A diszkriminációra és az üldözésre nincs mentség, ezt újra és újra megvallani nem mánia vagy önostorozás, hanem a felelősség vállalása – mondta Trócsányi László a XI. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál megnyitóján, amelyen részt vett Ilan Mór, Izrael magyarországi nagykövete is.
A ma élők nem felelősek azért, ami akkor történt, mi, a ma élők azért vagyunk felelősek, hogy ne történjen meg újra – utalt az igazságügyi miniszter a magyar zsidóság I. világháború utáni diszkriminációjára és a ma élők felelősségére a 112 éve épült Új Zsinagógát megtöltő közönség előtt tartott beszédében, amelyben emlékeztetett arra, hogy a numerus clausus lerombolta a jogegyenlőség XIX. században elért vívmányát. Hangsúlyozta, hogy neki igazságügyi miniszterként "különösen fáj", hogy az egyik fő célpont a jogászság volt, a jogi karok, a jogakadémiák, az ügyvédi kar, amelynek számos kiváló zsidó és zsidó származású tagja volt.
A magyar alkotmányosság súlyos, elfertőződő sebet kapott – tette hozzá. Trócsányi László megemlékezett Lőw Immánuelról, a nemzetközi hírű tudós szegedi rabbiról, akit kilencvenévesen deportáltak a magyar hatóságok, majd néhány jóakaratú honfitársa közbelépésére Budapesten kiszabadult ugyan, de a megpróbáltatásokat nem bírta és meghalt. Pedig micsoda hazafi volt ő is, és az egész családja – mondta a miniszter. Trócsányi László felidézte a múlt század második felét, amikor "csak a "fasizmus áldozatairól illett és kellett beszélni, a soát csaknem teljes hallgatás övezte".
Megfogalmazása szerint "a rendszerváltás tette lehetővé a gyógyulást", amikor újra feléledt "az identitás iránti addig elfojtott vágy". A gyógyulás egyik ékesszóló jele a zsidó kultúra szinte azonnali újjáéledése volt Magyarországon – mondta, hozzátéve, hogy ez sem volt magától értetődő. Az igazságügyi miniszter szerint a magyar zsidóság választhatta volna a kivándorlás vagy a teljes asszimiláció útját, ezzel szemben "a zsidó kulturális reneszánsz" volt a válasz. Talán a lehetséges legbátrabb válasz egy olyan világban, amelyben továbbra is jelen van az antiszemitizmus – fogalmazott, hozzátéve, hogy az antiszemitizmus ellen a kultúra, a műveltség, a művészet és a tudomány jelenti a hatékony orvosságot.
Trócsányi László szerint üzenetértékű az, hogy miniszterként van jelen, ami azt jelenti, hogy "a magyar kormány üdvözli a zsidó élet reneszánszát hazánkban". Leszögezte: olyan igazságügyi politikát igyekszik legjobb tudása szerint képviselni, amely az Alaptörvény szellemiségét tükrözi. Ha úgy tetszik, olyan igazságügyet, amelyik az Alaptörvény kultúrává válását segíti elő – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a jog, az alkotmányosság is a kultúra része. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kultúra sokszínű, "része a zsidó kultúra is, amint a zsidó kultúrában is ott van a magyar kultúra".
Álláspontja szerint "a nem sokszínű kultúra nem kultúra, hanem legfeljebb szubkultúra, mint az antiszemitizmus, amely éppen a sokszínűség tagadása". A sokszínűséget pedig az Alaptörvény alkotmányos védelemben részesíti – fűzte hozzá a tárcavezető. Trócsányi László hozzátette: lehetünk egyszerre magyarok és zsidók vagy keresztények, hazafiak és európaiak. "Egyben biztos vagyok, és ez a magyar kormány meggyőződése is: a zsidó kultúra, amint a most kezdődő fesztivál is tanúsítani fogja, hatalmas értéket képvisel Magyarország, a magyar kultúra számára" – mondta az igazságügyi miniszter.
Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Izrael tiszteletbeli konzulja fesztiválköszöntőjében hangsúlyozta: a sokszínű zsidó kultúra a magyar és egyetemes kultúra része, annak alkotóeleme. Ilan Mór, Izrael magyarországi nagykövete beszédében kiemelte, hogy nincs annál jobb, mint a magyar és a zsidó kultúra, valamint a magyar és a zsidó nép találkozása. Üdvözölte azt, hogy a magyar kormány vállalta a szegedi zsinagóga felújítását. A magyar zsidóság a reneszánszát éli – hangsúlyozta.
A november 8-ig tartó fesztivál vendége lesz Varnus Xaver orgonaművész, Törőcsik Mari színművész, Illényi Katica ének- és hegedűművész a Gitanes izraeli együttessel, Teleki Miklós orgonaművész Kolonits Klára operaénekes társaságában, Kulka János színművész, Mága Zoltán és barátai Malek Andrea, Tokody Ilona, László Boldizsár és Szakcsi Lakatos Béla, Rúzsa Magdi és Presser Gábor, Kováts Kriszta és társai, Szulák Andrea és együttese, de lesz nótaest is Fehér Poldi zsidó-cigány zenész szerzeményeiből. Rendeznek fotó- és festménykiállítást, valamint mai zsidó és szegedi szerzők könyvbemutatója is lesz a fesztivál ideje alatt.
(MTI, Igazságügyi Minisztérium)
