Trócsányi László igazságügy miniszter interjút adott a Magyar Televízió A Lényeg című műsora 2014. június 8-i adásának.

Mv: A most következő, Trócsányi László igazságügyminiszterrel készült interjút Kiss Gábor István készítette.

R: Miniszter úr, a kormány új tagjaként jól értem én, hogy amikor útravalóul azt a mondatot kapja a miniszterelnöktől, hogy az alkotmányos identitás védelmében nemzetek feletti térben lesz munkája, akkor valójában csatába indul?

Trócsányi László, igazságügyi miniszter: Nehéz erre a kérdésre válaszolni. Tudniillik csata az egy háborús kifejezés. Ehhez képest Európai Unióban pedig partner országok vannak, ahol viták vannak. Ahol viszont, azt kell mondani, hogy nem mindig létezik a vita, sokszor vita nélkül is együtt tudunk működni. Úgy gondolom, hogy az Európai Unió a számunkra egy nagyon fontos egység, Magyarország ennek tagja. Ez a tagság azt is jelenti, hogy természetesen az asztal körül ülünk, van véleményünk, ennek a véleménynek hangot adunk. S ha mi úgy véljük, hogy az alkotmányos identitásunk is kérdéses vagy kérdésessé válik, akkor természetesen szót kérünk.

R: Lehet, hogy nem a csata a megfelelő kifejezés, de akkor úgy kérdezem, hogy, és ez a kérdés lényege, hogy gyülekeznek valamiféle felhők a magyar alkotmány felett? Nem a múlt vitái, az már rég nem a múlt vitái, hogy a magyar alkotmányozás körülményei és rendelkezései érvényesek?

Trócsányi László: Vannak a múlt vitái, természetesen, én úgy gondolom, hogy a 2011-13 év között volt nagyon sok komoly vitánk az Európai Bizottsággal, illetőleg az Európa Tanácsnak bizonyos szerveivel, nevezetesen a Velencei Bizottsággal. Ez valóban az alkotmányozással és az alkotmánynak a módosításaival, és a negyedik alkotmánymódosítással függtek össze. A mai viták, amelyek folyamatban vannak, ezek is természetesen fontosak, a mindennapi emberek számára. Gondolok itt a pálinkafőzésnek a kérdésére, de sorolhatok más ügyeket is, amelyek folyamatban vannak. Ezek viszont szakmai viták. Tehát nem ideológiai viták elsődlegesen, hanem szakmai viták folynak. És azt gondolom, hogy ezek a viták még lehet, hogy folytatódnak, új területeken, tehát ezt nem lehet ma megjósolni, hogy milyen kérdésekkel kell foglalkoznunk az elkövetkező időszakban.

R: Tehát akkor azt is mondja, hogy az alkotmányozást érintő viták lezárultak.

Trócsányi László: Én úgy vélem, hogy az alkotmányozással kapcsolatos viták lezárultak. Igen.

R: Ha kitérünk még az Ön által említett példákra kicsit részletesebben is, de azt mondta Ön pár évvel ezelőtt, említette már a 2011-es alkotmányozást érintő helyzetet, hogy egy alkotmány legitimációját az idő adja meg. Egy alkotmány által elrendelt szabályok szerinti választás után és egy olyan parlamenttel a háttérben, ahol az ellenzéki képviselők is erre az alkotmányszövegre esküdtek fel, akkor újranyitható vagy nem nyitható újra ez a dosszié?

Trócsányi László: Én azt gondolom, hogy ez a dosszié már nem nyitható újra. Mindazonáltal nyilvánvalóan minden egyes jogi dokumentumnak kell egy érlelés. Tehát ez természetesen ma már nem vitatott, de az nem azt jelenti, hogy minden egyes embernek a tudatában már ez leülepedett volna, vagy kiérlelődött volna. Tehát én azt gondolom, hogy az alkotmányozás vagy az alkotmány alaptörvény ahhoz, hogy valóban azt mondjuk, hogy a mi alaptörvényünk, tehát minden egyes állampolgár úgy érezze, hogy az az ő alaptörvénye, illetőleg a különböző állami szervek, sorolhatom, akkor alapvetően időre van szükség. Tehát gondolom, hogy tíz-húsz éves időtartamban kell gondolkodni, de ez a választás, amelyik most volt, rendkívül fontos volt, hisz egy óriási legitimációt adott és egy vitát már nem lehet újranyitni az alaptörvényről.

R: Nézzük a minisztérium szerkezetét, amelyben dolgoznia kell. Radírozzák már a minisztérium nevéből a közigazgatási részt. Készülnek az új pecsétek, készül az új fejléces papír, megváltozik a minisztérium neve. A miniszteri meghallgatásokon a Lázár János félmondatából lehet arra következtetni, hogy a közigazgatási egyeztetés megy a miniszterelnökségbe, és úgy tűnik, hogy a törvényalkotási szuperbizottság végzi a kodifikációs munka lényegét. Nem fél attól, hogy ezek klasszikus igazságügyminisztériumi, igazságügyminiszteri feladatok, és ezek az intézmények elszívják Ön elől a levegőt?

Trócsányi László: Hát én úgy gondolom, hogy nem fogják elszívni a levegőt. Egyrészt, ugye, van egy hagyományos államigazgatási egyeztetés a jogszabályok előkészítési mechanizmusában. Ebben az igazságügyi tárca jelentős szerepet fog kapni. Egyrészt van a jogalkotás rendjéről szóló törvény, amelyikben az igazságügyi tárcának, ugye, van egy, ha szabad így mondanom, vétójoga az alkotmányossági kérdéseket illetően. Tehát a közigazgatási egyeztetésben rendkívül fontos a szavunk. Ezen kívül a közigazgatási államtitkári értekezleten az alelnöki feladatokat az igazságügyi tárca közigazgatási államtitkára fogja ellátni. Ez is garancia arra, hogy kiemelt szerepet fog kapni az igazságügyi tárca a jogalkotás területén. Tehát nincsenek aggodalmaim e tekintetben.

R: A jogalkotás eddigi mechanizmusát figyelve nem fél attól, hogy egyéni képviselői indítványok tömkelege jelenik majd meg akár az Ön tudomása nélkül; de milyen igazságügyminiszter lesz, ráncolja majd a homlokát, amikor nagyon felpörög a törvénygyár az egyéni képviselői indítványokat tekintve?

Trócsányi László: Nézze, mint alkotmányjogot tanító egyetemi tanár, nem vitathatom el az egyéni képviselőknek a jogát, hogy természetesen képviselői indítványokat fogalmazzanak meg. Ez joguk és egyben kötelességük. Mindazon által úgy vélem, hogy komolyabb jogszabályokat, aminek társadalmi kihatásuk jelentős, esetlegesen a kormányon keresztül kell benyújtani. És én úgy gondolom, hogy elsődlegesen ezt a kormány is fogja megtenni a jövőben.

Mv: És ha ez nem így lesz, azt szóvá teszi?

Trócsányi László: Én azt gondolom, hogy igen. És azt gondolom, ez is a feladatom.

Mv: Nézzünk konkrét, még el nem készült, egyéni képviselői indítványokat. Reklámadó. Megéri a harc a magyarországi tartalomszolgáltatókkal Ön szerint? Tekintettel a várható költségvetési bevétel nagyságára.

Trócsányi László: Nézze, kérem! Ez egy szakmai vita, és szakmai kérdés. Úgy gondolom, hogy e tekintetben a kormány is megvitatta ezt a kérdést, és van egy pozíció. S ebben a pozícióban úgy vélem, hogy az álláspont egyértelmű, hogy lesz reklámadó.

Mv: A fővárosi képviselői helyek kiosztása, az önkormányzati választási eljárás a fővárosi részt érintően. Erről mit gondol? Nem fél-e a feltételezett mandátum-egyenlőtlenségtől?

Trócsányi László: Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, ami benyújtásra került, és mind a kettő, hozzá kell tenni, valóban egyéni képviselői indítványra került be, és ebből a szempontból igaza van. De a kormány a mai nappal alakult meg. Tehát ezek most – ha szabad így mondanom – a múlt beadványairól beszélünk. És ez a bizonyos választási szabály, választójogi szabálynak a megváltozása, ami most ugye terítéken van, számos képviselői módosító indítványt kapott. Tudomásom szerint ugye Gulyás Gergely és mások is nyújtottak be olyan indítványokat, amelyek lehetővé fogják tenni, hogy egy olyan rendszer jöjjön létre a fővárosban, ami kiállja az alkotmányosság próbáját.

Mv: Nézzünk további, én megint a csata kifejezést használom, mert az előző négy évben azért ezt megszoktuk, és most az európai parlamenti választási kampányban is a csata jelzővel illettük, és a pálinkaügyet említette már. Ugye a jövedéki adómentes otthoni főzés az nem egyeztethető össze az uniós joggal. A magyar kormány – és Ön nyilván a magyar kormány tagjaként is ezt az álláspontot képviseli – azt mondja, hogy ezt a hungarikumot, ezt a módszert meg kell őrizni. Mi a jogi megoldás?

Trócsányi László: Nem szeretnék elébe menni, és azt mondani, ma már tudjuk, hogy hogyan fogjuk ezt megoldani. Mindazon által szeretném jelezni, hogy az Európai Uniónak a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva kell döntéseit meghozni. A magam részéről – és elnézést, hogy ezt így mondom – nem látom, hogy hol van a probléma akkor, amikor valaki a saját kertjében megtermett gyümölcsöt, saját eszközeivel, saját felhasználásra, egy korlátozott mennyiségben előállítja a pálinkát, saját maga megissza. A kertemből a gyümölcsöt összeszedem, és abból csinálok lekvárt. Tehát az Európai Uniónak milyen szintig kell beavatkoznia az embereknek az életébe. És ha az Uniónak a népszerűségét vesszük alapon, akkor azt látjuk, hogy bizony, vannak komoly gondok.

Mv: Ez érthető. Csak a vita nem erről megy. Az Európai Bíróság egy jogerős ítéletében a jövedéki adó formájáról mondott véleményt, nem arról, hogy ez egy magyarországi gyakorlat vagy sem.

Trócsányi László: Különbséget kell tenni a bérfőzés között, és gyakorlatilag a saját előállítás között. Én úgy gondolom, hogy mind a kettőre lesz megoldásunk. Ebben tárgyalunk, ebben jelenleg a pozíciót fogalmazzuk meg. Le fogjuk egyeztetni természetesen a brüsszeli intézményekkel, hogy egy elfogadható megoldás legyen. Két külön ügyről van szó. Válasszuk a kettőt külön. Mind a kettőre kell megoldást találnunk.

Mv: Illetve van itt még valami. És ez is egy rágós falat lehet. A tényleges életfogytiglan magyarországi szabályozása. Ez sem mai vita, hiszen az alkotmányozás körüli vitákban, a 2010-es évek elején a Velencei Bizottság ugye már említette és felhívta a figyelmet, hogy az emberi jogi egyezményekkel nem egyeztethető össze ez a gyakorlat, és valamiért a brit és a holland esettanulmányt nem vette figyelembe, vagy nem tudták az érvelő felek ezt bevinni ezt az érvelést. Itt mi lesz a megoldás? Egy önálló kegyelmezési jog?

Trócsányi László: Igen. Én úgy gondolom – és ebben biztos is vagyok –, hogy a tényleges életfogytiglan az fog maradni. Ez létezik valóban abban a két országban, amit Ön is említett. És úgy gondolom, azok az országok sem fogják ezt megváltoztatni. Mindazon által én elismerem, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságnak van egy joggyakorlata. Mindazon által én úgy gondolom, van megoldás. Nem vizsgálta az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy például milyen viszonyban van, hogyha az Alkotmányban egyszerre létezik egy kemény büntetőpolitika, és mellette ugyanakkor van egy kegyelmezési rendszer. A kettőt egymás mellé kell tennünk, és ez alapján tudunk egy országról értékítéletet mondani. Tehát egyoldalúnak tartottam az Emberi Jogok Európai Bíróságnak a döntését. Úgy gondolom, hogy nem tette hozzá azt a pluszt, ami hozzá kellett volna tenni a döntésében.

Mv: De akkor ez egy önálló jogszabály lesz igaz? Ezt akár...

Trócsányi László: Igen, én úgy gondolom, hogy a tárcának...

Mv: Milyen gyorsan kell ezt elkészítenie Önöknek?

Trócsányi László: Nézze! Én azt gondolom, hogy az idő azért nem sürget arra, hogy holnap nekünk ezt el kell készíteni. Természetesen komoly probléma a tényleges életfogytiglan kérdése, tehát kell vele foglalkozni. De nem hiszem, hogy azonnal, első, legsürgősebb feladata lenne az országnak, de lesz, és úgy gondolom, hogy év végéig ezt a kérdést valamilyen formában rendezni fogjuk.

Mv: Köszönöm szépen!

Trócsányi László: Nagyon szívesen!

(Igazságügyi Minisztérium)