Kecsmár Krisztián államtitkár az Echo TV Napi aktuális című műsorában beszélt az Európai Unió Bírósága előtt zajló kvótaperről 2017. május 11-én. Az interjú leirata.

Mv: A migránsok, tagállamok közötti mesterséges elosztását célzó európai uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet tárgyalta tegnap az Európai Unió Bírósága. A magyar beadványban tíz tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a kötelező kvótákról szóló határozat teljes vagy részleges megsemmisítését. Itt van velünk Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, aki egyenesen Luxemburgból érkezett hozzánk. Köszöntöm a stúdióban, jó estét kívánok!

Kecsmár Krisztián: Jó estét kívánok!

Mv: Kezdjük először arra, hogy mi is pontosan ennek a pernek a tétje? Itt 1294 menekült befogadásáról lenne szó, vagy jóval többen érkeznének? Vagy itt egy elvi, tartalmi kérdésről van szó? Tehát arról, hogy önrendelkezés sérül-e? Dönthetünk-e arról, hogy kikkel élhetünk együtt, kit fogadhatunk be?

Kecsmár Krisztián: Hát erre a kérdésre egy-két mondatban elég nehéz válaszolni, akkor egy kicsit vissza... hogy is mondanám, visszatérnék 2015. szeptember 22-ére, amikor a tanács elfogadta azt a határozatot, amely alapján a menekült-kérelmezőknek egy ilyen kötelező elosztását tette kötelezővé a tagállamok számára. Magyarországnak ugye alapvetően az volt ezzel a rendszerrel a problémája és a fenntartással, hogy az Európai Tanács következtetéseit nem vette figyelembe ugye ez a tanácsi határozat, illetve alapvetően az uniós jogalapot is sérelmezte. Ezért fordult Magyarország bírósághoz 2015 decemberében. És akkor ugye ott tíz jogi érv fogalmazódott meg, majd vissza fogunk térni ezekre a jogi érvekre. Ugye ez volt a két legfontosabb. Ami alapján ugye megtámadtuk ezt a határozatot. Sajnos, annak a megsemmisítését kértük. Ugye tegnap volt a tárgyalás ebben az ügyben, és amennyiben negatív kimenetele lesz a tárgyalásnak, vagy ennek a pernek Magyarország, illetve Szlovákia részére vagy számára, ugyanis mind a ketten megtámadták ezt a határozatot, fenn áll annak a veszélye, hogy állandósul ez a kötelező elosztási rendszer.

Mv: Világos. Ugye Magyarország és Szlovákia együtt adta be a keresetet, ahogy arra ön is utalt.

Kecsmár Krisztián: Igen.

Mv: Miben egyezik, és miben különbözik a két ország keresete?

Kecsmár Krisztián: Alapvetően a két kereset egyezik, egyetlen egy pont tekintetében van eltérés, az az úgynevezett másodlagos kereset, ami csak Magyarországot érinti. De akkor gyorsan vissza is térnék, hogy mik a pontos jogi érvek. Tehát, hogy alapvetően abban látjuk a problémát, hogy az a rendelkezés, ami alapján elfogadták ezt a határozatot, nem megfelelő rendelkezés, nem képez egy megfelelő jogalapot egy ilyen határozat elfogadására. Miért? Ugyanis átmeneti intézkedésről beszél. Tehát, hogy kérdés, mi fér bele egy intézkedésbe? Egy jogalkotás belefér-e egy intézkedésbe egy ilyen hitelbeáramlás esetén vagy sem? Mi tekinthető átmenetnek? Ugye ez a határozat, ez kétéves időtartamra lett elfogadva. Két év, átmeneti vagy nem átmeneti. Mi történik akkor, hogyha esetleg mégis úgy kell értelmezni, hogy több mint két évig marad hatályban ugye ez a határozat? Tehát, hogy ilyen tartalmi elemek vannak magának a határozatnak, ami kétségessé teszi, az a jogalap megfelelő.

Mv: Bocsánat, de itt van egy fontos kérdés. Meddig hatályos ez az átmeneti intézkedés?

Kecsmár Krisztián: Ez egy érdekes kérdés. Ugye elvileg ez 2017. szeptember 26-áig hatályos, de ugye a bizottság a 11. jelentésében úgy fogalmazott, hogy ő ezt az elosztási áthelyezési mechanizmust, ezt lényegében azt, ugye 2014. szeptember 26-a után is számon fogja kérni a tagállamokon. Ugye látni kell azt, hogy ez egy olyan mechanizmus, amit lényegében egyik tagállam sem teljesít, ugyanis alapvetően az áthelyezendő embereknek nagyjából olyan 10-12%-a került idáig áthelyezésre.

Mv: Ez érvként felhasználható a perben?

Kecsmár Krisztián: Ez érvként mindenféleképpen felhasználható a perben. Azt kell látni, hogy alapvetően egy ilyen hirtelen beáramlás esetén egy gyors, hatékony és nyilván szolidaritáson is alapuló intézkedésre kell számítani. Itt azért fontos érv és fontos szempont az, hogy ez most hatékony vagy nem hatékony? Tehát az, hogy 160 ezer emberből olyan 17-18 ezret helyeztek át idáig 1,5 év alatt, ez nagyjából így mutatja az intézkedésnek a hatékonyságát.

Mv: Ugye számos beavatkozó van a perben, Magyarország oldalán Lengyelország. A tanács oldalán Görögország, Olaszország, Franciaország, Németország, Svédország, Luxemburg, bizottság, Belgium, tehát sokkal többen sorakoznak föl. Mi a beavatkozók szerepe egy ilyen perben?

Kecsmár Krisztián: Hát látni kell, hogy a beavatkozásnak azért van egy politikai tartalma is. Nyilván ugye vannak itt alapvetően itt azért jogi kérdésekről van szó. De az, hogy egy tagállam beavatkozik egy perbe vagy nem, az alapvetően azért mégis csak egy politikai kérdés. Tehát ez egy eldöntött...

Mv: Egy állásfoglalás a részükről.

Kecsmár Krisztián: Hát egyfajta állásfoglalás. Ugye azt is látni kell, hogy és itt kontextusba kell helyezni, hogy miért is vannak ennyien. Tehát látni kell ugye, hogy ez a határozat a luxemburgi elnökség alatt lett elfogadva, Luxemburg nyilván ezt fogja védeni. Olaszország, Görögország, nem is kell taglalni, ugye ők érintettek ebben a határozatban. Ott van a bizottság. Ugye a bizottsági javaslat alapján lett elfogadva a határozat, és ott van a tanács, aki meg elfogadta ezt a határozatot. Tehát hogyha ezt így egy kicsit így zárójelbe tesszük, akkor máris egy kicsit kiegyenlítettebb a kép. De látni kell, hogy mondjuk, Németország és Franciaország azért...

Mv: Fajsúlyos államok az Unión belül.

Kecsmár Krisztián: Fajsúlyos államok. Így igaz.

Mv: A tárgyalás után a főtanácsnok indítványt terjeszt elő, ugye egy ügyben kijelölt főtanácsnok. Ennek mi a jelentősége? Ez tulajdonképpen már az ítélet?

Kecsmár Krisztián: Hát a főtanácsnoki indítvány, az nem köti a bíróságot, de a bíróság általában szokta, figyelembe szokta venni, és általában, amit a főtanácsnok mond, azt úgy általában magának is, tehát azt el is szokta fogadni. De azért vannak kirívó esetek, amikor egész egyszerűen nem veszi figyelembe.

Mv: Mikor születhet ítélet, és mikorra várható kimenetelek?

Kecsmár Krisztián: Hát látni kell, hogy 2017. július 26-án (...)  jön majd ki a főtanácsnoki indítvány, az azt jelenti, hogy pontosan a nyári szünet előtt. Ilyen rá is számítások szerint elég nehezen lehet azzal számolni, hogy október előtt fog kijönni ez az ítélet.

Mv: Van-e további jogorvoslati lehetőség vagy fellebbezésnek helye az ítélettel szemben?

Kecsmár Krisztián: Ezzel az ítélettel szemben már nem lesz több jogorvoslati lehetőség.

Mv: Ami mit jelent? Tehát, hogyha nem sikerül a magyar államnak semmissé tenni ezt az átmeneti intézkedést, akkor milyen kötelező érvényű határozat vonatkozik ránk?

Kecsmár Krisztián: Hát alapvetően azt kell látni, hogy három lehetséges kimenetele lehet ennek a pernek. Vagy az, hogy megsemmisíti ugye a bíróság az egész határozatot, vagy az, hogy csak Magyarország tekintetében semmisíti meg ezt a határozatot, vagy hogy nem semmisíti meg. Ugye látni kell, hogy volt az egyik érvünk, azaz, hogy miért csak Magyarország tekintetében semmisítené meg? Azért, mert Magyarország a javaslat szerint, a bizottsági javaslat szerint egy kedvezményezett tagállam volt. Viszont ugye a végső határozatban Magyarország már egy kötelezett tagállammá vált. Ez felveti az arányosság és a szükségességnek a kérdését.

Mv: Azt nem kérdezem, hogy ön mire számít, milyen döntésre, azt viszont igen, hogy a bírák mennyire voltak felkészültek vagy nyitottak?

Kecsmár Krisztián: Alapvetően egy jó hangulatú tárgyaláson vagyunk túl. Azt lehet mondani, a bírák felkészültek voltak, olyan kérdésekből látszott, hogy ismerik-e az ügyet, ismerik-e a jogi összefüggéseket? Bizakodóvá tesz az, hogy nyitottak voltak az érveinkre.

Mv: Kecsmár Krisztián, köszönjük, hogy eljött!

Kecsmár Krisztián: Én köszönöm szépen!

(Igazságügyi Minisztérium)