Magyarország a vészhelyzetben kénytelen volt a jogrendszerét megváltoztatni ahhoz, hogy szembe tudjon nézni az Európai Uniót sújtó példa nélküli migrációs nyomással, de ezt a nemzetközi jogi normákkal összhangban tette, a határok védelmét előíró schengeni és a menekültek regisztrálását szolgáló dublini szabályozás betartása érdekében – írta Trócsányi László igazságügyi miniszter a migrációs válság kapcsán Magyarországot ért bírálatokra reagálva, a Le Figaro című francia napilap honlapján 2015. szeptember 30-án megjelent levelében.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az év eleje óta 200 ezer migráns lépett be az országba, közülük 170 ezren nyújtottak be menedékkérelmet, jóllehet teljesen szabadon távozhatnak és eltűnhetnek, hiszen az igazi céljuk Németország, a skandináv államok, Franciaország vagy Nagy-Britannia. Magyarországon, amely szavaik szerint "egy szegény ország", nyíltan ki is fejezik elégedetlenségüket, ami a miniszter szerint "meg is nyilvánult a mediatizált zavaragásokon Budapest belvárosában".
A migránsok jelentős többsége illegálisan lépi át a határt és csoportosan közlekedik, hogy a rendőrség ne tudja feltartóztatni és az európai normák szerint regisztrálni őket – emlékeztetett a miniszter. "Ezeknek az embereknek nem az a célja, hogy menedéket kérjenek Magyarországon, hanem az, hogy láthatatlan módon áthaladjanak az országon Németország felé, pedig az életük már nem volt veszélyben sem Görögországban, sem Macedóniában, sem Szerbiában, sem pedig Magyarországon. Az együttműködés hatalmas méretű, meglepő és példátlan hiányát is tapasztaltuk a migránsok részéről, akik kihasználva a létszámfölényüket, nem haboztak erőt alkalmazni a magyar rendőrséggel szemben" – hívta fel a figyelmet Trócsányi László.
A miniszter visszautasította a párhuzamot az 1956-os magyar menekültekkel. Kiemelte, hogy az akkor elmenekült magyarok a szomszédos országokban menekülttáborokban – ahol már nem voltak veszélyben –, együttműködve a hatóságokkal várták meg, hogy döntsenek a sorsukról, s örömmel kezdtek új életet bármely országban, ahova küldték őket. "A jelenlegi migrációs hullám egész más logikát követ, minden ilyen irányú párhuzam hiteltelen és sértő a hazájukból 1956-ban elmenekült magyarokra nézve" – vélekedett.
Elmondta, hogy Magyarország a vészhelyzetre válaszul nehéz szívvel emelt kerítést szerbiai határán, hasonlóan Spanyolországhoz, Bulgáriához vagy Franciaországhoz Calais-ban, s a bírálók nem tudták igazán megmagyarázni, hogy a magyar határzár miért illegálisabb vagy zavaróbb, mint a korábban emelt kerítések.
A katonaság bevethetősége érdekében történt törvénymódosítást a miniszter a franciaországi terrorkészültséghez hasonlította, amelynek keretében mozgósították a hadsereget. "Francia barátaink úgy döntöttek, hogy terrorfenyegetettség van, és a fenyegetettség szintjének megfelelő, de alkalmazott eszközökkel néznek vele szemben. Magyarország ugyanezt teszi" – írta Trócsányi László.
A miniszter visszautasította a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét kétségbe vonó vádakat is. Példaként említette azt a határozatot, amely érvénytelenítette egy menedékkérelem adminisztratív elutasítását.
(MTI)
