A magyar kormány azért nem támogatja az európai ügyészség felállítását, mert az nem lenne hatékony – mondta Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára a Magyar Hírlapban 2017. január 31-én megjelent interjújában.
Az államtitkár közölte: Magyarország az elejétől kezdve konstruktívan vesz részt az új európai szervezet létrehozásáról folyó tárgyalásokban, még akkor is, ha szakmai indokok alapján nem támogatja az érintett jogszabálytervezetet. Hozzátette: az európai ügyészség az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények feltárására szakosodna, ami a magyar büntető törvénykönyv szerint a költségvetési csalást, hivatali vesztegetést és a hűtlen kezelést foglalja magába, ha uniós pénzügyi érdeket sért. Emellett a legújabb tervek szerint az áfacsalásokkal is foglalkozna az európai ügyészség.
Kecsmár Krisztián ismertette, hogy a szervezetet az európai főügyész vezetné, alatta háromtagú állandó tanácsok működnének, amelyek a döntéseket hoznák. Tagjai lennének a tagállami ügyészek is, akik a konkrét nyomozásokat lefolytatnák, ők tehetnének javaslatot a vádemelésre, de a döntést erről a tanácsok hoznák meg.
„Ez az egyik legfőbb problémánk, hiszen nem kizárt, hogy egy Magyarországon történt bűncselekményről olyan tanács is dönthetne, amelynek nem tagja a magyar ügyész. Így akár olyan vádemelések születhetnének, amelyek a nemzeti anyagi és eljárási jogszabályokkal ellentétesek, míg az eljárásban az adott tagállam bírósága dönt” – jelentette ki. Hozzátette: a magyar alaptörvény szerint az ügyészek függetlenek, és a vádmonopólium az ügyészségé, tehát egy ilyen új megoldás alaptörvény-ellenes is.
Az áfacsalásokkal kapcsolatban az államtitkár megjegyezte: ezeknek a kilencvennyolc százaléka a tagállamok költségvetési érdekeit sérti, így semmi nem indokolja, hogy ebben egy európai szervezet járjon el.
„Tehát nem lenne hatékony a rendszer, hiszen nem megfelelő szinten kezelné a döntéshozatalt. Hangsúlyoznám még, már léteznek olyan szervek – így az Eurojust és az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) –, amelyek az ilyen bűncselekmények felgöngyölítésében játszanak döntő szerepet” – hívta fel a figyelmet Kecsmár Krisztián. Az államtitkár szerint éppen ezeket a szervezeteket kellene erősíteni, „nem pedig gyengíteni őket egy új szervezet létrehozásával”.
A politikus szólt arról is, hogy Nagy-Britannia, Írország és Dánia eleve nem fog részt venni az együttműködésben, Svédország és Hollandia pedig kifejezetten ellenzi az európai ügyészséget. Utóbbi két ország parlamentje megtiltotta kormányának, hogy hozzájáruljon az új szervezet létrehozásához – tette hozzá.
(MTI)