Mind gyakrabban merül fel az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti konfliktus kérdése – hívta fel a figyelmet előadásában Trócsányi László igazságügyi miniszter az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége (FIDE) 27. kongresszusának megnyitó ünnepségén Budapesten 2016. május 19-én.
Trócsányi László úgy vélte, az EU-nak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésüknek. Ahogy az alkotmányos identitás tisztelete nem lehet abszolút, úgy az uniós jog elsőbbsége is korlátokba ütközik, éppen a tagállamok alkotmányos identitásának védelme miatt – fejtette ki.
Trócsányi László kitért az uniós jog elsődlegességének abszolút és korlátozott értelmezésére is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós jog elsődlegességének elvét az Európai Unió Bírósága alakította ki még az 1960-as években, és később kimondta azt is, hogy ez az elsőbbség a nemzeti alkotmányos rendelkezésekkel szemben is érvényes. Az uniós jog elsőbbségéhez kapcsolódó lojális együttműködés elvét tartalmazza az uniós szerződés, ám a következetes luxembourgi bírósági gyakorlat ellenére az uniós jog elsőbbsége kifejezetten nem jelenik meg a hatályos uniós szerződésekben.
Az államok tehát nem akarták szerződési rangra emelni ezt az elvet, pedig a bírósági gyakorlatban kidolgozott más elvek esetén ezt megtették. Ezt az összetett problémát még a Lisszaboni Szerződés sem oldotta meg végérvényesen, mert az uniós jog elsőbbségének elve ellenállást váltott ki egyes alkotmánybíróságok részéről, és a francia, valamint a holland népszavazás is elvetette az európai alkotmányos szerződést. Egyes alkotmánybíróságok elfogadják ugyan az alkotmány alatt elhelyezkedő normákkal szemben az uniós jog elsőbbségét, de az alkotmány tekintetében nem - mondta a miniszter.
Trócsányi László szerint ez a tartózkodás, ellenállás az uniós jog elsőbbségének korlátlan érvényesítésével szemben azon alapul, hogy létezik egy bizonyos alkotmányos mag, amelyről egyetlen állam sem mondhat le, mert szuverenitásának részét képezi. Ez az alkotmányos identitás csak az adott állam sajátosságait figyelembe véve határozható meg.
Kép letöltése
Az uniós szerződések urai az államok, az EU esetében pedig államok uniójáról van szó, amelyben a hatáskörök nem a szerződésekből fakadnak, hanem a tagállami akaratból – fűzte hozzá a magyar miniszter.
Az uniós jognak megkülönböztetett fontossága van a kelet-közép-európai országok és jogászaik számára – mondta a Kúria elnöke. Darák Péter kiemelte: a régió országaiban a demokratikus átmenet és a piacgazdaság megteremtése során már a rendszerváltás előtti években is alapvető referencia volt a közösségi jog.
A FIDE konferenciája kitűnő alkalom arra, hogy a résztvevők elmélyítsék ismereteiket az uniós és tagállami hatáskörök megosztása, az európai bankunió, az EU-n belüli intézményes egyensúly, valamint a közösségi versenyjog átalakulása terén - mondta a Kúria elnöke, aki 2015-2016-ban a FIDE soros elnöke.
A FIDE háromnapos budapesti kongresszusán az európai jog nemzetközi szakértői és gyakorló jogászai, valamint az Európai Unió Bírósága és a tagállamok legfelsőbb bíróságainak bírái vitatják meg az Európai Bankunió, a versenyjog és az uniós, illetve tagállami hatáskörök és szabályozás kérdéseit.
Kép letöltése
A FIDE 1961-ben jött létre Brüsszelben a közösségi és tagállami jog kölcsönhatásának kutatása céljából. Jelenleg 29 nemzeti tagozat vesz részt a szervezet munkájában, feladatuk, hogy hazájukban előmozdítsák az európai jogi kultúra tudatosítását és az uniós jog fejlesztését. A FIDE egyik legfontosabb eseménye a kétévente más és más tagállamban megrendezett kongresszus, melyet az Európai Unió is támogat.
A budapesti kongresszuson részt vesz Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke és Francisco Fonseca Morillo, az Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatóságának igazgatója is.
(MTI, Igazságügyi Minisztérium)