Steiner Attila európai uniós ügyekért felelős államtitkár 2019. november 20-án hivatalában fogadta Vincenzo Amendola olasz európai ügyekért felelős minisztert. A találkozón olyan aktuális uniós témákat vitattak meg, mint a bővítéspolitika, a következő többéves pénzügyi keretet (MFF), a klímapolitika, valamint a migráció.
A bővítéspolitika tekintetében az olasz miniszter egyetértett a magyar állásponttal, miszerint az Unió bővítését folytatni kell, Szerbiával és Montenegróval fel kell gyorsítani a csatlakozási folyamatokat, Albániával és Észak-Macedóniával pedig meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat.
Az MFF kapcsán a miniszter a magyar állásponttal megegyező véleményen volt: a minőség sokkal fontosabb a gyorsaságnál a megállapodást illetően, illetve a hagyományos politikákra (kohéziós politika, közös agrárpolitika) szánt forrásokat legalább a jelenlegi szinten kell tartani. A miniszter két területet emelt ki, mint Olaszország számára problémás elemek: egyfelől a kohéziós allokációknál alapul vett országos prosperitási együtthatót, másrészt a korrekciók rendszerét. A kohéziós politikával kapcsolatban Steiner Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a következő MFF számait nézve hazánk és Lengyelország szenvedné el a legnagyobb veszteséget.
A migráció tekintetében Vincenzo Amendola miniszter kifejtette véleményét, miszerint az új Európai Bizottsággal egyetemben új megoldásokon kell gondolkodni, amely a tagállamok közti konszenzusra épül. Steiner Attila megerősítette a Kormány határozott álláspontját, miszerint Magyarország elutasítja a beérkezett migránsok kvóta szerinti elosztását és a schengeni külső határok védelmének erősítésére hívta fel olasz partnerének figyelmét. „Országunk a határok védelmével veszi ki a részét az európai szolidaritásból, ezért a tagállami határőrizet támogatásának az MFF-ben is meg kellene jelenniük” – tette hozzá az államtitkár.
A miniszter – megerősítve a magyar álláspontot – a 2050-es klímacélokra vonatkozóan elmondta, hogy megfontolt hozzáállásra van szükség, mert a karbonsemlegességbe történő átmenet nem csak a környezetet, de az egész gazdaságot érinteni fogja. Hozzátette, hogy a források, amelyeket a Bizottság jelenleg erre a célra különített el, nagyon kevésnek bizonyulnak, azokat sokkal reálisabban kellene meghatározni. Steiner Attila hangsúlyozta, hogy Magyarország nem ellenzi a 2050-es klímacélokat, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a klímatörekvések nem szabad, hogy licit tárgyát képezzék a tagállamok között, azt a racionalitások talaján kell meghatározni.
(Igazságügyi Minisztérium)