A versenyjogi törvények módosításáról és a Visegrádi Szabadalmi Intézetről tájékoztatta a képviselőket Berke Barna az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára a Parlamentben.

Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára 2015. május 13-án az Országgyűlésben a Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodás kihirdetéséről elmondta, februárban írták alá az egyezményt Pozsonyban, az intézet kormányközi szervezetként jön létre, annak székhelye Budapest. Létrehozásának célja az is, hogy koordináltabban lehessen igénybe venni a Szellemi Tulajdon Világszervezete által igazgatott, a világ 148 országára kiterjedő szabadalmi együttműködési szerződés (angol rövidítéssel: PCT) rendszerét – részletezte.

Hozzátette, az intézettől azt várják, hogy mint a közép-európai régió nemzetközi kutatási és elővizsgálati szerve előmozdítja és serkenti az innovációt, a kreativitást, közvetett módon elősegíti a gazdasági növekedést, javíthatja a versenyképességet.

Kép letöltésefotó: Véssey Endre

Berke Barna szerint az egyezménnyel a jelenleginél kedvezőbb „nyelvhasználati rezsimet vezetnek be”, azaz a szabadalmakkal kapcsolatos nemzetközi kutatást és elővizsgálatot az angol mellett az intézetben résztvevő minden egyes ország hivatalos nyelvén is el lehet végezni. Elmondta, hogy ez a költségek tekintetében is előnyt jelent a szabadalmi bejelentők számára. Az államtitkár közölte: a megállapodás magyarországi végrehajtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala gondoskodik.

Az államtitkár képviselői kérdésre válaszolva elmondta: az egységes hatályú bíráskodás regionális divíziója szintén Budapestre kerül. A visegrádi négyek keretében folyó együttműködést az államtitkár kiválónak ítélte. Közölte azt is: cél, hogy a jövőben is megfelelő szintűek legyenek az eljárási díjak és az ügyintézési határidő.

A versenyjogi törvények módosításával kapcsolatban elmondta: a jövőben a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-k) nem kell szükségszerűen bírságolnia a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) az első versenyjogi jogsértéskor, a hatóság élhet a figyelmeztetés lehetőségével is. Berke Barna hangsúlyozta: ezzel a hazai kkv-szektort kívánják segíteni, a könnyítés azonban nem vonatkozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyekre.
Ha az uniós források felhasználásáért felelős miniszter az egyes szerződések ellenőrzése, módosítása során a hazai vagy a közösségi versenyjogi előírások megsértését észleli, az azzal kapcsolatos adatokat átadhatja a hatóságnak – mutatott rá egy másik, az eljárások gyorsítását célzó változtatásra az államtitkár. Mint elmondta, ez erősítheti az uniós források felhasználásának ellenőrzését. Az államtitkár felszólalásában előrevetítette a versenyjogi szabályok átfogó vizsgálatát, és hangsúlyozta: a javaslat célja a hatóság működésének hatékonyabbá tétele, az ügyfelek érdekinek szem előtt tartásával.

Kép letöltésefotó: Véssey Endre

Hangsúlyosan szólt a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartás, az erőfölénnyel való visszaélés és a versenyre hátrányos összefonódások elleni fellépés szükségességéről is.

Berke Barna zárszavában jelezte, hogy az igazságügyi tárca megfontolja az elhangzott felvetéseket. Megjegyezte, hogy számos kérdést a maga helyén meg lehet vitatni, például az új közbeszerzési törvény vagy a költségvetés vitája során. Szavai szerint többen „népszerűsködő célokból” soroltak fel problémákat és megoldást nem mondtak hozzá, és, mint mondta, ez kontraproduktív.

Kitért arra, hogy rendezik az adatok megszerzésének, továbbításának törvényi adatait, ami további tényfeltárási, bizonyítékszerzési eszközt jelent a Gazdasági Versenyhivatalnak.

Az agrárszektort érintő felvetésekre azt mondta: a helyi piacokat érintő gazdasági cselekvéseknél létezhet speciális nemzeti szabályozás, míg az uniós dimenziójú ügyeknél belépnek az EU-s szabályok.

(MTI)