A külföldi határozatok könnyebb elfogadását is lehetővé tenné az új nemzetközi magánjogról szóló kódex, amely a többi közt rendezné annak kérdését is: mikor járhat el a magyar bíróság, és mely állam jogát kell alkalmaznia – mondta a törvényjavaslat ismertetésekor Kecsmár Krisztián, az igazságügyi tárca államtitkára 2017. március 7-én az Országgyűlésben.
Kijelentette: a nemzetközi vonatkozású ügyek szabályainak egyetlen kötetben rögzítése a jogalkalmazók dolgát is könnyíti, a többi közt a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőkét, a gyámhatóságét gondnoksági ügyben vagy az anyakönyvi szervekét az apaság megállapításakor.
A szabályozás felülvizsgálatát – amelyet 2015 óta egy erre a célra felállított szakértői testület végezte – az uniós jogi környezet változása is indokolta.
Az államtitkár a javaslat újdonságai között emelte ki, hogy az nagyobb teret biztosít a feleknek a jogválasztásban, azon jogviszonyok kivételével, amelyekre ezt nem indokolt megengedni, például a családjog egyes részterületein. A törvényjavaslat lehető teszi, hogy a bíróság az egyébként irányadó jog helyett azon állam jogát alkalmazza, amely államhoz szorosabban kapcsolódik az ügy. Ugyanakkor a kódex az ügyben érintett jogviszonyra vonatkozó specifikus rendelkezések hiányában is elvezeti az érintetteket az alkalmazandó joghoz.
Az előterjesztés leszögezi azt is: mellőzni kell a külföldi jogot, ha annak alkalmazása súlyosan sértené a magyar jogrendszer alkotmányos alapjait, alapvető értékeit, vagyis az előterjesztés egy eszköz az alkotmányos identitás megőrzésére.
Az államtitkár a lényeges változások között említette a természetes személyek státuszával foglalkozó rendelkezéseket, a legfontosabb gyakorlati problémák között említve a két vagy több állampolgársággal rendelkezők vagy a külföldön élő magyarok családi jogállásának ügyeit. Mint mondta, sokan önhibájukon kívül rendelkeznek eltérő identitással két államban, mert az egyikben például nem ismerik el a másikban meglévő családi jogállásukat vagy nevüket.
A változtatás azonban már a másik állampolgárság figyelembe vételét is megengedi, ha ahhoz szorosabb szál fűzi a kérelmezőt.
A családjog területén a leglényegesebb változás a gyermekeket érinti: általánossá teszi a gyermekre nézve kedvezőbb magyar jog alkalmazásának lehetőségét, a házastársak számára pedig lehetővé válhat a jogválasztás a vagyoni viszonyaikat illetően.
Mint elmondta, a javaslat fizetésképtelenséggel összefüggő nemzetközi magánjogi szabályokat is megállapít a vállalkozásokra nézve.
Az államtitkár kijelentette: a javaslat a bizonytalanságok feloldására és a szerteágazó joggyakorlat tisztázására is hivatott.
Kecsmár Krisztián zárszavában megköszönte a támogató szavakat és jelezte, hogy a javaslatról szakmai egyeztetést folytattak egyebek mellett az Országos Bírósági Hivatallal, a Kúriával és a Magyar Ügyvédi Kamarával.
Az elhangzottakra reagálva kifejtette, hogy a közrendre vonatkozó rendelkezések is egyeztetésen alapulnak és céljuk, hogy jogbiztonságot teremtsenek a jogalkalmazónak. A csalárd kapcsolással kapcsolatban azt felelte, hogy a kitérítő klauzula orvosolni tudja az aggályokat, a bíróság pedig dönthet az eset körülményeire tekintettel, hogy mely állampolgárság alapján állapítja meg a személyes jogot.
(MTI, Igazságügyi Minisztérium)