A jövőben a kis- és közepes vállalkozásokat nem kell szükségszerűen bírságolnia a Gazdasági Versenyhivatalnak az első versenyjogi jogsértéskor – hangsúlyozta Berke Barna államtitkár az Országgyűlésben a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény expozéjában 2015. május 13-án. A beszéd leirata.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!
Az Országgyűlés asztalán lévő törvényjavaslat célja a Gazdasági Versenyhivatal, GVH eljárásaira irányadó egyes szabályok módosítása, kiegészítése az eljárási hatékonyság fejlesztése érdekében, és az ügyfelek érdekeit is szem előtt tartó szabálypontosítás az eljárások gyorsítása érdekében.
Általános felvezető mondatként a következőket hadd emeljem ki. A gazdasági hatékonyságot és az ország fejlődését szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással, valamint a nemzetközi szerződéses és európai uniós jogi rendszerekben való részvétellel biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát. Ehhez olyan versenyjogi rendelkezések elfogadása és érvényre juttatása szükséges, amelyek tiltják a tisztességes verseny követelményeibe ütköző, illetve a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartásokat, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, valamint megakadályozzák a vállalkozásoknak a versenyre hátrányos méretű összefonódásait. Tehát, amit alapvetően a gazdasági verseny joga pártfogol – és itt érdemes tartalmi, tárgyköri határokat megvonni, és azokat a diskurzusban, bármiféle vitában betartani –, és amivel foglalkozik, amit a Gazdasági Versenyhivatal, valamint az Európai Unió versenyhatósága érvényesít, az definiálható tárgykörökként az úgynevezett kartelltilalmi jog, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tilalmazó joganyag, valamint a fúziókontroll, a bizonyos mérethatár feletti vállalati koncentrációk ellenőrzése és megfelelő indokokkal való megtiltása vagy feltételhez kötése.
A versenyjogi anyagi jogi tilalmak és a széles jogalkalmazói mérlegelést engedő egyéb rendelkezések mellett természetszerűleg szükséges egy olyan intézmény és eljárási rezsim is, amely egy hatékony versenyhatóságot tud teremteni és működtetni, annak erős tényfeltárási, vizsgálati jogosultságokat, jogosítványokat képes biztosítani. Viszont ugyanilyen fontos tényezőként az eljárási rezsimnek garantálnia kell a vállalkozások, a piaci szereplők, a versenyhatósággal kapcsolatba kerülő piaci szereplők eljárási, garanciális jogait is, mind a hazai alkotmányossági mérce, mind pedig az európai emberi jogi konvenció vagy az EU alapjogi chartája értelmében vett eljárási garanciákat. Tudjuk jól: a nemzetközi jogfejlődésben a vállalatoknak is vannak emberi jogai, kifejezetten az eljárási garanciák körében és természetesen a tulajdonvédelem körében, a gazdasági verseny joga és a versenyhatósági eljárások ezen paraméterek, az ezekből következő kritériumok szerint kell hogy alakuljanak.
Nos, mindezek a szemléleti és elvi célok mozgatják a gondolkodásunkat, és természetesen az a szempont is, hogy igyekezzünk segíteni a versenyhatóság minél hatékonyabb munkáját, az eljárásoknak az ügyfelek érdekében is álló gyorsítását. Ezért szükséges a versenyjogi szabályozás folyamatos figyelemmel kísérése, értékelése és adott esetben korrekciója.
Ha egy percre fölidézhetjük, a versenytörvény módosításai sorában vagy történetében alapvetően kétfajta törvényhozással volt dolgunk az elmúlt két évtizedben. A versenytörvény-módosítások sorában voltak átfogóbbak. Hadd idézzem föl például a 2000. év decemberében elfogadott törvénymódosítást, amiben még egyik versenyhivatali vezetőként magam is közre tudtam működni. Ebben a törvénymódosításban alapvető eljárásjogi nóvumok kerültek be a rendszerbe.
Vagy hadd utaljak a 2004 májusától beállt új versenyjog-alkalmazási rezsimre, ami az Európai Unióhoz való csatlakozással valósult meg. Lényege szerint azt a kardinális változást jelentette, hogy az antitrösztjog, tehát a kartelljog például a korábbiakban az Európai Unió szintjén központosítottan került alkalmazásra. A gyakorlatban ez úgy valósult meg, hogy amennyiben az EU versenyjogát kellett alkalmazni egy konkrét piaci magatartásra, akkor azt automatikusan az Európai Unió versenyhatósága, a Bizottság alkalmazta. No, ebben a hagyományos modellben valósult meg egy nagy fordulat a decentralizáció jegyében. Ez azt jelentette, hogy 2004 májusától az EU-tagállambeli nemzeti versenyhatóságok és a bíróságok is közvetlenül alkalmazhatták az EU kartelljogi szabályokat.
Ennek az immár 11 éves jogalkalmazási gyakorlatnak a tapasztalatait, hadd mondjam itt el, most értékeljük, és valószínűleg a következő nagyobb lélegzetű versenytörvény-revízió ennek az értékelésnek a folyományaként valósulhat meg, párhuzamosan azzal a további igénnyel, ami szintén az európai uniós jogalkotásból következik, hogy tudniillik 2016-ban szükséges elfogadni azokat a hazai implementációs szabályokat, amelyeket az EU kártérítési irányelve tesz szükségessé. Tehát egy olyan új jogi modellt vezet be, ami a versenyjogi jogsértések miatti, bíróság előtt, rendes polgári perben érvényesíthető kártérítési igények eljárási, bizonyítási kérdéseit rendezi alapvetően.
A nagyobb lélegzetű versenytörvény-módosítások mellett a második típus, amire utaltam, az utóbbi két évtizedben az olyanfajta versenytörvény-módosítási jogalkotás volt, amikor alapvetően a Versenyhivatal, a bírósági eljárások tapasztalataira reflektálva, azokat értékelve történtek bizonyos korszerűsítő, kisebb-nagyobb jelentőségű eljárási szabályozási módosítások. Az ilyenfajta korrekciós vagy korszerűsítési szabályozásokat színezetre tekintet nélkül a kormányok a korábbiakban elvégezték. Úgy gondolom, ez helyes is volt. Helyes törekvés az, hogy a versenyhivatali működést a kormányok, természetesen szakszerű értékelő és jogi inputot adva az előterjesztésekhez, segítsék. Ezt a fajta szakszerűségi vagy jogi revíziót a jelen esetben is megtettük Igazságügyi Minisztériumként, előterjesztőként, értékelve a tapasztalatokat, a hatékonyabb és gyorsabb működés érdekében tett javaslatokat. Elmondhatjuk, hogy voltak bizonyos elképzelések, amelyeket Igazságügyi Minisztériumként, előterjesztőként ezúttal nem támogattunk, hanem azt egy nagyobb, szélesebb, hosszabb és megfontoltabb elemző-értékelő munka tárgyává kívánjuk tenni.
Mindezek után engedjék meg, hogy a jelenlegi törvényjavaslat néhány pontjára kitérjek. Az eljárásjogi részletszabályozások bizonyos korrekciói mellett a jelen előterjesztésben szerepel egy új szabályozási megoldás. Ez azt jelenti, hogy a versenyfelügyeleti bírság kiszabhatósága kapcsán a javaslatban azt képviseljük, hogy a kis- és középvállalkozások egyfajta támogatásaként vagy az őket megillető egyfajta speciális figyelemként, sajátos helyzetükre tekintettel, a jövőben a versenyfelügyeleti eljárásokban is mód nyíljék arra, hogy amit egyébként az általános hatósági ellenőrzések körében eddig is lehetett követni, hogy az első esetben előforduló jogsértéseket feltáró eljárásokban a kis- és középvállalatokat bírság megfizetésére ne kelljen kötelezni. Ehelyett egyfajta figyelmeztetésben és a versenytörvénynek megfelelő piaci magatartásra felhívásban részesüljenek. Ezt a kedvező elbánást egy bizonyos kivétel szűkíti. Fontos ez a kivétel, mert itt is azért tisztázni kívánjuk azt, hogy a közbeszerzési kartellek, az árrögzítések, piacfelosztások közbeszerzési eljárások keretében történő megvalósulása mindenféle pardon és kivételi lehetőség nélkül, az általános rezsim szerinti bírságszankciót vonja maga után.
Tisztelt Országgyűlés!
A továbbiakban röviden hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy egy, a közbeszerzéshez kapcsolódó további ponton is módosítást javaslunk ebben az előterjesztésben. A javasolt új rendelkezés szerint, ha a közbeszerzésekért, illetve az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter jelzi a Gazdasági Versenyhivatalnak, hogy a közbeszerzési eljárások, szerződések vagy szerződésmódosítások ellenőrzése, figyelemmel kísérése során a versenytörvény vagy az EU-versenyjog kartelltilalmi rendelkezéseinek megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, akkor minden, ezzel az észlelt potenciális jogsértéssel kapcsolatos adatot jogosult átadni a Gazdasági Versenyhivatal részére az ügy érdemi versenyhatósági kivizsgálása érdekében.
Úgy gondoljuk, hogy ez a lehetőség elősegíti a közbeszerzéseket, illetve az európai uniós források felhasználását érintő versenyjogi jogsértésekkel szembeni hatékonyabb hatósági fellépést. Azt kívánjuk tehát elősegíteni, hogy ez az érdemi fellépés a gyakorlatban is minden szükséges esetben megvalósuljon, eredményesen működjön, ehhez pedig az adatok rendelkezésre álljanak.
Tisztelt Országgyűlés!
A jelenlegi javaslat az agrárszektort érintő, a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló szabályozás kapcsán korábban megmutatkozott egyik vitatott pontra is reagálni kíván.
Korábban a magyar versenyjog nem volt figyelemmel a mezőgazdaságnak más ágazatokhoz képest eltérő sajátosságaiból eredő jellemzőire. Ezeket a sajátságos jellemzőket egyébként bizonyos tartalmi keretben maga az Európai Unió versenyszabályzása is kezeli, ezekre reflektál.
Az agrárszektort érintő úgynevezett szakmaközi törvény 2012. évi módosítása a mezőgazdasági termékek vonatkozásában speciális, megengedőbb versenyjogi rendelkezéseket határozott meg, előírta, hogy a mezőgazdasági termék vonatkozásában nem állapítható meg a versenytörvény kartelltilalmi rendelkezéseinek a megsértése, ha ebből a megállapodásból eredően a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladta meg. Ez a speciális szabályozás azt is előírta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal ebben a szektorban függessze fel a bírság kiszabását az olyan vállalkozások közötti, versenyjogot sértő megállapodások esetén, amely megállapodások mezőgazdasági termékre vonatkoztak.
A jelen törvényjavaslatban egyfelől ezeket a Gazdasági Versenyhivatal eljárására vonatkozó szabályokat, az agrárszektort érintő specialitásokat be kívánjuk emelni a versenytörvénybe, és a módosított, 2015. szeptember 1-jétől alkalmazandó szabályozásban egyértelműen meghatároznánk azt, hogy a hazai versenyjognak a mezőgazdasági termékekre vonatkozó speciális rendelkezései továbbra is fennmaradnak, működhetnek, érvényesülnek, hasonlóan ahhoz, mint ahogy a korábban hivatkozott szakmaközi törvényben az szerepelt. A hazai jogviszonyokra íródó magyar versenytörvényben tehát ezek a specialitások megmaradhatnak. Ezek a speciális rendelkezések másfelől nézve tehát abban az esetben lesznek irányadók, amennyiben a konkrét piaci cselekvésre az Európai Unió versenyjogi szabályai nem alkalmazandók és nem kerülnek alkalmazásra a Gazdasági Versenyhivatal eljárása és döntése keretében.
Tehát a hazai versenyjog-alkalmazás és az EU versenyjog-alkalmazás hatásköri elválasztásában áll javaslatunk szerint az újfajta kezelése az agrárpiacra irányadó speciális versenyjogi rezsimnek, amiben tehát – még egyszer mondom – a magyar versenytörvény rendelkezéseinek korábban írt alkalmazási specialitásai fennmaradhatnak.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!
Összegzésül és az eljárási rendelkezések számos részletébe ezen a ponton nem belebocsátkozva úgy gondolom, hogy megítélésünk és legjobb szándékunk szerint az előterjesztett törvényjavaslat az állampolgárok, a gazdaságban szereplő fogyasztók és a versenyjogi előírásokat betartó vállalkozások érdekeit szolgálja azáltal, hogy pontosítja, korszerűsíti a GVH eljárásaira vonatkozó szabályozást, elősegítve egyszersmind az ügyintézési gyorsaságot és a versenyhatósági fellépés hatékonyságát.
Mindezekre és a javaslat tartalmi egészére tekintettel kérjük a tisztelt Országgyűlés támogatását.
Köszönöm szépen.
***
Tisztelt Országgyűlés!
A frakciók vezérszónokainak, mindazoknak, akik az asztalon lévő törvényjavaslat tartalmi tárgykörében érdemi, akár egyetértő, akár kritizáló hozzászólást tettek, ezen hozzászólásokat megköszönjük természetesen, meg fogjuk fontolni, és külön köszönjük a támogató megjegyzéseket.
Több szónok elhagyta az üléstermet, ezért is engedjék meg, hogy nagyon fókuszáltan és röviden reagáljak néhány mondatban.
Én az első hozzászólásom legelején azért tértem ki arra, hogy a benyújtott törvényjavaslat tematikája, tárgya szerint miről szól; mit jelent a gazdasági verseny joga; mit jelent a Gazdasági Versenyhivatal működése; mit jelent az, hogy hazai, magyar; a versenytörvényben a GVH által alkalmazott versenyjogról van-e szó bizonyos területeken; és mit jelent az, hogy az európai unió jogáról és annak alkalmazásáról van szó...
Tehát mindezen szakmai kérdésekre, amelyeknek persze nyilván lehet a megközelítés szerint politikai tartalma is, mindezekre azért tértem ki, hogy az Országgyűlésben a törvényjavaslat megtárgyalása és vitája egy érdemi és komolyságot jelentő mederben, tematikai mederben történjék, és ne pedig az valósuljon meg, hogy egy sokszor bepörgetett palettakerék ilyen-olyan elemeit az egyik képviselőcsoport emlegesse, darálja. Én szerencsére kevés alkalommal hallom, de már nem először. Arra szeretném csak a figyelmet felhívni, hogy számos tematika, amire itt az egyik képviselőcsoport utalt, megvitatásra kerül a maga helyén az új közbeszerzési törvény szabályozásakor, nyilvánvalóan a költségvetési vitában is, számos szakterület vagy szakpolitika vitájában. Az olyan kérdéseket pedig, amelyeket, azt hiszem, bárki által ebben az országban komolyan vehetőnek nehezen tekinthetünk, mint amikor pusztán fölsorolnak népszerűsködő célokból problémákat, amelyek léteznek, a hatóságok is tudják, minden bizonnyal a törvényhozásért felelős emberek is tudják, viszont semmiféle megoldást vagy megoldási javaslatot nem mondanak rá, és ezeket újra és újra hallani, az eléggé kontraproduktív.
Hadd utaljak csak arra, amikor én azt mondtam a mostani bevezetőben is – még egyszer mondom, a gazdasági verseny jogáról, annak tematikai keretéről beszélünk. Ez az előterjesztés vagy a javaslat tárgya –, és mondtam az elején, hogy több okból is egy átfogó meggondolást adunk a törvény különböző részeinek, így például a fogyasztóvédelemnek, ami a mostani javaslatnak valóban nem tárgya. De hadd említsem, hogy amint azt a GVH beszámolójából néhány héttel ezelőtt hallottuk, a fogyasztói érdekek sérelme vagy a fogyasztók megtévesztését jelentő vállalkozói magatartások üldözése, tettenérése és szankcionálása egy olyan feladat, amely folyamatosan prioritása, fókusza a Versenyhivatalnak. De a józan ész szerint is és sok más hatósági tevékenységben is látjuk azt, tapasztalhatjuk azt – nem most, nem az elmúlt egynéhány évben, hanem gyakorlatilag folyamatosan –, hogy a jogsértésre épülő tevékenység és annak a tilalmazása és az az ellen való hatósági fellépés egyfajta követő esemény. Ezzel arra akarok utalni, hogy kardinális jelentősége van megítélésünk szerint, és ezen mi dolgozunk – és erre vonatkozóan egyetlen szót nem hallottam egy bizonyos képviselőcsoporttól sem –, mi dolgozunk azon, hogy a fogyasztói tudatosságot milyen eszközökkel, milyen forrásokkal kell erősíteni, annak érdekében, hogy ne állandóan újratermelje magát az a szituáció, hogy különböző jogsértő ténykedések, műveletek, manőverek emberek csoportjait nehéz helyzetbe hozzák.
Tehát ehhez egy józan, normális, megfontolt cselekvésben kell hozzáállni, és a fogyasztói, a gazdasági szereplőként tételezett emberek vagy akár kisvállalkozások fogyasztói létének a tudatosságát, az informáltságát kell segítenünk különböző szektorokban, a gyógyulást segítő eszközök tekintetében, a pénzügyi szektorban, és még sorolhatnánk. Tehát ezt csak egyfajta szemléleti kérdésként akartam fölvetni, mert még egyszer, hiába hangsúlyoztam azt, hogy ma itt miről van szó a törvényjavaslat kapcsán, különféle szabadon választott köröket futva merültek föl olyan kérdések, amelyekre legalább ennyiben szerettem volna reagálni.
Ami pedig a javaslathoz magához teljesen korrekt módon kapcsolódó, akár kritikai észrevétel is, azokat természetesen megfontoljuk, de azt tudnia kell mindenkinek, és úgy gondolom, tudják is, akik ebben a Házban képviselőként dolgoznak, hogy a jogalkotási ütemezést sok területen, így a versenyjogban is az európai uniós jogalkotások implementálása részben meghatározza. Ezt is követjük nyilván a versenyjog terén is, és amikor valóban, én is úgy fogalmaztam, hogy bizonyos technikai jellegű szabályok vannak ebben a törvényjavaslatban, akkor nem azért fogalmaztunk így, vagy mások nem azért fogalmaztak így, mert ezek jelentőségét akarták csökkenteni. Hanem azért, mert ha azt látjuk a törvényjavaslatban, hogy módosul egy rendelkezés, egy határidő, egy közzététel, egy iratbetekintés, egy olyan passzus, amelyik arra vonatkozik, hogy fúziókontroll-eljárásban mikortól gyakorolhatja az irányításszerző ezt az irányítási pozícióit, ezek kis kérdéseknek tűnnek, de ezek a gyakorlatban, akár a hatósági eljárásban, akár a piaci szereplők szempontjából valós, jelentős, gyakorlati tétre menő kérdések, és ezekkel érdemes foglalkozni.
Ami a közbeszerzések során fölmerülő versenyjogsértést illeti, ott megint egy kis félreértés van, lehet, hogy figyelmetlenségből, lehet, hogy tudatosan. Amit ez a törvényjavaslat rendezni kíván, és itt megint fölhívom a figyelmet arra, hogy ha van egy adott tematika, és arról fókuszáltan nem tud hitelesen, szakmai alapon beszélni valaki, akkor a nagyobb kontextusokban még inkább képes elveszni és megfelelő józansággal a megfelelő megoldások iránt érzéketlen lenni.
Szóval tehát, amiről itt a közbeszerzések és a versenyhatósági adatfelhasználás kapcsán most szó van, az az, hogy az adatmegszerzés, az adattovábbítás, az adatfelhasználás törvényi alapját kellett rendezni. Ha nem rendezzük, rosszat teszünk, mert elveszünk egy fellépési, tényfeltárási, bizonyítékszerzési lehetőséget. Megjegyzem, ha ráfókuszálunk az itt lévő tematikára és arról beszélünk, akkor persze azt is tudhatnánk, hogy a GVH tényfeltárási, bizonyítási eszköztára ezen túl is igen kiterjedt. Bejelentés nélküli rajtaütéses vizsgálatot tarthatnak egy vállalat székhelyén vagy privát lakásokon. Nagyon sokszor megtörténik megfelelő bírói eljárási kontroll mellett. Nagyon sokszor megtörténik nagyvállalatok, kisebb vállalatok tekintetében egyaránt.
Ami pedig az agrárszektort illető speciális szabályozásra vonatkozik, amit szintén többen említettek, egy mondatot szeretnék ezzel kapcsolatosan itt most mondani. Mi abba az irányba dolgozunk, és ez a törvényjavaslat is azt az irányt szolgálja – ha figyelmesen elolvassák, majd konstatálják –, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak a versenyjog alkalmazása körében a hatáskörét, a kompetenciáját, ahhoz hasonlóan, mint ahogy ez más nyugat-európai országokban is van, megteremtsük. Azzal hasonlóan szabályozzuk, hogy tudniillik a helyi piacot érintő gazdasági piaci cselekvéseket, együttműködéseket, vállalkozások kooperációit tekintve létezhet speciális nemzeti szabály, amit a nemzeti versenyhatóság ekként érvényesít. Amikor pedig az európai dimenziójú piaci gazdasági cselekvésről van szó, ott belépnek azok a szabályok, amelyek az Európai Unió jogforrásaként összeurópai szabályozási eljárási rezsimet jelentenek.
Ezt is érdemes tekintetbe venni, amikor megpróbálják értelmezni, hogy miről is szól ez az agrárszektort érintő jelenlegi módosítási javaslat ebben a törvényben.
Köszönöm szépen.
(Igazságügyi Minisztérium)