Az Európai Unió (EU) kríziseken keresztül fejlődik, az integráció hat évtizedes története azonban azt mutatja, hogy a nehézségeken mindig sikerült túllépni - jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Szegeden.
Trócsányi László a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Europe Direct Szeged által a Római Szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián azt mondta, az integráció alapvető céljai és mozgatórugói változatlanok: az európai államok közös hagyományain alapuló együttműködés, a polgárok jóléte, béke, biztonság, gazdasági fejlődés.
Kifejtette, mindig vannak újszerű kihívások, a megoldások kidolgozásakor a jogállam és a demokrácia alapértékeit, különösen az alapvető emberi jogokat mindenkor tiszteletben kell tartani. El kell fogadni ugyanakkor, hogy vannak példátlan helyzetek, amelyek atipikus megoldást is igényelnek - hangsúlyozta az SZTE professzora, hozzátéve: ez a hatékonyság egyik alapfeltétele.
Leszögezte, az uniós döntéshozatal nem függetlenedhet az intézményeket létrehozó államoktól. Nemzetközi politikai változások, kihívások esetén az alapvető válaszokat együttesen kell megtalálni, az európai intézményeknek az így közösen meghatározott egységes irányok szerint kell eljárniuk.
A Római Szerződés alapvetően gazdasági kérdésekre koncentrált, a politikai unió ekkor még nem merült föl. Az Európai Bíróság több döntésében is kimondta, a nemzeti jogszabályok a közösségi joggal szemben nem élveznek elsőbbséget. Az első évtizedek a közösségi jog megerősödését hozták, amely megadta az integráció kereteit - idézte fel.
A miniszter emlékeztetett: az 1970-es években a gazdasági nehézségek ellenére az Európai Bíróság kiállt az integráció szintjének fenntartása mellett. 1986-tól a gazdasági unió mellett megjelent a politikai unió is célkitűzésként. A szovjet blokk felbomlása után új közösségi politikákat vontak be az integrációba, tovább bővítették az Európai Parlament jogköreit. Ekkor a demokratikus deficitről szóló vita is megjelent.
Az elmúlt bő évtizedben kialakult álláspont szerint a közösségi jog elsőbbséget élvez, de nem a nemzeti alkotmány minden cikkelyével szemben. Így minden ország alkotmánybírósága igyekszik meghatározni a számára fontos sarokköveket - mondta Trócsányi László.
Martonyi János korábbi külügyminiszter előadásában kifejtette, a világban zajló változások - például a hatalom decentralizációja, az Egyesült Államok visszalépése több területen - Európa számára lehetőségeket nyit. A fragmentáltabb világrend, az ellentétek erősödése azonban veszélyeket hordoz - tette hozzá.
Az SZTE professor emeritusa hangsúlyozta, az uniós integrációban bizonyos területeken előre kell lépni. Ezek közül a legfontosabbnak azt nevezte, hogy Európának az eddiginél sokkal egységesebb külső fellépésre, egyeztetett kül- és biztonságpolitikára, valamint jóval hatékonyabb védelmi képességekre van szüksége.
(MTI)
