Trócsányi László miniszter volt a vendége az M1 Ma reggel című műsorának 2014. június 18-án. Az interjú leirata.

Mv: Új miniszter van az igazságügyi tárca élén. Itt van velünk Trócsányi László, jó reggelt kívánok.

Trócsányi László: Jó reggelt kívánok, üdvözlöm.

Mv: Gratulálok először is.

Trócsányi László: Köszönöm szépen.

Mv: A másik pedig, hogy amint hivatalba lépett azonnal egy olyan jellegű döntést jelentett be, vagy gondolatot jelentett be, hogy azok a problémák, amiket eddig nagyon komoly politikai problémákat okozott, hogy az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja a költségvetéssel kapcsolatos elemeket, azokat Ön szeretné megváltoztatni. Elérkezett az az idő, hogy ezt már lehet?

Trócsányi László: Úgy gondolom, hogy 2008-ban, 2009-ben az ország nagyon komoly gazdasági válságban volt. A kérdés az volt, hogy Magyarországot európai gondnokság alá kell-e helyezni vagy nem. Ez tényleg egy valós kérdés volt. A kormány rákényszerült 2010-ben, hogy számos olyan intézkedést hozzon, aminek azonnali hatásuk volt. Egy kicsit olyan volt a helyzet – elnézést a hasonlatért –, mint Ciprusnál vagy Izlandnál, amikor azonnal kell lépni egy, hogy egy ország ne kerüljön csődbe. Ciprusnál például nagyon jól tudjuk a százezer euró fölötti betéteket ugye részben ugye megadóztatták. Kellett azonnali intézkedéseket, a magyar kormány is rákényszerült arra 2010 után, hogy azonnali intézkedéseket fogadjon el. Ezért került az alaptörvénybe az, hogy átmenetileg, ideiglenesen, amíg az államadósság ugye nem csökken, természetesen cél, én azt mondtam, hogy állandóan erről beszélni kell, ezt vizsgálni kell, mert 2014-et írunk. 2014-ben talán a körülmények, a gazdasági eredmények is jobbak és folyamatosan meg kell vizsgálni ennek a lehetőségét. Én nyilván azért beszélek erről, mert úgy gondolom, hogy Magyarországon vannak olyan fórumok, amelyek ezt meg tudják vizsgálni és talán nem kell az, hogy folyamatosan külföldre menjenek azok, akik úgy érzik, hogy őket sérelem érte. Tehát léteznek olyan fórumok, amik tudnák ezt vizsgálni. Ezért az az átmeneti klauzula, ami az alaptörvényben van, ez azt jelenti, hogy átmeneti, tehát folyamatosan kell róla beszélni, hogy mik a feltételek. Ez egy gondolkodás és arra hívtam föl a közvélemény figyelmét, hogy erre a gondolkodásban az Igazságügyi Minisztérium részt kíván venni.

Mv: Ugye Ön most arról beszélt, hogy gyakorlatilag ahogy változik az idő, ahogy haladunk előre a magyar politikában, a gazdaságban és minden egyébben, ugye a 2008-as válságtól előrefelé már hat év van mögöttünk, sok minden változott. Ez mennyibe jelenik majd meg az ön munkájában? Tehát milyen új feladatok vannak az Igazságügy Minisztérium előtt?

Trócsányi László: Egyrészt úgy gondolom, hogy egy új alaptörvény lépett hatályba, ami rendkívül fontos. Ez az alaptörvény egy komoly vitát váltott ki Európában, és a negyedik módosítása. A jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok védelme folyamatosan napirenden lévő kérdés. Úgy gondolom, hogy nekünk, Magyarországnak és a magyar Igazságügy Minisztériumnak feladata az, hogy ezekről a kérdésekről egyrészt a nemzetközi közvéleményt tájékoztassa, kettő, itthon is lehessen vitaképes ezekről az ügyekről. Én nagykövetként is megéltem azt, hogy az országot milyen kritika érte, érték pontosabban. Ezek a kritikák jó része csúsztatásokkal volt tele, vagy ha szabad így mondanom túlzásokkal volt tele. Én azt gondolom, az Igazságügy Minisztériumnak van egy általános feladata, az általános  feladata az, hogy képet adjunk a jogállamiságról, és ezenkívül természetesen a jogszabályokban az alaptörvényt érvényre juttassuk. Aztán vannak olyan feladatok, amelyek speciális feladatok. Speciális feladat, 25 év telt el körülbelül a rendszerváltozás óta. Bizonyos dolgokat kell értékelnünk. Ilyen például Magyarországon a jogászképzés helyzete. Amikor a rendszerváltás volt, akkor volt a nagy hurrá, hogy minden város úgy gondolta, hogy kell egy jogi kart létesíteni, jogász túlképzés alakult ki, és bizonyos gondok is fölléptek, ezek láthatók. Mint egyetemi oktató is látom, hogy mik igazából diszfunkciók. És úgy gondolom, hogy eljött az ideje annak, hogy az Igazságügy Minisztérium olyan munkát is elvégezzen, ami tán szokatlan, hogy a jogászképzés helyzetét értékelje. Ugyanilyen a jogi szakvizsga helyzete. Hogy néz ki a jogi szakvizsga a bírósági fogalmazóknál, ügyvédjelölteknél, ügyészeknél? Jó-e az egységes szakvizsga rendszer vagy külön szakvizsga? Talán meg kell vizsgálnunk, hogy volt ez a múltban. A múlt alatt a távolabbi múltat is értem. De vannak értékelési feladatai is az Igazságügyi Minisztériumnak. Tehát a munkánk nagyon szerteágazó lesz, mert lesznek általános feladatok és vannak konkrét ügyek, amiket természetesen meg kell oldanunk. Ez egy nagyon izgalmas kihívás számunkra.

Mv: Tehát tényleg lenyűgözve hallgattam, egyrészt én gyakorló szülőként érintett vagyok ugye a jogászképzésben, másrészt viszont itt tudománypolitikai elveket is megfogalmaz. Szükség van erre? Úgy alakítja át a minisztériumot is, az államtitkárságokat, hogy ezeket a tudománypolitikai elveket is vagy változtatásokat is végigvigye?

Trócsányi László: Igen, egy új struktúrát hoztam létre az Igazságügyi Minisztériumon belül. Egyrészről ugye a kodifikáció, az egy napi feladatunk. Itt meg kell említenem a kodifikátorképzést is. Mert ugye a kodifikációhoz jó kodifikátorok kellenek. Valamikor az igazságügy, nagyon régen nagyon jó kodifikátorokból állt. Ma is vannak fiataljaink, akik jó kodifikátorok, de tudatosan kell képezni a kodifikátorokat. Ebben együtt kell működni egyrészt az egyetemekkel is természetesen, és nekünk, a kodifikátoroknak is lesz ebben felelősségünk. Másrészt, tehát ez a törvényalkotással kapcsolatos. Itt azért nagyon fontos a más minisztériumokkal való kapcsolat, ott is vannak kodifikátorok. Az egész kodifikáció a jogszabály minőségéről szól. Hogy jó jogszabályaink vannak vagy nem jó jogszabályaink vannak. Ezért az Igazságügyi Minisztériumnak van felelőssége. De van egy másik, ami azt mondja, igazságügyi kapcsolatok. Na, ez egy új dolog. Idáig ilyen nem volt. Igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár, az a tágabb értelemben az igazságszolgáltatás szereplőivel való napi kapcsolat. Tehát ez azt jelenti, hogy az ügyvédség, az ügyészség, a bíróságokkal, a végrehajtókkal, az igazságügyi szakértőkkel napi kapcsolatban kell állnunk. Tehát egyfajta társadalmi felelősségünk van, az igazságszolgáltatás szereplői hogyan dolgoznak.

Mv: Név szerint tudunk mondani neveket? Mondhat már neveket?

Trócsányi László: Én mondhatok neveket, ugye és van egy európai jogi, nemzetközi jogi ügyekért felelős államtitkárság, Berke Barna vezető, egy kiváló jogász, Patyi Gergely, aki az igazságügyi kapcsolatokért felel. Patyi Gergely, a Budapesti Ügyvédi Kamarának volt korábban titkára. És nagyon ügyelek arra, hogy olyan emberek dolgozzanak körülöttem többségében, akik van tudományos fokozatuk is. Ez is egyfajta kapcsolódást jelent a szellemi élethez, egy hidat, hogy gyakorlatilag alakítsunk ki kapcsolatokat, dialógusban álljunk. És végül Répássy Róbert, akit szintén megkértem, és Molnár Zoltán, aki valamikor nagyon jó kodifikátor volt az igazságügyben, utána pedig a Pénzügyminisztériumban, valamint ugye a kincstárnak volt a vezérigazgatója. Úgy gondolom, egy nagyon jó csapatot hoztam össze, és optimista vagyok abban, hogy lesznek eredményeink is.

Mv: Miniszter úr, sajnos lejárt az időnk. Köszönöm, hogy eljött hozzánk.

Trócsányi László: Én is köszönöm szépen.

(Igazságügyi Minisztérium)