldás az egészen más és sokkal bonyolultabb.

Mv: Engedjen meg egy más témát végül. Elégedetlen volt Répássy Róbert munkájával?

Trócsányi László: Répássy Róbert azt gondolom 2010 óta dolgozott politikai államtitkárként, 2010 és ‘14 között igazságügyi államtitkárként egy másfajta minisztériumban. Egy évig dolgozott velem. Én a munkáját nagyra értékelem, természetesen emberi tisztességét is. Jó kapcsolat volt. Mindazonáltal egy másfajta munkavégzésre lesz szükség a politikai színtéren, politikai munkában és ezért történik váltás.

Mv: Trócsányi László igazságügyi minisztert hallották az előző percekben.

(Igazságügyi Minisztérium)