Az állandó menekültelosztási mechanizmust az uniós szerződések megváltoztatása után lehetne csak bevezetni – jelentette ki az MTI-nek adott interjúban Trócsányi László igazságügyi miniszter 2016. április 8-án Krakkóban.
A miniszter azt követően nyilatkozott, hogy lengyel kollégájával, Zbigniew Ziobróval tárgyalt az igazságügyi tárcák együttműködéséről, ezen belül a migráció és a terrorizmus elleni harc kérdéseiről. Az egyeztetés során arra is kitértek, hogy az EB két tervet mutatott be szerdán az uniós menekültrendszer megreformálására, és az egyik értelmében lehetőség lenne a menedékkérők tagállamok közötti kvótaalapú elosztási mechanizmusának bevezetésére is.
Már a tavaly szeptemberben megszavazott, 120 ezer migráns elosztását előirányzó egyszeri kvóta érvényesítése megmutatta: nem működik az elosztó mechanizmus – értékelte Trócsányi, hozzátéve: e témában, valamint a tervbe vett állandó uniós menekültelosztási mechanizmust illetően is „kezd összerázódni egy közép-európai pozíció”.
A tagállami szinten elutasított menedékjogi kérelmek uniós szintű felülbírálásának lehetőségét illetően a miniszter úgy értékelte: a menedékjogi kérdések nem tartoznak kizárólag az uniós szervek hatáskörébe, hanem osztott hatáskörről van szó. Aláhúzta: az uniós tagállamoktól „nem vonható el az a joguk, hogy a kérelmeket nemzeti szinten bírálják el”. Az érvényben lévő uniós szerződések értelmében „nem adtuk át a szabadság, a biztonság és a jog térségébe vonatkozó kompetenciákat” – szögezte le Trócsányi, kifejtve: „semmiképpen sem elfogadható, hogy ma egyezer, holnap ötezer, utána akár ötvenezer ember betelepítéséről más döntsön”.
A témában az Európai Unió fórumán a jövőben „nagyon komoly kompetenciaküzdelem várható” – vélte Trócsányi László, hozzátéve: „megkerülhetetlen, hogy ez nagyobb vitát váltson ki, mint ez az egyszeri kvóta esetében történt”.
A miniszter örömét fejezte ki, hogy Zbigniew Ziobro pénteken Krakkóban tett bejelentése alapján Lengyelország Magyarország oldalán bekapcsolódik abba a perbe, amelyet a magyar kormány az Európai Bíróságnál kezdeményezett a tavaly szeptemberben elfogadott egyszeri menekültátirányítási kvóta ügyében.
Mint megjegyezte, nem mellőzhető, hogy „Lengyelország a 40 milliós lakosságával, Magyarország a 10 milliós, Szlovákia pedig a maga 5 milliós lakosságával száll szembe a szeptemberi döntéssel, mivel így gyakorlatilag egy 55 milliós népesség képviselői nyújtottak be keresetet”. Emlékeztette arra is: alperesként az Európai Bizottság oldalán nyolc uniós tagállam – köztük Olaszország, Görögország, Svédország, Luxemburg és Németország – avatkozott be a Magyarország által kezdeményezett perbe.
Az előző lengyel kormány tavaly szeptemberben beleegyezett az Európai Bizottság egyszeri menekültelosztási kvótájába, vállalva mintegy hétezer migráns befogadását 2017 végéig. Ezt a döntést a tavaly novemberben kormányra lépő Jog és Igazságosság – tiszteletben tartva a jogfolytonosságot – maga is vállalja, azzal a kitétellel, hogy nemzetbiztonsági szempontokat érvényesít a menedékjogi kérelmek felülbírálásakor. Így Magyarországtól és Szlovákiától eltérően Lengyelország az Európai Bíróságnál nem nyújt be ez ügyben önálló keresetet. A szejm a múlt héten viszont a szeptemberi kvótát bíráló határozatot fogadott el.
(MTI)