Kecsmár Krisztián államtitkár a TV2 Mokka című műsorának volt a vendége 2017. augusztus 24-én. Az interjú leirata.

Mv: Megküldte válaszát a magyar kormány az Európai Bizottságnak a betelepítési kvóta ügyében indított kötelezettségszegési eljárásra. A bizottság még 2015 őszén határozott arról, hogy 160 ezer menedékkérőt kell kötelezően szétosztani az uniós tagállamok között. Ezt a határozatot Magyarország megtámadta az Európai Bizottságon. Később pedig a bizottság elindította a kötelezettségszegési eljárást. Vendégem a stúdióban Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködéséért felelős államtitkára. Jó reggelt kívánok!

Kecsmár Krisztián: Jó reggelt!

Mv: Pontosan mi a kormány válaszának a lényege?

Kecsmár Krisztián: Ilyenkor mindig egy, szoktam egy ilyen hosszabb kitekintést adni, ugyanis tényleg ez egy szövevényes történetről van szó. Tehát amint jelezte, ugye 2015 szeptemberében került elfogadásra ez a kötelező jellegű áthelyezési kvóta. Ugye ez 120 ezer menekültkérelmezőt érint, viszont ezt megelőzött egy 40 ezer áthelyezési önkéntes jellegű kvóta. Ugye ez azt jelenti, hogy Olaszország és Görögországból tagállamoknak bizonyos mennyiségű menekültkérelmezőt át kell helyezniük. Ugye ezt támadta meg Magyarország a bíróságon. Ugye itt van egy olyan fejlemény, hogy 2017. szeptember 6-án fog ítélet születni ebben a perben, ebben a bírósági eljárásban. És ezt megelőzően most 2017 júniusában indult egy eljárás Magyarországgal szemben, illetve nem csak Magyarországgal szemben, hanem Csehországgal és Lengyelországgal szemben is, hogy ezt a kvótahatározatot nem tartják be. Ezt az eljárást léptette a második fázisba, ez egy közigazgatási jellegű eljárás, tehát még a bírósági szakaszt megelőzően léptette a második szakaszba az Európai Bizottság július végén, és erre küldte meg a magyar kormány tegnap a válaszát. Hogy ebbe a válaszba alapvetően három dolgot kifogásoltunk, az egyik az, hogy nem értjük, nem láttuk az indokát annak, hogy az ítélet bevárása nélkül induljon egy ilyen kötelezettségszegési eljárás, mert ugye nem látjuk biztosítottnak, hogy pontosan mi is akkor a jogi álláspont ezzel a kvótahatározattal kapcsolatban. A másik kifogás az egy lényegében egy eljárásjogi jellegű kifogás, ami arra irányul, hogy azt sem látjuk indokoltnak, hogy miért csak három tagállammal szemben indul egy ilyen eljárás, amikor lényegében nem csak Magyarország, Lengyelország vagy Csehország nem tartja be ezt a kvótahatározatot, hanem egyetlen egy tagállam sem. Ugye látni kell, és ugye itt csalókák ezek a számok, mert ugye mindig 160 ezer menekültkérelmezőről beszélünk, viszont ugye ebből 40 ezer nem kötelező, 120 ezer viszont kötelező, de a bizottság a jelentéseibe ezeket mégis így ömlesztetten vizsgálja. Tehát ebből a 160 ezerből hozzávetőlegesen egy olyan 25 ezer személy került áthelyezésre. De hát jól látható a számokból, hogy alapjában véve még az önkéntes kvóták sincsenek kimerítve.

Mv: Bocsánat, itt a második pontnál lehet azt sejteni, hogy a kettős mércének mi az oka? Tehát hogy bizonyos országokat így, más országokat meg amúgy bírálnak el?

Kecsmár Krisztián: Hát apjában véve ugye a bizottság különböző nyilatkozataiban azt jelezte, hogy azért csak ezzel a három tagállammal szemben indult ilyen eljárás, mivel ők egyetlen egy menekültkérelmezőt sem helyeztek át. Tehát ugye látjuk, hogy például Ausztria esetében, ugye Ausztria sem helyezett át egyetlen egy menekültkérelmezőt. Illetve ugye ezzel szemben azért mégis csak érdemes megjegyezni azt, hogy a kvótahatározatnak nem az a célja, hogy két-három menekültkérelmezőt helyezzünk át, hanem az, hogy milyen tagállam ugye, az a kötelezettsége, hogy van egy megfelelő számú menekültkérelmező és azt kell áthelyezni. Tehát hogy értelmezhetetlen az, hogy akkor, ha tízet áthelyezek, az megfelel, ha százat, akkor nem. Tehát hogy kicsit ilyen megfoghatatlan ugye ez a kötelezettség innentől kezdve.

Mv: Hármat említett. A harmadik?

Kecsmár Krisztián: A harmadik pedig ugye annak se látjuk indokát, hogy miért ilyen sürgősségi eljárás keretében indított ugye egy ilyen eljárást, vagy indult egy ilyen eljárás. Ugye látni kell, hogy ez egy két évvel ezelőtt született határozat, ami két éves időintervallumra lett ugye meghatározva. Tehát láttuk nagyon jól, hogy mikor fog lejárni ugye ez a határozat. És ugye azt is láttuk már nagyon régóta, hogy lényegében melyek azok a tagállamok, akik nem hajtják végre ezt a határozatot.

Mv: Ha nem kvóta, akkor mi lehet a megoldás ön szerint?

Kecsmár Krisztián: Hát, ha nem kvóta, a magyar kormánynak mindig is ugye egy következetes álláspontja az volt, hogy a schengeni külső határokat meg kell védeni, és a menekültkérelmezőket még az Európai Unió területre belépés előtt kell elbírálni.

Mv: Mikor lehet az ügynek vége?

Kecsmár Krisztián: Hát ennek az ügynek akkor lehet vége például, hogyha szeptember 6-án Magyarország megnyeri a keresetét.

Mv: Köszönöm szépen, akkor figyelni fogjuk a fejleményeket. Köszönöm, hogy befáradt!

Kecsmár Krisztián: Én köszönöm!

(Igazságügyi Minisztérium)