Az Igazságügyi Minisztérium munkája megalapozza az igazságszolgáltatás színvonalának emelkedését – jelentette ki az igazságügyi miniszter a 13. Magyar Jogászgyűlésen tartott előadásában.
Trócsányi László elmondta, hogy az elmúlt két évben elvégzett feladatok alapot adnak a gyorsabb és hatékonyabb igazságszolgáltatásra, hozzátéve, hogy folyamatosan javul a jogalkotás minősége is.
A tárcavezető kifejtette, hogy a hivatásrendek közötti együttműködés erősödése szintén jól szolgálja a jogalkotást.
A kormányzati ciklus félidejének mérlegeként megállapította, hogy sikerült rendezni a devizahiteles problémakört, sikerként említette a magáncsőd intézményének bevezetését és a polgári törvénykönyv módosítását. Az eljárásjogi törvények küszöbön álló reformja az igazságügyi kormányzat következő nagy feladata – tette hozzá a miniszter.
A tárcavezető arról is szólt, hogy manapság "jogalkotási dömpingről" lehet beszélni, mert míg 1946-ban 29 törvényt fogadtak el, addig 2015-ben 230-at, az idén pedig 94-et. Ennek okaként az igazságügyi miniszter azt jelölte meg, hogy "mindenki igyekszik minél magasabb szintre emelni a jogszabályát", ami szavai szerint nem minden esetben indokolt. Hozzátette: az unió is előír számos szabályozást, amely korábban nem létezett, így a túlszabályozás világjelenséggé vált.
Trócsányi László beszélt arról is, hogy arányaiban kevés az új törvény és sok a módosító javaslat, 2016-ban például tíz törvény és 84 módosítás volt.
A tárcavezető szólt arról, hogy az ötpárti egyeztetéseknek nagy szerepük van a törvényhozásban. Mint mondta, ezeken természetesen szakmai és politikai vitákkal kell számolni.
Hozzátette: a stratégiai és a gazdasági kabinet megjelenésével a szakmai viták új fóruma teremtődött meg.
A migrációs válság számos jogalkotási feladatot von maga után, tíz törvényt kellett módosítani – közölte Trócsányi László, aki a kvótapert elvi jelentőségűnek nevezte.
A szombat délelőttig tartó 13. Magyar Jogászgyűlésen a közjog, az igazságszolgáltatás, a polgári jog és a büntetőjog témakörében hallgathatnak előadásokat a résztvevők. Előadó lesz mások mellett Darák Péter, a Kúria elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész.
Pintér Sándor belügyminiszter előadásában arról beszélt, hogy a migránsok ellenőrizetlenül beáramló tömege bűnügyi kockázatot rejt, mivel nem ismert a bűnügyi múltjukat. Kifejtette: a migránsok megjelenése a radikalizációs kockázaton túl egészségügyi kockázatot is rejt, emellett a társadalom erőszakos válaszát válthatja ki, amely ellen nincs védelem Európában.
Pintér Sándor felhívta a figyelmet a terrorveszélyre is, hozzátéve, hogy Magyarország ebből a szempontból "jobb helyzetben van, mint más európai országok".
A belügyminiszter felidézte: a válságot megelőző időszakban a menekülteket el kellett látni a befogadó országokban. 2011-ben, az arab tavaszt követően kialakult "anarchia" következtében elindult a menekültáradat Európa felé. Az erre adott magyar válasz és az Európai Unió válasza nem fedi egymást - jelezte Pintér Sándor. Az unió kezdeti álláspontja az volt, hogy mindenkit be kell engedni humanitárius okokból - mondta. Hozzátette: ez egy idő után megváltozott, mindemellett az unió azon az állásponton maradt, hogy Magyarország ne építsen kerítést külső határaira.
Pintér Sándor elmondta azt is, hogy mindeközben egy európai uniós bírósági döntés értelmében Görögországnak nem lehet átadni menekülteket, őket Magyarországnak kell befogadnia, ez 2016-ban 24 ezer ember befogadását jelentené. Magyarország álláspontja ezzel szemben az, hogy csak azokat a migránsokat fogadja be, akik első uniós országként lépik át a magyar határt - fűzte hozzá.
Kitért arra is: két év alatt 160 ezer embert kellett volna szétosztaniuk az Európai Unió országainak, az erről szóló egyezményt Magyarország azonban nem írta alá. Hozzátette: a megállapodást aláíró országok nem teljesítették a vállalásaikat, hiszen összesen 8 ezer emberről döntöttek eddig és 3500 menekültet szállítottak el.
Magyarország megteszi a migrációval kapcsolatban szükséges jogi és technikai intézkedéseket; ezek fontos eleme a schengeni törvények betartatása, a tranzitzónák kialakítása és a határokat védő kerítés építése - hangsúlyozta a miniszter.
A szombat délelőttig tartó 13. Magyar Jogászgyűlésen a közjog, az igazságszolgáltatás, a polgári jog és a büntetőjog témakörében hallgathatnak előadásokat a résztvevők. Előadó lesz mások mellett Darák Péter, a Kúria elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(MTI)
