Nehéz eldönteni, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) emberi jogi aktivistaként szeretné-e teljesíteni küldetését vagy valódi bírói testületként kíván működni, amiért egyre több bírálat éri. Párbeszéd kell a testület hatásköréről - jelentette ki Trócsányi László igazságügy-miniszter a La Libre Belgique című belga napilapban pénteken megjelent írásában.
Trócsányi László A strasbourgi bíróság a bírálatok középpontjában című cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg az emberi jogi bíróság döntéseit sokan "csalhatatlan iránytűnek" tartják, addig mások erős hangvételű bírálatokat fogalmaznak meg vele szemben.
A miniszter többek között egy francia példát emelt ki, amelyben a bíróság azért marasztalta el Franciaországot, mert a francia hatóságok nem adtak engedélyt egy két férfiből álló házaspárnak, hogy egy béranya által megszült gyermeket örökbe fogadjanak. Párizs válaszában az emberi jogi bíróság reformját sürgette azt is kilátásba helyezve, ha a tagországok nem értenek egyet a reform ötletével, Franciaország megszünteti tagságát.
Az (Európa Tanács égisze alatt működő) bíróság az emberi jogokat rögzítő Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt alapelvek alapján mond ítéletet országok felett. Határozatainak jelentősége, hogy azok jogi következményekkel járhatnak, de politikai jelentést is hordozhatnak egy országra nézve.
Trócsányi László szerint a bíróság olyan regionális testület, amely emberi jogi normákat akar meghatározni a hozzá tartozó 47 tagállam számára.
Némelyek véleménye szerint ahelyett, hogy feladatát betöltve minimális követelményeket határozna meg, általánosítani akarja az emberi jogokat úgy, hogy nem veszi figyelembe a szubszidiaritás elvét, sem az egyes országok történelmi és kulturális gyökereit. Mivel különbség van egyes államok problémái között - terrorizmus vagy gazdasági válság -, a megoldások is változhatnak. Az egységesítés tehát korlátozást jelent - szögezte le.
Az igazságügy-miniszter Bertrand Mathieu-t, a nemzetközi alkotmányjogi szövetség alelnökét idézte, aki szerint léteznek közös európai értékek, ugyanakkor a nemzeti gyökerek és demokratikus legitimáció nélküli bíróságnak nem lenne szabad megfeledkeznie az egyes országok saját értékeiről.
A miniszter példaként Magyarország esetét említette, amelyben a strasbourgi bírák nem vették kellőképpen figyelembe a szimbólumok rendszerváltás előtti jelentését egy, a vörös csillag viselésével kapcsolatos eset vizsgálatakor. A migráció esetében pedig a bíróság ítélkezési gyakorlata "úgy tűnik, nem tükrözi a valóságot, amellyel az egyes államok szembesülnek" - fogalmazott.
Aláhúzta ugyanakkor, "visszalépés lenne, ha nem ismernénk el a bíróság minimumkövetelményeit az emberi jogokra vonatkozóan". A túlzott szabványosítás továbbra sem helyes, párbeszédre van szükség. Párbeszédre a tagállamok kormányai és a bíróság, illetve az Európa Tanács és az illetékes szervek között - írta.
"Csak a kölcsönösségen alapuló párbeszéd vezethet eredményre" - hangsúlyozta Trócsányi László.
(MTI)
