A határ lezárására nem került sor, hanem az illegális határátlépéssel szemben léptünk föl – hangsúlyozta Trócsányi László az M1 Ma reggel című műsorában 2015. szeptember 29-én.

Mv: Most pedig a migrációs válsággal folytatjuk. Magyarország minden nemzetközi normát tiszteletben tart, és tiszteletben is fog tartani, jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter, miután a migrációs válsággal kapcsolatban hétfőn Strasbourgban megbeszéléseket folytatott az Európa Tanács főtitkárával. A fő téma az illegális határátlépéssel kapcsolatos szeptember 15-én hatályba lépett magyar törvények tartalma és azok gyakorlati alkalmazása volt. Az Európa Tanács norvég főtitkára ugyanis korábban levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy az EP megvizsgálhassa a jogszabályokat. A találkozón történtekről az igazságügyi minisztert, Trócsányi Lászlót kérdezi Barna, parancsolj. Jó reggelt kívánok miniszter úr.

Trócsányi László: Jó reggelt kívánok.

Mv: Milyen kérdései voltak az elnök úrnak? Mert azt olvastam az interneten, hogy ő is a nemzetközi médiumokból értesült ez idáig. Gondolom, azért is javasolta, hogy személyes tanácskozáson tekintsék át miniszter úrral az alapvető kérdéseket.

Trócsányi László: Valóban. A főtitkár úr levelet írt Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz, és a miniszterelnök úr engem bízott meg azzal a feladattal, hogy érdemben válaszoljak a főtitkár úrnak az elfogadott törvények tartalmáról. Ezt meg is tettük, egy közel 10-15 oldalas angol nyelvű dokumentumot küldtünk ki korábban, és én fölajánlottam, hogy szívesen kimegyek hozzá, hogy szóban is ismertessem az elfogadott törvények tartalmát. Főtitkár úr ezt elfogadta, és egy nagyon komoly szakértői megbeszélésre került sor, ahol főtitkár úr két-három jogászával együtt fogadott engem, én két kollégámmal együtt mentem és valóban – ezt kell mondani –, hogy egy szakértői megbeszélésre került sor. Ami érdekelte őket, az alapvetően a mit jelent a migrációs válsághelyzet. Amit egy jogszabályba, törvénybe foglaltunk, érdekelte őt a közigazgatásnak a működése a határon, a tranzitzónákban, hogyan zajlik a gyakorlatban. Harmadsorban érdekelte, a büntetőeljárás miképpen folyik a szegedi bíróságon, mit jelent a bíróság elé állítás, mik a jogok, amik a terhelteket megilleti, valamint szó esett arról, hogy a hadseregnek milyen módon áll jogában részt venni a határ őrizetében. Ez egy szakmai megbeszélés volt, nagyon konstruktív volt, és azt is meg kell állapítani, hogy alapvetően, hogyha a végeredményt nézzük, akkor nagyon sok kérdésre úgy gondolom, hogy megnyugtató választ tudtunk adni. Ezt követően egy sajtótájékoztató volt, ahol körülbelül negyven-ötvenen jelentek meg a sajtó részéről, nagy volt az érdeklődés. Megkérdezték Jagland úrtól, hogy elégedett-e a tárgyalással, amire ő azt mondta, hogy alapvetően igen, egy jó légkörben zajlott a tárgyalás, de természetesen ők még vizsgálják ezeket a jogszabályokat. Én meg készségemet fejeztem ki abban, hogy egyrészt szívesen állok a rendelkezésükre, és megnyugtattam őket, hogy a magam részéről nagyon ügyeltem arra, hogy ezek a jogszabályok feleljenek meg egyrészt a Magyar Alaptörvénynek, másrészről a Schengeni határ-ellenőrzési kódexnek, valamint a dublini menekültügyi egyezménynek. De így is van, vitathatatlan, hogy egy menekültügyi válsághelyzet van, amikor speciális intézkedésekre is szükség van, de azt gondolom, hogy ezek az intézkedések megfelelnek az európai normáknak.

Mv: Amikor a főtitkár úr kérdezte miniszter urat és a küldöttséget, magyar küldöttséget, hogy mi történik a tranzitzónákban, akkor gondolom, ugyanazt a választ várta, hogy minden tranzitzónába ugyanaz, hiszen ezt az európai jogszabályok előírják.

Trócsányi László: Hát a tranzitzónákban egy olyan közigazgatási eljárás folyik, ahol dönteni kell a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársainak, hogy kik tartoznak azokhoz a csoportokhoz, amelyeknek speciális elbírálást kell részesíteni, kisgyermekek, terhes anya, mozgássérült, tehát számos olyan kérdés van, amire oda kell figyelni. Mennyire tartjuk be, mennyire figyelünk oda, hogy a nemzetközi szerződésekben foglalt vagy uniós jogban foglalt követelményeket a gyakorlatban is tartsuk be. Tehát alapvetően két dolog érdekelte őket: egyrészt maga a jogszabály, másrészt pedig a jogalkalmazás. Én számokat is tudtam mondani, azt, hogy körülbelül hányan mentek be a tranzitzónába és azt is megállapítottuk egyébként, hogy a kerítés, amit fölépítettünk, azért meghozta a hatást, hiszen ténylegesen rendezett keretek közé akarta terelni a folyamatokat. Egyrészről megadta a védelmet, tehát ez azt jelenti, hogy ez fontos, Schengent meg tudjuk védeni, mert az mindenkinek nagyon fontos, hogy Schengent azért védjük. Tehát itt igazából velük szembeni eljárás, hogy Magyarország legyen példás Schengen őrizetében, ami nagyon fontos, mert hiszen az egy alapvető érték, másrészről meg tartsuk be az emberi jogokat. Én pedig azt mondtam, hogy ez nagyon nehéz, mert ez két különböző dolog, egy határőrizet az egy, ha szabad így mondanom, rendőrségi feladat. Ugyanakkor pedig van egy menekültügyi eljárás, ahol az NGO-tól kezdve a jogi segítségnyújtásig mindennek működnie kell, de úgy gondoljuk, hogy képesek vagyunk ezzel a feladattal megbirkózni és meg is tesszük. Én azt gondolom, hogy egy jó irányban indultak el a dolgok, én azt láttam, hogy a főtitkár úr és a csapata, akik egyébként nagyon színvonalas jogászokból áll, alapvetően pozitív érzésekkel hagyták el a megbeszélést.

Mv: Amikor a magyar ideiglenes határ védelméről szól a kérdés, mindenki azt mondja, vagy legalábbis sokan azt mondják, és ezt a nemzetközi médiumokban olvashatjuk, hogy Magyarország lezárta a határait, de hát ez így maga nem igaz nyilván, hanem a zöldhatáron való átkelést ideiglenesen blokkoljuk. Valahogy ez mindig félreértésre ad alkalmat.

Trócsányi László: Igen, én is ugyanezt mondtam, hogy a határ lezárására nem került sor, hanem az illegális határátlépéssel szemben léptünk föl. Erre lehetőséget ad Schengeni határ-ellenőrzési kódex is, másrészt a genfi menekültügyi kódex is, azt is, hogy szankciókat lehessen bevezetni azokkal szemben, akik illegálisan lépik át a határt. Tehát félreértés ne essék, mi határt nem zártunk le, hanem azt mondtuk, hogy a határnak van egy őrizete, ami nekünk kötelezettségünk a schengeni határnak az őrizete. Másrészről ki kellett alakítani azokat a tranzitzónákat, ahol be lehet jönni, ahol elő lehet adni, hogy kérem, nekem van egy ügyem, szeretnék kérni egy menekültügyi kérelmet. Azonban azt is látni kell, hogy nagyon sokan nem kívánnak menekültügyi kérelmet valóban beadni, hanem sokkal inkább azt nézik, hogy melyik úton tudnak eljutni Németországba. Tehát kvázi saját maguk mondják meg, hogy melyik országba akarnak menni. Én elmondtam, hogy Magyarország azért nagyon odafigyel mindig a menekültügyi kérdésekre. Egész Magyarország is egy olyan ország volt, ahonnan nagyon sokan menekültek el 1956-ban. De amikor ‘56-ban kimentek az emberek, akkor Ausztriában egy menekülttáborba mentek, ahol várták azt, hogy melyik országba tudnak menni. Nem ők mondták meg, hogy én ide akarok menni, hogy alanyi jogom van ebbe a városba menni, hanem szépen vártak. Együttműködés. És itt nagyon fontos ez a szó, az együttműködés. Csak együttműködő felek között lehet megoldás, és én végig ugyanezt mondtam Strasbourgban, hogy aki nem akar együttműködni, azzal nagyon nehéz, ha szabad így mondanom, tisztességes eljárást lefolytatni, csak együttműködő felekkel lehet. Elmondtam, hogy a szerbiai háborúnál, harmincezer ember volt Magyarországon, tehát helyre kellett tenni a dolgokat azzal, hogy Magyarország nagyon is odafigyel ezekre a dolgokra és van történelmi tapasztalatunk is, hogyan kell a menekültügyet kezelni.

Mv: Miniszter úr, tisztelettel köszönöm, hogy befáradt.

Trócsányi László: Köszönöm szépen.

(Igazságügyi Minisztérium)