Az igazságügyi miniszter szerint a kegyelmezési eljárás korrekt, ezért az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nagykamarájához fordulnak a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről szóló magyar szabályozás legutóbbi, a bíróság általi elmarasztalása miatt.
Trócsányi László hétfőn az Inforádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott: "azt gondolom, hogy ez a kegyelmezési eljárás korrekt. (...) Az érveinket fel fogjuk sorolni, és a (...) nagykamara elé fogjuk tárni, mert szerintem ez így rendben van".
Mint kifejtette, az EJEB szerint a probléma az, hogy a kegyelmezési eljárás végén a köztársasági elnöknek kizárólagos - diszkrecionális - jogköre van. Álláspontja szerint ugyanakkor egy "nagyon cizellált" eljárási rendet vezettek be, az államfőnek kegyelmezési bizottság tesz javaslatot. Miért, milyen alapon gondoljuk azt, hogy a testület egy jól megalapozott döntését a köztársasági elnök nem írja alá - vetette fel Trócsányi László hozzátéve, ez egy vélelem.
Azzal kapcsolatban, hogy az EJEB emellett úgy vélte, túl hosszú idő a negyven év, amelynek el kell telnie a felülvizsgálatig, elmondta: most huszonöt évet említett a strasbourgi bíróság, ugyanakkor van olyan döntése, amelyben harminc évet mondott. "Ezeknek az éveknek a meghatározása nagyon nehéz. Most is gyakorlatilag az egész büntetési rendszerünket érinti (...) ez a kérdéskör" - mondta a miniszter. Hozzáfűzte: kíváncsi a nagykamara véleményére, amelyet majd politikai és jogi szinten is megvizsgálnak.
Trócsányi László kijelentette: a kegyelmezési eljárás rendjét rendben lévőnek találja, a negyven évről lehet vitatkozni, hogy az helyes vagy nem. Ugyanakkor még nem tartunk ott - fűzte hozzá.
Az alaptörvény-módosításról szólva a tárcavezető kijelentette: ez az alkotmánymódosítás "releváns, fontos és (...) helyes".
Megjegyezte azt is, hogy szerinte ezek a cikkelyek "nem mondanak semmi olyant, ami ellentétes lenne" az európai uniós joggal.
Trócsányi László közölte azt is: "van törekvés" arra, hogy az Alkotmánybíróságba válasszák meg a négy új bírót, hogy tizenöt taggal működhessen a testület a mostani tizenegy helyett.
A közigazgatási bíróság átalakításával összefüggésben arról beszélt, hogy egy út elején vannak, folyamatban lévő jogalkotásról van szó, a közigazgatási bíráskodás szakmai színvonalát szeretnék emelni.
(MTI)
