A nemzeti alkotmány identitást képez, kohéziót teremt a nemzet tagjai, intézményei között - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a Parlamentben.
Új kihívások érnek olyan régi eszményeket, mint például a nemzet, olyan alapintézményeket, mint a család. Az államok az egyetemes értékek tiszteletben tartása mellett is őrködnek nemzeti sajátosságaik, ezen belül alkotmányos identitásuk felett, még akkor is, ha ennek létjogosultságát az egységesítés és egyfajta felsőbb szakértői hatalom nevében időnként vannak, akik kétségbe vonják - fejtette ki a miniszter.
"Az alkotmányos identitás körébe tartozó alkotmányos értékek kemény magot képeznek, amelyen megtörnek az integráció és a globalizáció mindent összemosó hullámai. Az alkotmányos identitás egyfajta közjogi privacyt képez, amelyet az államok cerberusként őriznek, amely fölött nem akarják szuverenitásukat senkivel megosztani" - fűzte hozzá Trócsányi László.
Minden alkotmány értékvilága tükrözi születésének történelmi körülményeit. A rendszerváltozás közjogi értelemben az 1949. évi sztálinista alkotmány gyökeres módosításaival ment végbe. Ez az alkotmány önmeghatározása szerint is átmeneti volt. Rögzítette az új, demokratikus és jogállami status quo-t. Nem volt azonban sem múlt-, sem jövőképe, ezekről ugyanis nem alakult ki közmegegyezés. Ezért értéksemleges alkotmány jött létre a rendszerváltáskor. 2002-2010 között pedig Magyarországon politikai, gazdasági és morális válság bontakozott ki, amely kikezdte az átmeneti alkotmány rendelkezéseit - fogalmazott a miniszter.
A 2010. évi választások nyomán kialakult kétharmados, alkotmányozó többség élt azzal a lehetőséggel, hogy új alkotmányt alkosson, amely az államszerkezet, az alkotmányos intézmények jogállása és eljárásai mellett sajátos értékeket, eszményeket is kodifikál - tette hozzá a miniszter.
Ennek az alaptörvénynek része a magyar nemzetfogalom. Történelmi körülmények folytán a magyar nemzet nem esik egybe az állammal. Nemzet és állam különválása pedig a kormány kötelességévé teszi, hogy az állam a nemzet egységének erősítése érdekében konkrét intézkedéseket tegyen. Ilyen a kedvezményes honosítás vagy a szavazati jog kiterjesztése, ami közjogi köteléket létesít a határon kívül élő magyarok és az anyaország között - fejtette ki.
Az alaptörvény fontosnak tartja a család védelmét, ennek az alkotmányos tételnek az alacsonyabb szintű jogszabályokba átültetését szolgálja többek között a családi otthonteremtési kedvezményekről szóló kormányrendeletek elfogadása - tette hozzá.
Az alaptörvény a gazdasággal kapcsolatban sem értéksemleges. A vállalkozás szabad, de hangsúlyt kapnak az "értékteremtő" és a "tisztességes" jelzők is. Az alaptörvény e rendelkezéseinek érvényesülését szolgálják többek között a devizahiteles vagy a fair bankokról szóló, valamint a Questor és a Hungária Biztosító károsultjainak helyzetét rendező törvények.
Az alaptörvény értékei "nem élettelen bálványok, szobrok, amiket talapzatra állítva meg-megcsodálunk, továbbmegyünk és minden marad a régiben. Az alaptörvény élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát" - fogalmazott Trócsányi László.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöki jogokat gyakorló elnökhelyettese azt emelte ki: az Ab a legfőbb garanciája annak, hogy az alaptörvény ténylegesen érvényesüljön. Az Ab-nek az alaptörvény megfelelő hatásköröket biztosít ahhoz, hogy valamennyi hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt gyakoroljon.
Az alaptörvény nagy hangsúlyt helyez az individuális jogvédelemre, ennek megfelelően az alkotmányjogi panaszok elbírálásnak időtartama jelentősen csökkent - fűzte hozzá.
Az alaptörvény negyedik módosítása nyomán pedig már a korábbi alkotmánybírósági határozatok automatikus hivatkozása helyett érdemi érvelésre, indoklásra van szükség - emelte ki az Ab elnökhelyettese.
Sulyok Tamás emlékeztetett arra, hogy az uniós jog a belső jog része és elsőbbséget élvez. Ennek a doktrínának a finomítása az Európai Unió Bíróságának és a tagállami alkotmánybíróságoknak a közös feladata.
Darák Péter, a Kúria elnöke azt emelte ki, hogy az alaptörvény összekapcsolta a korábban egymástól különválasztott alkotmánybíráskodást és az igazságszolgáltatást, melyek együttműködése csak kölcsönös önkorlátozással lehet sikeres. Ennek része az Ab oldaláról, hogy csak alkotmányértelmezést végez, a bíróságok viszont akkor is követik az Ab alkotmányértelmezését, ha azzal nem teljesen értenek egyet.
A főbíró rámutatott: az Ab döntései jelentős hatást gyakorolnak a bíróságokra egyebek mellett a gyülekezési jog, a közérdekű adatok kiadása és általában az alapjogi szemlélet erősödése terén. A Kúria büntetőjogi ítélkezésében pedig az elmúlt időszakban 187 olyan döntés volt, amely az alaptörvényre hivatkozott.
Darák Péter kitért arra is, hogy az alaptörvény nem értéksemleges, hanem értékek védelmében határozza meg a közhatalom gyakorlásának módját, szervezeti kereteit és megújította a magyar közjogi rendszert és intézményeit is.
(MTI)