Belső piaci és iparpolitikai kérdésekről tanácskoztak a versenyképességért felelős miniszterek 2017. november 30-án Brüsszelben. A tanácsülésen Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára, illetve Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára képviselte Magyarországot. Közlemény.
A Versenyképességi Tanács 2017. november 30-án Brüsszelben tartott ülésének fókuszában szereplő belső piaci és iparpolitikai kérdések keretében a résztvevők többek között elfogadták az egységes digitális portál létrehozásáról szóló rendelettervezetet, ezzel zöld utat adva az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások megkezdésére. A tanácsülésen az elnökség beszámolt arról, hogy megszületett az Európai Parlamenttel a megállapodás a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján történő egyéb megkülönböztetés elleni fellépésről szóló rendelet tekintetében, amely mérföldkő az online vásárlások, illetve szolgáltatások igénybevétele során a fogyasztókat megillető jogok rögzítése tekintetében. A miniszterek áttekintették az Európai Unió hosszú távú iparpolitikai célkitűzéseit, valamint az annak megvalósításához szükséges szakpolitikai eszközöket.
A miniszterek számba vették a mintegy két éve elfogadott Digitális Egységes Piaci Stratégiában szereplő további intézkedések állását is, illetve a Bizottság bemutatta a nemrég elfogadott közbeszerzési csomagjának egyes elemeit, amely a közbeszerzés hatékonyságának elősegítését célozza. Magyar felvetésre napirenden szerepelt a dohánytermékek esetében alkalmazandó uniós szintű nyomonkövetési rendszer kérdése. Az informális ebéden az autóipar jövőjéről folytattak kötetlen eszmecserét a miniszterek.
Az ülésen első olvasatos megállapodás született az egységes digitális portál létrehozásáról szóló rendelettervezetről (Single Digital Gateway panel). Mintegy másfél éves tárgyalást követően megszületett a Tanács és az Európai Parlament között a megállapodás a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján történő egyéb megkülönböztetés elleni fellépésről szóló rendeletről. Magyarország a kezdetektől fogva támogatta az ún. geo-blocking rendelet által kitűzött cél megvalósítását, alapvető kívánalomnak tekintve, hogy az uniós fogyasztók és vállalkozások diszkriminációmentesen meg tudjanak vásárolni, illetve igénybe tudjanak venni egy másik tagállamban kínált árut vagy szolgáltatást.
A rendeletet – amelyet várhatóan 2018 őszétől kell majd alkalmazni – tiltja a weboldalakhoz és más online interfészekhez való hozzáférés letiltását, valamint a vevők átirányítását a weboldal egyik országhoz tartozó verziójáról valamely másik országhoz tartozó verziójára, továbbá az áruk és szolgáltatások értékesítésének négy konkrét esetében tiltja a vevővel szembeni megkülönböztetést. Általános célja, hogy az egységes piacon a vevők számára jobb hozzáférést biztosítson az elérhető árukhoz és a szolgáltatásokhoz online vásárlás esetén, illetve akkor, amikor a vevők valamely másik tagállamba utaznak, hogy árukat vagy szolgáltatásokat vásároljanak. Ennek keretében tiltja a piacot a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján mesterségesen szegmentáló kereskedők által alkalmazott közvetlen és közvetett megkülönböztetést egy jól körülhatárolt körben.
(MTI)