A mai szabadságunk 1956-ból sarjad ki, az új alaptörvény nemzeti hitvallásában a forradalom és szabadságharc a jogszabályi hierarchia csúcsán áll – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter Brüsszelben, a Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja és a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság által szervezett megemlékezésen 2014. november 3-án este.

A miniszter beszédében kifejtette, hogy Magyarország jogállam, ami annyit tesz: a jog uralma érvényesül. Felidézte, hogy az alaptörvény a várható konfliktusok dacára vállalta, olyan értékeket deklarál, amelyeket egyesek idejétmúltnak tekintenek: rögzíti a kereszténység szerepét, és a magyar nemzetet helyezi a középpontba. A politikus megemlítette, hogy más alaptörvényekben is szerepelnek a magyarban találhatóakhoz hasonló passzusok, ám azokat sosem vitatta senki. Tudatta egyúttal: az alkotmányos berendezkedés egyfajta érinthetetlen "szellemi intimszféra", amelyet az uniós szerződés is véd. Trócsányi hozzátette ugyanakkor, hogy a közösségi értékeket tiszteletben kell tartani. Az igazságügyi miniszter arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nemzeti alkotmány több mint leírt szöveg, kultúrává kell válnia, s bár demokratikus legitimációja megkérdőjelezhetetlen, társadalmi legitimációjához idő szükséges.

1956-ról szólva Trócsányi László azt mondta, szükség van arra, hogy megálljunk, emlékezzünk a múltra, annak fényénél olvassuk a jelent, és tervezzük a jövőt. A tárcavezető szerint a magyar forradalom és szabadságharc az európai identitásnak is meghatározó eleme. Hozzátette, hogy akkor vasfüggöny osztotta ketté a kontinenst; Nyugaton demokrácia, jogállamiság, az emberi jogok érvényesülése és a piacgazdaság a valaha volt legnagyobb jólétet hozta létre, míg Keleten ezek ellentéte, megszállás, az emberi jogok eltiprása egy áltudományos ideológia monopóliuma uralkodott, 1956. november 4-én pedig kiderült: a status quo kikezdhetetlen.

A miniszter szerint Magyarországon sokáig érezhető volt egyféle csalódottság a Nyugat tehetetlensége miatt.

"A katonai segítség elmaradt, de a világ közvéleménye nem maradt közömbös" – vélekedett az igazságügyi miniszter, köszönetet mondva egyúttal a Magyarországról akkor távozó 200 ezer ember közül sokakat befogadó Belgiumnak is. A miniszter szerint a nemzetközi jog képtelennek bizonyult, hogy feltartóztassa és visszaszorítsa a szovjet agressziót. Mint fogalmazott: a Szovjetunió durván megsértette a nemzetközi jogot, de az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tud érvényt szerezni a jognak, ha a vétójoggal bíró egyik állandó tagja az agresszor.

"Az igazság természetéhez tartozik, hogy nem azonnal győzedelmeskedik" – hangoztatta Trócsányi László, aki szerint 1956 tette lehetővé 1989 csodáját, amely leszámolt 1789-cel, azzal a tévhittel, hogy nagy változásokat csak erőszakkal lehet véghezvinni.

Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országok nagy utat tettek meg. "A földrészt összeillesztettük, a seb beforrt, de a varratokat mintha még nem szedték volna ki" – mondta, hozzátéve, hogy a nyugati és keleti tagállamok között nem csak gazdasági értelemben tapasztalható különbség.

Trócsányi László szerint ismét szükség van Európa vonzerejére, hogy fellépjen a demagógia és a szélsőségesség ellen. "Egy lélek nélküli Európa nem lehet sikeres" – jelentette ki, szerinte aki ilyen Európával találkozik, nem vágyik majd arra, hogy beilleszkedjen.

A magyar néppárti delegáció megemlékezésén Gál Kinga, a párt EP-képviselője köszöntötte az összegyűlt résztvevőket. Szerinte mára természetessé vált, hogy szabadon dönthetünk, hogy szabadságjogaink elidegeníthetetlenek, ám ehhez hosszú és küzdelmes út vezetett.

(MTI)