Az identitás, a különbözőséghez való jog, illetve az egyetemes emberi jogok egyetemessége közti viszony korunk egyik sorskérdése – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetemen tartott konferencián 2015. április 16-án.
A miniszter szerint a dilemmára nincs végleges válasz, a történelmileg változó helyzetekben az érdekeltek folyamatos párbeszédére van szükség.
Napjaink háborúi is felvetik a kérdést: a különböző civilizációk konfliktusra ítéltettek, vagy létezik közös jogi és erkölcsi minimum? A zsidó–keresztény gondolatkör szerint vannak egyetemes értékek, melyek szerint „tegyétek azt, amit szeretnétek, hogy veletek tegyenek”, illetve „amit magadnak nem szeretnél, azt másnak se tedd” – fejtette ki Trócsányi László.
Napjainkban a globalizáció és az integráció uniformizáló tendenciáira a nemzeti, vallási identitások újrafelfedezésével reagálnak a közösségek. Az identitáshoz való jog és az egyetemes emberi jogok azonban nem egyszer konfliktusba kerülnek. A nyugati civilizációban közismert példa erre a halálbüntetés, ami az Egyesült Államok jogrendjének része, míg az EU egyezményei, tagállamai elvetették. De állítható-e, hogy az Egyesült Államok kevésbé jogállami, kevésbé tiszteli az emberi jogokat, mint egyes halálbüntetést tiltó államok, illetve védhető-e a halálbüntetés mint az amerikai alkotmányos identitás része – vetette fel Trócsányi László.
A magyar alaptörvényről szólva a miniszter megjegyezte, hogy nagy vitát váltott ki Európában. Egyes értékválasztásaiban eltér az Európa Tanácsban, az Európai Bizottságban, a Velencei Bizottságban bevett kánonoktól, hiszen az európai fősodor része például az emberi jogok individualista megközelítése. A Nemzeti Hitvallásban viszont ez áll: „Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.” Ugyanakkor az alaptörvény emberi jogi fejezete merít az Európai Unió Alapjogi Chartájából, ami annak idején kiváltotta a Velencei Bizottság elismerését.
Trócsányi László rámutatott: az emberi jogok parttalanná válása, inflációja oda vezethet, hogy nehezebb lesz egyetemesen elfogadott emberi jogi minimumot kialakítani. Az alaptörvény azonban magas és egyben világos mércét állít a törvényhozó és a végrehajtó hatalom elé. Így az ennek való megfelelés szinte már garantálja a magas szintű jogalkotást.
Trócsányi László a holokauszt magyarországi emléknapja kapcsán elmondta: „a vészkorszak napjaiban több százezer honfitársunkkal együtt áldozatul esett az ezeréves, íratlan alkotmányosságunk s vele az emberi jogok. Egy sem maradt, amelyet ne tiportak volna lábbal a magyar és a német hatóságok”.
(MTI)