Az Igazságügyi Minisztérium is igyekszik segíteni az ország versenyképességét – jelentette ki Trócsányi László 2017. március 9-én Szegeden.
Az Igazságügyi Minisztérium igyekszik a jogi versenyképesség területén eredményeket elérni, törekszik a jogrendszer stabilitása mellett arra, hogy olyan jogszabályok szülessenek, amely valóban szükségesek és a versenyképességet elősegítik – mondta az igazságügyi miniszter A gazdasági fejlődés és a technológiai innováció jogi kihívása című konferencián a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).
Egy adott ország jogi versenyképességét meghatározza a jogrendszer minősége – a jogszabályok száma, minősége, átláthatósága –, illetve az előírások tartalma, az, hogy ezek miként segítik a gazdaság hatékony működését – fejtette ki az SZTE-n professzorként is oktató szakember.
A gazdaság és a technológia fejlődésével új szabályozási területek jelennek meg, és ez kihat a jogszabályok mennyiségére is. 1916-ban 51, 1938-ban 39, 1946-ban 29 törvényt fogadtak el Magyarországon, ehhez képest 2015-ben 230-ról döntött a parlament, ebből azonban csak 22 az érdemi, 167 módosító, 41 pedig a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály. Ma Magyarországon 1718 törvény, 308 törvényerejű rendelet, 2228 kormányrendelet, 3346 miniszteri rendelet van hatályban, az önkormányzati rendeletek száma 150 ezerre tehető – tudatta a miniszter. Hozzátette: kérdés, valóban szükség van-e ennyi joganyagra, versenyképes lesz-e egy ország, ha a jogszabályok száma hatalmas mennyiségre kúszik fel.
Trócsányi László hangsúlyozta, ez nem magyar sajátosság, általános jelenség a világban. Egyfajta "túlkodikfikációnak" lehetünk tanúi, emellett azonban "felülkodifikáció" is megjelenik: az a miniszteri rendeletben is szabályozható kérdést törvény rendezi.
A tartalmi kérdések közül az igazságügyi tárca vezetője – a többi közt – az európai szabadalom szabályozását emelte ki, melyről belátható időn belül Magyarországnak is döntést kell hoznia. Ez – a magyar uniós soros elnökséghez kötődő kezdeményezés – a versenyképesség előmozdításának fontos eszköze lehet, azzal, hogy nem kell minden tagországban külön eljárni és jogviták rendezése is egyszerűsödik.
(MTI)
