Az Európai Unió nem tudja megoldani a területére érkező gazdasági migránsok gondjait, a menekülthullám kezelésében pedig figyelembe kell venni a tagországok helyzetét és teherbíró képességét, Magyarország esetében mindenekelőtt azt a tényezőt, hogy a roma integráció ügye elsődleges – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter miután a német kormány képviselőivel tárgyalt Berlinben.
Trócsányi László a német fővárosban tárgyalt többek között Nikolaus Meyer-Landruttal, Angela Merkel kancellár uniós politikai főtanácsadójával és Cornelia Rogall-Grotheval, a belügyminisztérium államtitkárával. Megbeszéléseiről az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a menekültválság kezeléséről szóló európai bizottsági indítványokkal kapcsolatban rámutatott, hogy Magyarország "mindig is megértő politikát folytatott a politikai menekültek irányában", a gazdasági menekültekkel kapcsolatban viszont azt az álláspontot képviseli, hogy az EU nem tudja megoldani a gondjaikat, ezért azokat "helyben" kell kezelni, a kibocsátó országokkal együttműködve.
Továbbá figyelembe kell venni, hogy Magyarország számára a roma integráció "prioritás", és komoly belső feszültséget okozna, ha a mintegy 800 ezres roma közösség nagy erőfeszítéseket igénylő felzárkóztatása mellett nagy számú gazdasági menekültről is gondoskodni kellene – mondta a miniszter.
Trócsányi László elmondta: a magyar és a német álláspont számos ponton találkozik, így közös meggyőződés, hogy fontos a gazdasági motivációjú tömeges vándorlás kiváltó okainak kezelése a kibocsátó országokban, elő kell segíteni a gazdasági menekültek visszatéréséhez szükséges feltételek megteremtését, és a biztonságos származási országokból érkező menedékkérők esetében fel kell gyorsítani a kérelem elbírálására irányuló folyamatot.
Az igazságügyi miniszter és a kancellár Európa-politikai főtanácsadójának megbeszélésén a halálbüntetés körüli vitára is kitértek. Trócsányi László rámutatott, hogy az alaptörvény két rendelkezése is – közvetve – tiltja a halálbüntetést, és Magyarország tiszteletben tartja vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásait. Ebben az értelemben a halálbüntetés "nem téma", vagyis nem készülnek jogi lépések ezen a téren. A vita inkább a véleményszabadságról szól, központi kérdése az, hogy miről lehet vitatkozni az EU-ban és vannak-e "tabutémák" – mondta az igazságügyi miniszter.
Trócsányi László több más aktuális ügyről is tárgyalt partnereivel, és részt vett a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) pódiumbeszélgetésén, amelynek témája a magyarországi igazságszolgáltatás és jogállamiság helyzete volt. A zártkörű beszélgetést az úgynevezett Chatham House szabályok alapján rendezték meg, amelyek a minél nyíltabb vita érdekében előírják, hogy nem lehet nyilvánosságra hozni, ki milyen véleményt fogalmazott meg.
Trócsányi László elmondta, hogy a nagyjából 50 fős közönség – köztük kutatók, diplomaták, újságírók és civil szervezetek képviselői - előtt zajlott háromórás, "élénk" vita végkicsengése az volt, hogy Magyarországon "az intézmények a helyükön vannak és működnek".
A vita másik résztvevője, Herbert Küpper, a regensburgi székhelyű kelet-európai jogtudományi kutatóintézet (Institut für Ostrecht) magyar joggal foglalkozó szakértője az MTI-nek azt mondta: a vita "nagyon hasznos volt, mert az érzelmek helyett a tényekről volt szó, és megéreztük, milyen fontos az európai hagyományokból következő kölcsönös megértés". Hozzátette, hogy a vita azért is hasznos volt, mert "végre nem egymásról beszéltünk, hanem egymással".
(Igazságügyi Minisztérium)
