Igazi kihívásnak nevezte a migrációs jelenséget az egész világra nézve az igazságügy-miniszter a Modernkori népvándorlás, avagy a migráció komplex megközelítése című, a Belügyi Tudományos Tanács által szervezett nemzetközi konferencián 2016. november 9-én.
Trócsányi László köszöntőjében szükségesnek nevezte a migráns, a bevándorló és a menekült fogalmának tisztázását. Szólt arról, hogy míg a menekültpolitika már az 1900-es évek elején megjelent, a menekültjog alapvetően a genfi konvencióra épül, addig a bevándorláspolitikát a tagállamok igyekeznek saját hatáskörben tartani, arról pedig megoszlanak a vélemények, hogy migrációs politika létezik-e.
A miniszter azt mondta:
Hozzátette: a problémákat helyben kell kezelni, és nem az a jó módszer, hogy egy vagy két kontinens megpróbálja megoldani a világ összes gondját.
Trócsányi László felidézte, hogy az ENSZ adatai szerint tavaly 244 millió volt azoknak a száma, akik valamilyen okból nem a saját hazájukban éltek, míg 2000-ben ez a szám 173 millió volt. Ebben az értelemben migránsnak számít az is, aki Nagy-Britanniában dolgozik és az is, aki egy másik kontinensről érkezett Európába. A 244 millió emberből 76 millió él Európában. A migránsok kétharmada 20 országban él, közülük is a legfontosabb befogadóország az Egyesült Államok és Németország. 2014-ben 19,5 millióra becsülték a menekültek számát a világon, ez a migránsok 8 százaléka - ismertette.
A miniszter a migráció okai közé sorolta a háborút, az üldöztetést, a klímaváltozást, de fő oknak a szegénységet mondta, mivel nagyon sokan emiatt, a jobb megélhetés reményében indulnak útnak.
Trócsányi László szavai szerint a migrációra politikai és jogi válasz adható. Előbbiek közé sorolta a menekültpolitikát, a bevándorláspolitikát és a migrációs politikát. Míg a menekültügyben nemzetközi szabályok vannak, a bevándorlásnak elsősorban nemzeti hatáskörben kell lennie - emelte ki. Kérdésként vetette fel, hogy vajon létezik-e migrációs politika és tekinthető-e annak a relokáció (áttelepülés) - amelyet Európában be akarnak vezetni - vagy ez csupán egy eszköz a probléma kezelésére.
A magyar álláspontot ismertetve azt hangsúlyozta: a nemzetközi kötelezettségeket és a nemzetközi jogot be kell tartani.
Hozzátette: ugyanez nem mondható el Európa valamennyi országáról. Külön kiemelte a schengeni határok védelmét, félőnek nevezve, hogy ha nem sikerül a határt biztosítani, az azt eredményezheti, hogy az európai uniós tagállamok között olyan korlátok jönnek létre, amelyek a szabad mozgást nem tudják biztosítani.
A jogi szabályokat ismertetve azt emelte ki, hogy ma, a 21. században kikristályosodott a menekültjog, ez a genfi konvencióra épül, emellett az Európai Unión belül mindenkinek alkalmaznia kellene a dublini rendeletet, Magyarországnak pedig kifinomult idegenrendészeti szabályozása van.
Nagy kérdésnek nevezte, hogy a tagállamok osztott hatáskörben vagy centralizáltan kezeljék a menekültügy, az idegenrendészet kérdését. Az unión belül a rendeleti szintű szabályozás irányába mozdulnak, míg korábban a tagállamoknak több mozgásteret biztosító irányelvek voltak a meghatározók. Hangsúlyozta: a 28 tagországnak eltérő történelmi hagyományai vannak, "nem lehet technokrata módon egyfajta választ adni ezekre a dolgokra".
Jelezte azt is, hogy a migrációnak óriási hatása van a társadalomra, felvet biztonsági, nemzetbiztonsági, bűnüldözési de még közgazdasági, szociális és kulturáliskérdéseket is.
A migráció interdiszciplináris kérdés, a megoldás felelőssége pedig megoszlik - mondta. A nemzetközi szervezetek, például az ENSZ mellett az Európai Uniónak, a tagállamoknak, de még az önkormányzatoknak, a nem kormányzati szervezeteknek, például a segélyszervezeteknek, az egyházaknak is van ebben felelősségük.
Trócsányi László szükségesnek nevezte a tudományos kutatást, hogy megbízható előrejelzések szülessenek és megismerjék, milyen hatásokat válthat ki a migráció.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(MTI)