A hatalmi ágak közötti párbeszéd és együttműködés fontosságát hangsúlyozta Darák Péter, a Kúria elnöke és Trócsányi László igazságügyi miniszter is a Kúrián tartott konferencián.
Darák Péter rámutatott: a hatalmi ágak közti feszültség természetes, mi több, kívánatos. Ha ugyanis az igazságszolgáltatás mindig a többi hatalmi ág megelégedésére ítélkezne, akkor az gyanút ébresztene, hogy vajon a bírák betöltik-e a demokráciában rájuk háruló szerepet.
Kifejtette, a bíróságok ítélkezésével kapcsolatos kritika helyénvaló és a bíróságok hasznára válik, mert segíti "őrizni az őrzőket. A dolgok akkor kezdenek rosszabbra fordulni, amikor a kritika kontrollálatlan támadássá válik." A bírónak azonban ilyenkor is hűnek kell maradnia jogászi megközelítéséhez – tette hozzá.
A főbíró hangsúlyozta: a demokrácia alapja a szabadon választott törvényhozó testület. A jogászok hajlamosak a parlamentek jelentőségét alábecsülni, a bírónak azonban a törvényhozás központi szerepét el kell ismernie, hiszen a törvényhozás minőségétől függ a demokrácia minősége. Ezt pedig a jogállamiság és a hatalmi ágak megosztása nem gyengíti, hanem megerősíti. Ezért fontos, hogy a bíró és a törvényhozó együttműködjön.
"Az együttműködés azt jelenti, hogy nem vagyunk egymás ellenségei, mindegyikünknek megvan a maga szerepe, és e szerepünkben egymás iránti mély tisztelettel járunk el" – fogalmazott Darák Péter.
Kitért arra, hogy ha a bírói jogértelmezés nem elfogadható a jogalkotó számára, akkor törvényt módosít vagy újat alkot, amely megfelelőbben szolgálja a törvényhozói célokat, és amelyet aztán a bíróságok ismételten értelmezés alá vetnek. A jogértelmezésnek és a törvénymódosításnak ez a folyamata állandóan ismétlődik. Ha a törvénymódosítás nem szándékszik visszamenőleg beavatkozni az igazságszolgáltatásba, ez a jelenség természetesnek tekinthető – mondta a Kúria elnöke.
Az igazságszolgáltatás demokratikus elszámoltathatóságát fejezi ki, amikor a törvényhozás jogszabály-változtatással reagál a bírói jogértelmezésre, és így a jövőre nézve módosítja a bírói gyakorlatot – fűzte hozzá Darák Péter.
Közölte: előfordulnak esetek, amikor a hatalmi ágak közötti párbeszéd megszűnik, és helyére monológok lépnek. Az ilyen rossz irányú változásnak több oka lehet: akár személyes, akár szervezeti, akár egy meghatározott, az adott pillanatban megkerülhetetlennek látszó probléma. A helyes válasz azonban soha nem a kommunikáció megszakítása, hanem a létező szakmai kapcsolatok felhasználásával a párbeszéd folytatása – hangsúlyozta a Kúria elnöke.
Trócsányi László arra helyezte a hangsúlyt, hogy a hatalmi ágak szétválasztása nem öncél, hanem annak felismerése, hogy ezek autonóm módon, függetlenségük tiszteletben tartásával képesek leginkább szolgálni a közjót, ennek jegyében pedig szükség van az együttműködésre is.
A miniszter kifejtette: az állam intézményei iránti bizalom oszthatatlan. A jogkereső közönség végső soron nem a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmi ágról külön-külön, hanem az állam működésének egészéről alkot ítéletet. Az embereket az érdekli, hogy ügyükben gyors, pontos és méltányos ítélet szülessen, ehhez pedig jó törvényekre és jó ítélkezésre egyaránt szükség van - mondta.
Hangsúlyozta, hogy az együttműködés számos jó példájával találkozott, ugyanakkor érzékelhető, hogy "egy-egy szerencsétlen rezdülés milyen károkat okozhat ebben a finom, bizalomra épülő rendszerben".
Úgy fogalmazott: a jogalkotás, a jogértelmezés és a jogalkalmazás szükségképpen tökéletlen, ebből pedig feszültség keletkezhet, amelynek kezelése együttműködést kíván. "Párbeszédre vagyunk ítélve". Sem a jogalkalmazó, sem a jogalkotó nem létezhet a másik nélkül, a megfelelő jog megalkotása és érvényre juttatása közös feladat - mondta.
Trócsányi László arra is felhívta a figyelmet, hogy a társadalom igényeit sokszor a politika közvetíti a jogalkotónak. Ez a parlamentáris demokrácia lényegéhez tartozik. A polgárok elvárják, hogy a kormány legyen cselekvőképes, és akár azonnal reagáljon a kihívásokra. A népképviselet felelőssége, hogy az impulzusokra szükség szerint jogalkotással válaszoljon. De érkezhet a jogalkalmazótól is impulzus, amelyet a jogalkotónak komolyan kell vennie. Továbbá a jogalkotó hivatalból is észlelheti, hogy a jogalkalmazó eltérő tartalmat tulajdonított egy adott jogszabálynak, mint ami az eredeti jogalkotói szándék volt, ezért a jogszabály korrekciójára van szükség.
A migráció és a kötelező betelepítési kvótákról tartandó népszavazás kérdéskörére kitérve a miniszter kiemelte annak fontosságát, hogy tisztázzák az uniós tagállami szuverenitás terjedelmét, a tagállami és uniós hatáskörök viszonyát.
A gyülekezési jogról szólva a miniszter arra mutatott rá, hogy a jelenlegi szabályozás túl általános, sok tekintetben hézagos, kevés támpontot ad a jogalkalmazás számára.
Kép letöltése
"Jelenleg nem tudjuk bizonyosan, hogy a gyülekezési jog magyarországi gyakorlatának zavarai mennyiben szabályozási hiányosságokra vezethetők vissza, vagy éppen mennyiben köszönhetőek jogalkalmazási vagy jogértelmezési nehézségeknek. A jogalkotó úgy tudna segítséget nyújtani a jogalkalmazóknak, ha a törvényben megjelennének (...) a magánélet, a közrend, közbiztonság, közegészség védelmének fogalmai és elvei. Álláspontom szerint jogalkotói felelősség egy korszerű törvény meghozatala, ez azonban csak ötpárti egyeztetéssel valósítható meg" - fogalmazott Trócsányi László.
Egy hónapja Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról a Hagyó-perben és a vörösiszap-katasztrófa ügyében született ítéletek miatt.
(MTI)